Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Regenye | |||
 | |||
| Regenye, Fő utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dudás Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7833 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 174 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,15 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′ 12″,k. h. 18° 10′ 10″45.969880555556,18.16956944444445.969881°N 18.169569°EKoordináták:é. sz. 45° 58′ 12″,k. h. 18° 10′ 10″45.969880555556,18.16956944444445.969881°N 18.169569°E | |||
  Regenye Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Regenye weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRegenye témájú médiaállományokat. | |||
Regenye (horvátul:Regenja, Reginja)községBaranya vármegyében, aPécsi járásban.
Horvátul a falu hivatalos neve aszalántaiak által használt Regenja, de aszőkeiek által használt Reginja alakot is használták.[3]
Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset ésHarkányt összekötő két útvonal (az58-as főút, illetve az5801-es, majd5814-es utak) által közrefogott területen fekszik, egy völgyben. A megyeszékhelytől,Pécstől mintegy 14 kilométer távolság választja el, déli irányban; a környező települések közülGörcsönyből ésSzilvástól is nagyjából 2–3 kilométerre helyezkedik el.
Központján áthalad aSzalánta-Görcsöny közt húzódó5828-as út, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Pécs felől két, közel egyforma hosszúságú útvonalon közelíthető meg: vagy Szalántán keresztül az58-as főúton, majd az 5828-ason, vagy pedig Görcsönyön át, az5801-es úton, utána szintén az 5828-asra rátérve.
Regenye már azÁrpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek1230-ban említették előszörRegna néven.
1305-ben aMonoszló nemzetségbeli Ócsárdi család birtoka volt, és ekkorÖszerő szomszédosának,1230-ban pedigSzilvás szomszédosának nevezték.1332-benRechena,Reguna,Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt.
Atörök időkben is, mint magyar települést említik, és ez az1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.
Regenye életébe is változásokat hozott amásodik világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok,németek), ennek ellenére a népesség csökkenni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.
A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre.
Északi irányban, a 3 km-re fekvőGyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de mégGörcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny,Keresztespuszta,Ócsárd, de az utóbbi évtizedekben egyre több pécsi lakos található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen „választják” állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható szilárd útburkolat, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ivóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb. 150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 147 | 165 | 168 | 143 | 145 | 138 | 143 | 159 | 166 | 174 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14,3% (14,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 1,4% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 0,7% református, 3,5% egyéb keresztény, 15,4% felekezeten kívüli (48,3% nem válaszolt).[13]
A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtornya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek a19. században épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló.
A faluban csak mezőgazdasági tevékenység folyik, apró főterét hangulatosharangláb, kocsma – bolt, és buszmegálló jelzi.
A helybéli lakosok1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőből építették ki, összefogva a környező (Pécs,Gyód,Keresztespuszta,Görcsöny,Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is részt vettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúduló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt.Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyújtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését2006. május végére tervezték.2006 májusában elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is aszfalt burkolatot kapott.
APécsi járás települései | ||
|---|---|---|
| Megyei jogú város |  | |
| Város | ||
| Községek | ||
