Édesapja, Armando Carlos Tejada UrquizoBolíviából érkezett azAmerikai Egyesült Államokba,[10] édesanyja, Josephine Sarah Hall ír–amerikai származású. A család az1940-es évek elején akaliforniaiLa Jollába költözött, Raquel itt nőtt fel. (Két fiatalabb testvére született.) A kislány már gyerekként táncolni tanult, kamaszként pedig sorra nyerte a különböző szépségversenyeket. Olyan címeket gyűjtött be, mint például Miss Photogenic, Miss La Jolla, Miss Contour, Miss San Diego és Miss Fairest of the Fair. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal felvételt nyert a San Diego State College-be, ahol színészi tanulmányokat folytatott.1959-ben feleségül ment középiskolai szerelméhez, James Welchhez, akitől két gyermeke született: Damon, a fia1960-ban, Tahnee, a lánya1961-ben. (Tahnee később édesanyja hivatását választotta, de nem sikerült jelentős karriert befutnia.)
1959-ben aRamona Pageant című darab főszerepét alakítottaHemetben, egy szabadtéri előadáson. Ezután aSan Diegó-i televízióban kapott munkát, az időjárás-jelentést ismertette. Abbahagyta színi tanulmányait, és mivel tönkrement a házassága, gyermekeivelDallasba költözött. Szépségének köszönhetően nem volt nehéz modellként elhelyezkednie. Ennek ellenére Dallasból is távozott: előbbNew Yorkba, majdLos Angelesbe ment. A filmvárosban megpróbálta kamatoztatni színészi ismereteit, és kitartóan járt a meghallgatásokra. Sikerült kisebb szerepeket kapnia különféle tévésorozatokban és show-műsorokban. Esélyes volt aGilligan's Island című produkció egyik fontos szerepére, de végül nem őt választották. AzA Swingin' Summer (1965) azonban meghozta a remélt fordulatot a pályáján: a20th Century Fox szerződtette a gyönyörű színésznőt.
Az új sztárjelöltRichard FleischerFantasztikus utazás (1966) címűsci-fijében kapta első főszerepét. PartnereStephen Boyd volt. A történet túlnyomórészt az emberi test belsejében játszódott, és a film az akkoriban szenzációsnak számító trükkfelvételei miatt világsikernek bizonyult. Következő alakítása egy negyedszázaddal korábbi filmsiker, a történelem előtti időkben játszódóEgymillió évvel időszámításunk előttremake-jében volt. A színésznő szinte végig egy parányi bikini-szerűségben játszotta a főszerepet: nem csoda, hogy tökéletes alakja és egzotikus szépsége révén egy csapásra a filmvilág első számú szexbálványa lett. (Első ízben fordult elő, hogy ezzel a címmel nem egy szőke színésznő büszkélkedhetett, Raquel Welch ugyanis barna hajú.) Eladási rekordokat döntött az a poszter, amely az új sztárt ábrázolta a film egyik jelenetében: a plakát később fontos szerephez jutottA remény rabjai (1994) című emlékezetes filmben is.
A vonzó filmcsillagraEurópában is felfigyeltek, és a színésznő három filmbe kapott meghívást. Ezek közül aTündéri nők (1966) a legjelentősebb: a szkeccsfilmMauro Bolognini által rendezett epizódjában a gyönyörű Elenát alakította, aki látszólag butuska, szerető feleségként várja haza jóképű férjét (Jean Sorel), ám valójában mindketten félreléptek egymás távollétében. A további epizódokban egyébként olyan szépségek szerepeltek még, mintCapucine,Monica Vitti ésClaudia Cardinale.Eduardo De Filippo, a nevesnápolyi színész-rendezőSpara forte, più forte, non capisco című alkotásában partnereMarcello Mastroianni volt.
Frank Sinatrával aLady in Cement című 1968-as filmben
Hollywoodba visszatérve a színésznő egyik filmet forgatta a másik után, de ezekben nemigen volt több, mint a férfi főhősök dekoratív partnernője. Ezek a hősök viszont olyan sztárok voltak, mintJames Stewart,Dean Martin,Frank Sinatra,Burt Reynolds,Peter Sellers,Vittorio De Sica ésDudley Moore. Noha akkoriban a legkeresettebb szexbomba volt, mégis visszautasítottaRoger Vadim felkérését aBarbarella (1968) című erotikus sci-fi főszerepére. (A szerepet végül a rendező akkori felesége,Jane Fonda kapta.) AMyra Breckinridge (1970) címszereplőjeként egy transzszexuális figurát keltett életre. A szerep nagy lehetőségekkel kecsegtetett, de a végeredmény a közönség és a kritika szerint szánalmas lett. Ráadásul a kulisszák mögött egyáltalán nem jött ki híres partnernőjével, a legendásMae Westtel. Ennek oka lehetett talán az is, hogy a szókimondásáról ismert idős színésznő akkoriban már jócskán kiöregedett a szexszimbólum szerepköréből, amelyhez viszont még mindig makacsul ragaszkodott, és egyébként is szeretett csipkelődni fiatalabb riválisaival. (Kuriózum, hogy a film egyik kisebb mellékszerepébenFarrah Fawcett is látható volt, aki Welch tündöklése után, az 1970-es évek végén lett kis időre a közönség egyik kedvenc filmcsillaga.)
Az 1970-es évek közepétől pályájának íve megtört, és a színésznő kikerült az élvonalból. Persze azért olykor filmezett is. Például megint Magyarországon, ahol aKoldus és királyfi (1977) újabb változatában szerepelt, többek közöttCharlton Heston,Oliver Reed ésRex Harrison partnereként. A kosztümös filmet a művésznő első kasszasikerének rendezője, Richard Fleischer készítette.Franciaországban WelchJean-Paul Belmondo oldalán állt a kamerák elé, deAz állat (1977) címűClaude Zidi-film nem lett túl sikeres. Hollywood annyira nem számolt már vele, hogyA kék öböl (Cannery Row,1982) főszerepét elvették tőle, ésDebra Wingernek adták. A sértett filmcsillag pert indított azMGM ellen, és 10 millió (más források szerint 15 millió) dollár kártérítést kapott. Az MGM döntése miatt viszont a közönség lemaradt arról, hogy először lássa a filmvásznon félmeztelenül, noha a színésznő beleegyezett a vetkőzős jelenetekbe. (Korábbi filmszerepeiben fürdőruhánál tovább sosem vetkőzött.) Ugyanakkor a per a legkevésbé sem mozdította elő Welch stagnáló filmszínésznői karrierjét, ezért más irányban próbált meg érvényesülni.
Az1980-as évek elején elsősorban Jane Fondának köszönhetően az egész világon tombolt azaerobic-láz, és neves kolléganője példáját követve testalakformáló videókat jelentetett meg, nagy sikerrel. Hatalmas bevételekre tett szert paróka- és ékszerkollekciójával, illetve bőrápolóival is. Nem bizonyult elvesztegetett időnek a sok gyerekkori tánc- és énekóra sem: a művésznő a ’80-as évekbenLas Vegas show-műsorainak egyik sztárja volt, és óriási érdeklődés mellett lépett színpadra aBroadwayn is. A televízióban is rendszeresen kapott feladatokat. Tévés szereplései közül különösen aJog a halálra (1987) című dráma kapott kedvező kritikákat. Ebben a produkcióban egy halálosan beteg asszonyt alakított: játékáért Golden Globe-díjra jelölték. Az1990-es évektől kezdve ismét felbukkant kisebb szerepekben különféle hollywoodi filmekben, szakmai szempontból azonban ezek az epizódalakítások nem jelentettek különösebb művészi kihívást a számára.
Négyszer ment férjhez, ám egyik házassága sem igazán sikerült. Első férje, James Welch volt, iskolai szerelme, akinek két gyereket szült.1964-ben elváltak. A színésznő 3 évvel később Patrick Curtis producerhez ment feleségül. (Curtis egykoron azElfújta a szél (1939) gyerekszereplője volt.) 5 évig tartott ez a házasság.1980-ban állt ismét az oltár elé: a pletykalapok egyik kedvenc témája volt, hogy a szexis filmcsillag mit is talált vonzónak harmadik férjében, a jóképűnek éppen nem mondható André Weinfeldben, akiről később kiderült, hogy olykor félre is lépett. A frigy1990-ben bomlott fel.1999-ben egy nála 15 évvel fiatalabb férfihez (Richard Palmer) kötötte életét, de azóta már külön élnek, bár nem váltak el.
