Ez a lap egy ellenőrzött változata
Richard Long | |
![]() | |
Született | 1945.június 2.(79 éves)[1][2][3][4][5] Bristol[6][2][7] |
Állampolgársága | brit[8][6][2][9][10] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() AWikimédia Commons tartalmazRichard Long témájú médiaállományokat. | |
Richard Long (Bristol,1945.június 2. –)angolszobrász,festő,fotós, aland art irányzat egyik kiemelkedő alakja.
Az angliaiBristol városban született és ott is tanult aWest of England College of Art-ban, majd a londoniSt Martin's School of Art-ban folytatta tanulmányait.
Azamerikai művészek monumentalitás és fenségesség igényéhez képest Long csupán egyszerű vándornak hat, aki eszközmentesen helyezi el apró jeleit vagy dokumentálja rendszerezhető látványélményeit útjain. Nem monumentális, nem heroikus amit tesz. Az érzékenyebb tájátalakítás az európai érzékenységhez kötődik (földbe vájt, növényekben nyomot hagyó). Különösen az angol művészetben jelentkezik (Angliában nagy hagyomány van a kertművészetnek). Ezek közül a legfinomabb leginkább antiheroikus az amerikaiakkal szemben Richard Long.
„Úgy használom a valóságot, ahogy találom, tervnek és lehetőségnek egyszerre" – mondta. Mutat bizonyos költői érzékenységet, ahogy a meditáció egyik formáját, a hosszú sétautakat, azok nyomait a táj végtelenségében megragadhatóvá próbálja tenni. Hosszú vándorlásai aHimalájában, azAndokban,Ausztráliában,Japánban ésIzlandon urai szépségű, egyszersmind titokzatos dokumentációkban kerülnek elénk. A jelek, amiket a vándorlások során maga mögött hagyott, egyszerű kődarabkörök, négyzetek, egy négyszögletes halom széna. Ezeket fényképezte le. Később azután ezeket a dokumentációkat kiállításokon, múzeumokban helyezte el éspedig úgy, hogy a személyes kísérlet mögött eleven tényként váljon hangsúlyossá a cselekvések mögött meghúzódó egyetemes törvény, az eleve létező univerzális szabály, az „élet rendje".
Richard Long a maga „sétáival" nemcsak folytatója a brit hagyománynak a kelta kőköröktől Wordsworth, a költő híres, versekben megörökített sétáinak a Tóvidéken, de részese volt annak a törekvésnek is, ami az új szobrászat új szabályainak és lehetőségeinek a megtalálásában a „hely állandóságának és az utazások során bekövetkező elmozdulásnak" az elemzésével.Apró nyomokat is hagy maga után, melyeket a természet hamar eltüntet; vagy pedig fényképez (ill. a kettőt együtt). A természettel való kapcsolatát ott hagyott finom kis jelekkel nyilvánítja ki. Elemi formákat hoz létre melyek a egész világon ismertek már a megjelenő civilizációk kezdetén: egyenes vonalak, körök, spirálok, labirintusok, keresztek, stb. ezeket a formákat rakja ki kövekből és botokból, valamikor a növényekből. Sokkal inkább „kertészként" működött a buldózeres amerikaiakkal szemben. Ezeket a helyeket szent helyeinek tekinti.
Sétái mellett a természeti anyagokat is beviszi a kiállítótérbe. Legtöbbször a kör és a spirál motívumát használja.
Sármunkákat is készít, ahol a kezével hoz létre mintákat.