Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ravensbrück | |
 | |
| Ravensbrück az 1825-ös porosz őstérképen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Fürstenberg/Havel |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
  Ravensbrück Pozíció Brandenburg térképén | |
 é. sz. 53° 11′ 31″,k. h. 13° 08′ 37″53.192058333333,13.14371388888953.192058°N 13.143714°EKoordináták:é. sz. 53° 11′ 31″,k. h. 13° 08′ 37″53.192058333333,13.14371388888953.192058°N 13.143714°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazRavensbrück témájú médiaállományokat. | |
RavensbrückFürstenberg/Havel egyik lakónegyede,Brandenburg németországi tartomány északi részén. Mielőtt 1950-ben a városhoz csatolták volna, önálló település volt. Anemzetiszocializmus korszakábankoncentrációs tábor működött itt. Egykori helyén 1959 óta emlékmúzeum áll.
RavensbrückUckermark történelmi táj része, és awittstocki béke, 1442 óta a brandenburgiMecklenburgi tóvidéktermészetvédelmi területhez tartozik.Központja aSchwedtsee északnyugati partján, aHegensteinließ torkolatánál alakult ki. Északi részén azUnter den Linden út, nyugati részén a falu főutcája húzódik. Az egykori Ravensbrück község alkotja a mai Fürstenberg/Havel centruma északi részét. Ez magába foglalja aForsthaus Altthymen,Neuthymen, a Nagy-Svábfelsőtó, aThymensee, aHavel egy része átfolyik Schwedt-tón, és néhány kisebb tón. Az 1950 előtti határ Ravensbrücke falu és aMecklenburg környéke között húzódó erdei út volt, aRoblinsee és a Schwedtsee mentén.
A település korábban északról aGodendorf falu (Mecklenburg-Elő-Pomeránia) határolta a fürstenbergi kerületbenAltthymen, keleten aWokuhl-Dabelow falu (Mecklenburg-Elő-Pomeránia) és a fürstenbergi kerületHimmelpfort faluja, a déli határa Fürstenberg város eredeti területén, és nyugaton a Fürstenberg KerületbenSteinförde ésPriepert falvak (Mecklenburg-Elő-Pomeránia).
Első írásos említése 1273-ban,Lychen város vámtörvényében olvasható. 1679-ben már mai nevén szerepel, miután Garlin falu kihalt. Az 1299 -ben megépült Himmelpfort kolostort 1358-ban eladták Mark Fürstenbergnek, s csak 1440-ben került vissza.
1727 előtt a szekularizált szerzetesrendnek tejipari befektetése, sörgyára és házai voltak itt. Azután része lett Badingen közigazgatási kerületének. 1752–53-ban az egyutcás falut már út kötötte össze Fürstenberggel és Mecklenburggal, ahonnan telepesek jöttek ide. 1769 és 1837 közöttTeerofen kapta meg.
1800-ban a falu (Stadtmauer von Fürstenberg) mérete elérte a 40 házat; lakói között volt 20 haveli hajós. 1815-ben Badingent hivatalosan feloszlatták, és Ravensbrück ezután 1872-igZehdenickhez tartozott. 1826-tól évente kétszer tartottak vásárt, amelyen Brandenburg kézművesei áruikat a mecklenburgi parasztokkal cserélték ki. Ezek a piacok a vámok eltörlésével, 1867-ig működtek. 1872-ben mészégető épült. Az 1877 óta lefektetett berlini északi vasút Ravensbrücköt is érintette, egyelőre nem saját vasútállomással.
Legkésőbb 1900-ra a telepesek faluja a vidéki közösség része lett, 85 ha-ral. Ezen kívül ott voltGutsbezirk a kerület területén 238 ha-ral. Ezen kívül volt egy erdészház a ravensbrücki Gutsbezirk Neuthymen erdészet tulajdonában. Egyházilag Ravensbrück a porosz-görög katolikus egyházhoz tartozott. 1900 óta, az illetékes egyház temploma 7 km-re volt volt a falutól. Hogy megakadályozzák a közelebbi mecklenburgi evangélikus egyház térnyerését, Fürstenberg felépített egy saját templomot Ravensbrückben, 1907–1908-ban. A templomot Georg Büttner tervezte; egyhajós formában, szabálytalan nyolcszög alakú manzárdtetővel, toronnyal és kórussal épült meg. 1912 óta filiális temploma volt Rutenbergnek, 1916-tól pedig Himmelpfortnak. Egy későbbi időpontban, de nem 1950-től a templomot megszentségtelenítették, s lakóhelyként használták.
Azelső világháború óta Ravensbrück gazdaságilag szorosan kapcsolódik Fürstenberghez. 1924-ben itt működik aKarl Knöllner Autógyár. A Gutsbezirk 1928-ban Ravensbrückbe települt át. 1929-ben a Gutsbezirks Neuthymen erdészeti részlege is ide költözött. 1931 óta közös az önkormányzata Oberförstereigehöft Neuthymen, Bahnmeistereigehöft Ravensbrück, Forsthaus Forsthaus Altthymen és Ravensbrück településeknek. Ugyanebben az évben templom épült itt. 1936-ban a Britz-Fürstenberg vasútvonal egyik ága itt húzódott a vasúti kompon át. 1942-ben Ravensbrück kapott egy új vasútállomást a Britz–Fürstenberg vasútvonalon.
1938–39-ben aSchutzstaffel (SS) létrehozta, a Schwedt tó északkeleti partján koncentrációs táborát, a Birodalom legnagyobb női KZ-jét. Ezt követően felépített egy lakótelepet az SS őrök, és a feldolgozó létesítmények számára. 1941-től férfiakat is internáltak a táborba. 1942-ben, a közvetlen közelében épült aKZ Uckermark mint ifjúsági koncentrációs tábor, lányok és fiatal nők befogadására. 1945. április 30-án aVörös Hadsereg felszabadította a megmaradt foglyokat. Az itt elpusztított személyek száma 25-40 000 közé tehető.
A szovjet megszálló csapatok birtokba vették 1945-ben a korábbi koncentrációs tábort, és az SS-allokációs részbenhelyőrséget állított fel. Az 1948-as földreform a szovjetek által megszállt övezetben egy 157 ha-os kisajátított és megosztott területet érintett.
Vita volt a város neve körül, de aztán maradt a régi. 1959-ben megtörtént az emlékmű felállítása. Az egykori tábor területe 1971-ben visszakerült a polgári közigazgatás alá.
1989–90-ig itt állomásozott a szovjet 118. anyagellátó dandár és a 60. gépesített lövészezred.
1993–94-ben az egykoriSzovjetunió, a maiOroszország visszavonta csapatait Ravensbrückből, vasútállomása viszont még 1996-ig zárva volt. Az egykori SS-lakótelepen 2002-ben nemzetközi ifjúsági szállás nyílt.
Mára már feloldották a kötöttségeket és Ravensbrück Fürstenberg szerves részét képezi.
A ravensbrück koncentrációs tábor fogvatartottjainak listája ade:Kategorie:Häftling im KZ Ravensbrück, a személyzeté pedig ade:Kategorie:Personal im KZ Ravensbrück kategóriacím alatt található meg.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap