Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a romániai maros megyei Rava településről szól. Hasonló címmel lásd még:Rava (egyértelműsítő lap). |
| Rava(Roua) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Gyulakuta |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyulakuta |
| Irányítószám | 547239 |
| SIRUTA-kód | 116849 |
| Népesség | |
| Népesség | 363 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 319 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 57″,k. h. 24° 49′ 44″46.382363,24.82890646.382363°N 24.828906°EKoordináták:é. sz. 46° 22′ 57″,k. h. 24° 49′ 44″46.382363,24.82890646.382363°N 24.828906°E | |
| Rava weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazRava témájú médiaállományokat. | |
Rava (románulRoua,németülRawendorf) faluRomániábanMaros megyében.
A faluMarosvásárhelytől 28 km-re délkeletre a Rava patak szűk völgyében fekszik,Gyulakuta községhez tartozik, a községközponttól 14 km-re délkeletre van.
| 2011 | 360 |
| 2021 | 363 |
1566-banRawa néven említik. A hagyomány szerint a falu először a Kis-Küküllő melletti Kerekerdő környékére települt, ahonnan a török pusztítások elől költöztek fel az erdő mellé.1910-ben 805 lakosa volt. Atrianoni békeszerződésigUdvarhely vármegyeSzékelykeresztúri járásához tartozott. Lakossága: 1801-ben 360, 1839-ben 550, 1868-ban 791, 1889-ben 755, 1910-ben 805, 1933-ban 800, 1963-ban 996, 1974-ben 541, 1992-ben 442, 1998-ban 413 lakosából 173 magyar és 240 cigány volt.
A székely nép életének tudományos összefoglalása és izgalmas regénye a "Székely bánja" című tanulmánykötet, mely a legrégibb kortól mindmáig elénk vetíti az egész székely sorsot.[2]
Prózai halottbúcsúztató - Ravában, ami az ún. nemzetséglevél alapján készül, az elhunyt rövid életrajzi adatait s azoknak a nevét tartalmazza, akitől a halott elbúcsúzik.
Lukács Sándor unitárius lelkész kiadványa 1930-1938 között szerzett 92 ravai verses halottbúcsúztatóját foglalja magába. A családi kapcsolatok, a hovatartozás költői megjelenítése.[3]
Unitárius temploma 1804-ben épült, a 16. századi templom felhasználásával, tornya és részben hajója középkori eredetű.[4]1812-ben püspökválasztó zsinat színhelye volt.1912-ben renoválták,1932-ben kazettás mennyezetét leszedték,1991-ben javították, utolsó javítása 2005-ben volt.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap