Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Renault 4 | |
 | |
| R4 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Renault |
| Darabszám | 8 135 424 |
| Gyártás helye | Franciaország,Billancourt; Spanyolország,Valladolid; Belgium,Vilvoorde; Kolumbia,Envigado; korábbanJugoszlávia, maSzlovénia,Novo mesto; Portugália,Guarda; Mexikó,Ciudad Sahagún; Chile,Los Andes; Argentína,Santa Isabel; Írország,Naas; Olaszország,Milánó;[1] Ausztrália,Heidelberg, Victoria; Írország,Wexford; Marokkó,Casablanca;[2] Algéria,Algír (CARAL) |
| Gyártás éve | 1961–1994 |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 3663 mm |
| Szélesség | 1430 mm |
| Magasság | 1470 mm |
| Tömeg | 540 kg (R3, R4) – 570 kg (R4L) – 720 kg (4 TL, 4 GTL) |
| Tengelytáv | 2438 mm (jobb) 2400 mm (bal) |
| Motor | Otto-motor |
| Hajtómű | Otto-motor |
| Előző | Renault 4CV |
| Következő | Renault Twingo |
 AWikimédia Commons tartalmazRenault 4 témájú médiaállományokat. | |
ARenault 4, más néven4L a francia Renault cég gépkocsimodellje volt. Az 1950-es évek végén tervezték meg, és 1961–1993 között gyártották. Elődje aRenault 4CV, utódja aRenault Twingo modell volt. A 32 év alatt több mint 8 millió (pontosan 8 135 424) darabot gyártottak, illetve szereltek össze a világ 28[3] országában és több mint 100 országba exportálták.
1961 nyarán a Renault-gyárban az utolsóRenault 4CV is legördült a futószalagról, hogy teret adjon a több mint ezer munkásnak, akik átalakították a gyártósorokat az új modellhez. Október 4-én, aPárizsi Motor Show-n került sor ennek a nyilvános bemutatására. A 4L megoldásai ma már általánosnak nevezhetők: ötajtós, ferdehátú karosszéria, orrmotor, elsőkerékhajtás, zárt rendszerű vízhűtés. Az 1960-as évek elején ez a kombináció forradalminak számított, ez nagyban hozzájárult a sikeréhez. Az alapkoncepció, hogy legyen egy olcsó, kicsi családi autó, ami mind vidéki mind városi használatra megfelel, bevált. Ezen felül válasz volt a nagy riválisra, a Citroën CV2-re („Kacsa”), amely ekkor már nagy népszerűségnek örvendett.
A gyártása folyamán több változtatás is történt az autón, de ezek igazából csak apróságoknak tekinthetők, a formája mindvégig ugyanaz maradt. 1967-ben a hűtőrácsát szabták át, ami ezután már magába foglalta a fényszórókat is. 1978-ban a kor szellemében újabb módosítások történtek: műanyag lett a hűtőrács, az ajtó borítása, illetve az addig zsalugáteresen működő szellőzőt is műanyag rácsra cserélték le. Ezen felül megváltoztatták a műszerfalat, az üléseket stb.
A legnagyobb változás a motorral kapcsolatos: a hengerűrtartalmát 845 cm3-ről 1100 cm3-re, a teljesítményét 26-ról 34 lóerőre növelték.
1966-ra 1 millió, 1977-re 5 millió, 1986-ra 7,5 millió példány gördült le a futószalagokról a világban. Franciaországon kívül is gyártották:
Az autó a gyártás befejezésekor is sikeres volt, bár ekkorra már erősen elavultnak számított. 1988-ban a német piacról kellett kivonulnia a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt, a furgon verzió azExpress érkezése miatt fejeződött be ugyanekkor. A szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásokkal nem tudta felvenni a versenyt, így 1993-ban 1000 db számozott autó hagyta el a francia gyárat „Bye Bye“ feliratú plakettel a műszerfalon. Marokkóban és Szlovéniában még 1994-ig folyt a gyártás.
Az első katalógusokban (1962) több különböző verzió található meg az új modellen belül:
A motor soros elrendezésű OHV, négy hengeres, négy ütemű, folyadékhűtéses kivitelű.
Az autóban megtalálható motorok:
A sebességváltó kezdetben 3, majd 4 sebességes. A sebességváltó karja a műszerfalból áll ki, így kezelése eleinte szokatlan.
A kocsi karosszériája és alváza csavarkötéssel van egymáshoz rögzítve. A csavarok oldása után a karosszéria "leemelhető". A hegesztett acéllemez alváz előnye, hogy a felépítmény szabadon variálható, mert a motor és a futómű is az alvázhoz van erősítve.
A futómű független kerékfelfüggesztésű, a rugózás torziós rudakkal van megoldva (elöl hossz, hátul kereszt irányban). A kereszt irányban beépített torziós rudak miatt jobb és bal kerekek tengelytávja különbözik. ARenault 5 modell is ezt a futóművet kapta meg.
A gyártás során rengeteg limitált sorozat jelent meg pl. különleges fényezéssel, a szériától eltérő kárpittal, illetve díszlécekkel.[5]
A Marreau testvérek, Claude (pilóta) és Bernard (navigátor) 1979-ben az 5., míg 1980-ban a 3. helyezést érték el aDakar ralin.
Az autó egy R4 Simpar 4x4 egy 140LE-s R5 Alpine motorral.
1982-ben megnyerték a versenyt, de ekkor már egy R20 Turbóval indultak.
Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap