Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rajnai Palotagrófság | |||||
| ANémet-római Birodalom állama, ANémet-római Birodalom választófejedelemsége (1356-1803) | |||||
Pfalzgrafschaft bei Rhein 1085 –1803.április 27. | |||||
| |||||
.svg) | |||||
| A Rajnai Palotagrófság területe 1329-ben | |||||
| Általános adatok | |||||
| Fővárosa | Heidelberg (1085-1690) Düsseldorf(1690-1720) Mannheim(1720-1803) | ||||
| Vallás | |||||
| Kormányzat | |||||
| Államforma | feudális monarchia | ||||
| Uralkodó | I. Hermann (1085)(első) IV. Miksa József (1799-1803)(utolsó) | ||||
| |||||
 AWikimédia Commons tartalmazRajnai Palotagrófság témájú médiaállományokat. | |||||
ARajnai Palotagrófság (németülKurpfalz, vagyPfalzgrafschaft bei Rhein,hollandulRijn-Palts,franciáulPalatinat du Rhin,pfalziul:Kurpalz); a hétnémetválasztófejedelemség egyike, amelyÉszaknyugat-Németország területén létezett1085 és1803 között. A választófejedelemségek intézményének kialakulása utánPfalzi Választófejedelemségnek, a palotagrófotpfalzi választófejedelemnek is nevezték.
.jpg)
A palotagrófság különböző szétszórt területeket fogott össze aFelső-Rajna-vidéken. Határos volt a maiHollandiával,Luxemburggal,Belgiummal ésFranciaországgal. NapjainkbanBaden-Württemberg,Rajna-vidék-Pfalz,Hessen,Bajorország,Saar-vidék ésElzász révén Franciaország is osztozik rajta.
Legnagyobb tagja, a szűkebb értelemben vettPfalz önmaga is két nagyobb területi egységből állt:
Székhelye apfalzi örökösödési háborúigHeidelbergben volt, majd aheidelbergi várkastély lerombolása (1689) utánMannheimbe helyezték át.
Az állam elődje, a későbbiAlsó-Pfalz915 körül vált kiLotaringiából. Első uralkodójaWigeric volt, aki hét éven kormányozta a grófságot.
945-től azEzzonennek vezették az országot. ARajna mindkét partján birtokoltak területeket, majd aMosel ésNahe folyóktól délre levő országrészekre is kiterjesztették hatalmukatAlzeyig.
1085-ben azEzzonen-ház kihalásával (III.Laach-i Henrik) gyengült Lotaringiában a grófság szerepe és csökkent az uralkodó szerepe is.
Miután 1156-ban ismét kihalt egy uralkodó házII.(Stahlecki) Hermannal,I. Frigyes Pfalzot tartományaival együtt mostohatestvérének,Hohenstauf Konrádnak adta, akitől 1195-ben veje,Braunschweigi Henrik örökölte.
PfalzotII. Henrik halála után, 1214-benII. Frigyes a családba benősültElőkelő Ottónak adta, és ezután aWittelsbach-ház meg is tartotta azt.Bajorország első felosztásakor (1253-ban) PfalzII.Mogorva Lajosnak jutott. Az ő két fia,Rudolf rajnai palotagróf (1294–1317) ésIV. Lajos német-római császár (1294–1340) testvérháborúba bonyolódott. Rudolf halála után Lajos kiegyezett fiaival, akik (1329-ben) megkapták a korábbi pfalzi tartományokat ésBajorország egy részét, ami ettől fogvaFelső-Pfalz lett.
II.(Vak) Rudolf mindehhez megszerezte mégNeuburgot ésSulzbachot is: ezek a területek lettek az úgynevezettIfjabb-Pfalz. 1329-benPaviában megegyezettIV. (Bajor) Lajossal, hogy Pfalz és Bajorország ura fölváltva lesz németválasztófejedelem. Ez az időszak nem tartott sokáig: már utóda,I. Rupert rajnai palotagróf elérte, hogyIV. Károly császár Pfalz egy részének ellenértékeképpen a lemondjon a bajorok választófejedelemségéről. A grófságot1356-ban aNémet Aranybulla választófejedelemséggé nyilvánította.
1410-benIII. Rupert négy fia fölosztotta a birtokot (a részek határvonala és elnevezése többször is változott). Rajna-Pfalzot és vele aválasztófejedelemséget ésIII.Szakállas Lajos(VII. Lajos) örökölte.
A16. századbanII. Frigyes elterjesztette areformációt, így egy csapásra konfliktusba kerültV. Károllyal, aHabsburgokkal, apápával és máskatolikus államokkal. Egy ügyes politikai házassággal szövetségesévé tetteDániát, így választófejedelemségét megőrizve sakkban tudta tartani a császári címre pályázó Habsburgokat.
A 16. században Pfalz lett areformáció egyik központja. 1608-banIV. Frigyes pfalzi választófejedelem vezetésével alakította meg Pfalz,Baden,Württemberg ésSzász-Anhalt aProtestáns Uniót.
1618-ban a grófság acsehek oldalán avatkozott be aharmincéves háborúba, ahol több súlyos vereséget is szenvedett. 1620-ban a spanyolok elfoglalták Alsó-, 1621-ben a bajorok Felső-Pfalzot. Utóbbit 1623-banII. Ferdinánd császár szövetségesének,I. Miksa bajor hercegnek adományozta, és egyúttal Pfalz helyettBajorországot tette választófejedelemséggé.
Avesztfáliai békében (1648) a trónra lépőKároly Lajos visszakapta Alsó-Pfalzot és aválasztófejedelem rangját; ezzel a választófejedelemségek száma nyolcra emelkedett. Felső-Pfalzot Bajorországhoz csatolták.
Újabb Habsburg-ellenes lépésként a grófság 1658-ban részt vett aRajnai Szövetség alapításában; a szövetség1688-ban szűnt meg. Károly Lajos fiával,II. Károllyal 1685-ben kihalt aWittelsbach-házsimmerni ága, és a tartomány a család (katolikus)neuburgi ágára,Fülöp Vilmosra szállott. Az ő örökjogát azonban nem ismerte elXIV. Lajos francia király, és az elhunyt uralkodó sógoraként magának követelte az őrgrófságot. Ezzel robbant ki apfalzi örökösödési háború(kilencéves háború), 1688–1697), amelyben a francia csapatok többször fölprédálták a tartományt.
Fülöp Vilmos fia,János Vilmos,Jülich és Berg hercege aWittelsbach-házveldenzei ágának kihaltával (1694) megörökölte annak birtokait is. Aspanyol örökösödési háborúban egy rövid időre visszaszerezte Felső-Pfalzot is, de a háború végén arról ismét le kellett mondani a bajor herceg javára. Az1720. évi birodalmi gyűlés módosította az őrgrófság nevétKurpfalzra.
Mivel mind János Vilmos, mind öccse és utóda,III. KárolyFülöp gyermektelenül hunyt el, Pfalzot aWittelsbach-házsulzbachi ága (IV. KárolyTivadar) örökölte.III. MiksaJózsef bajor választófejedelem halála (1777) után Pfalzhoz csatolták az ő birtokait is, egyesítve a két választófejedelemséget, amelyek uralkodóit innentőlbajor választófejedelmekként tartjuk nyilván, bár a Rajnai Palotagrófságot formálisan csak1816 után csatolták a bajor király koronájához (amelyen belül bizonyos autonómiát élvezett).
1799-ben a szintén gyermektelenül elhunyt Károly Tivadar trónjátFrigyes Mihály pfalz-zweibrückeni herceg legkisebb gyermeke (második fia),IV. Miksa József örökölte. Ő alunéville-i békében (1801) kénytelen volt lemondani Alsó-Pfalzról, amit részekre osztottak. Eközben Miksa 1805-ben lemondott választófejedelem tisztéről, hogyBajorországot királysággá tehesse, ígyI. Miksa néven ő lett az első bajor király.
1806-ban, miutánNapóleon megszüntette aNémet-római Birodalmat,Kurpfalz aBadeni Nagyhercegség része lett (ennek uralkodója Napóleon rokona volt). Anapóleoni háborúkban egyes részek többször is gazdát cseréltek.
Abécsi kongresszus több területét visszaadta aBajor Királyságnak. Az egyes részek sorsát véglegesen az1814-es párizsi béke döntötte el úgy, hogy ezeket különböző német fejedelemségek, főképpen:
között osztották fel.
AzI. világháború után déli része aSaar-vidék kel együtt aNépszövetség igazgatása alá került (1935-ig).
AII. világháború ótaRajna-vidék-Pfalz, illetveBajorország szövetségi tartományok része.
| Egyházi választók |  | |
|---|---|---|
| Világi választók | ||
| Világi választók a 17. századtól |  Bajor herceg (1623-tól) Hannoveri herceg (1692-től) | |
| Egyházi választók 1803-tól |  Regensburgi érsek (1803-tól) | |
| Világi és egyházi választók a 19. századtól | ||
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
