Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rabac | |
 | |
| Rabac látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Labin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tulio Demetlika |
| Irányítószám | 52220 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1257 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 41″,k. h. 14° 09′ 42″45.078055555556,14.16166666666745.078056°N 14.161667°EKoordináták:é. sz. 45° 04′ 41″,k. h. 14° 09′ 42″45.078055555556,14.16166666666745.078056°N 14.161667°E | |
| Rabac weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazRabac témájú médiaállományokat. | |
Rabac (olaszul:Portalbona)faluHorvátországban,Isztria megyében. KözigazgatásilagLabinhoz tartozik.
Az Isztria keleti részén,Labin központjától 4 km-re délkeletre a tengerparton egy kis, szelektől védett öbölben fekszik.
Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt. A középkori velencei források szerint Labin alatt a tengerparton már ekkor létezett a Rabaz nevű település. Rabac a19. század közepén még kis halászfalu volt, szép öbölparti fekvése miatt azonban csakhamar közkedvelt kirándulóhely lett. Az első idelátogató turisták között volt a híres angol íróRichard Francis Burton, aki1876-ban tartózkodott itt.[2] Megkezdődött a nyaralók építése, melyek közül a leghíresebb a cseh származású fiumei kereskedőcsalád a Prohaska család nyaralója volt. Ez sokáig a település legszebb építménye volt, azonban a II. világháború során elpusztult. Rabacnak ezen a részén 12 teniszpálya épült. Megépült a Labin-Rabac út is mely sokat lendített a település forgalmán. Az első rabaci szállodát a Quarnerot1889.június 11-én nyitották meg. Rabacon vendégeskedett1907-benFerenc Ferdinánd osztrák trónörökös akit a helyiek a főutcán köszöntöttek.[2] A rabaciak kitűnő halászok és tengerészek voltak, sokan vitorlások tulajdonosai, melyeket aztán idővel kiszorítottak a motorcsónakok. A településnek1880-ban 126,1910-ben 345 lakosa volt. Azelső világháború utánOlaszország, amásodik világháború utánJugoszlávia része lett. Az olasz uralom idején (1925) megépült az első nagyobb szálloda a "Hotel Trieste", melynek ma "Primorje" a neve. Különösen Észak-Olaszországból érkezett sok turista és megsokasodtak a kiadó szobák és magánházak is. Tíz évvel később felépült a "Hotel Dopolarovo", melyben ma a "Jadran" étterem működik. Kikötőjét a környező hegyekben bányászott bauxit berakodásához építették ki. A háború utáni első építkezések az isztriai szénbányászattal kapcsolatban kezdődtek, szállások épültek a bányászok elhelyezésére. A háború idején megszűnt turistaforgalom az 1960-as évek elején kapott újabb lendületet.1961-ben megalapították a Rabaci Vendéglátóipari Vállalatot, mely a turista forgalmat volt hivatott fellendíteni. Rabac a "Biser Kvarnera" (Kvarner gyöngye) nevet érdemelte ki. 1961 és 1971 között felépültek a ma is látható szállodák (Mediteran, Marina, Lanterna, Apollo, Mimosa, Hedera, Narcis), a családi házak többsége is ebben az időben épült. 1978 és 1989 között több régebbi szállodát is korszerűsítettek. Felépült a Kosi és a Remac turistatelep, a Castor és Pollux szálloda, a Pluton apartmanház, az autóskemping, kiépítették a strandokat. Jugoszlávia felbomlása után1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 1390 lakosa volt. Lakóinak fő megélhetési forrása a turizmusból származik. Ma a Rabacra látogató turisták száma eléri a napi 11 ezret. A vendégek egy szezonban több mint egymillió éjszakát töltenek itt.[2]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 126 | 195 | 275 | 345 | 0 | 0 | 346 | 290 | 478 | 737 | 1046 | 1373 | 1472 | 1390 |
Szent András apostol tiszteletére szentelt temploma[5] a15. században épült, Rabac legrégibb épülete. Egyhajós, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzat bejárati ajtaja csúcsívvel zárul, míg a déli falon egy másik, félköríves ajtó található. A sarkokat masszívabb kőtömbök erősítik, az egyiken a kőfaragó AR jelzése olvasható, a felette lévő kövön pedig kereszttel díszített címere látható. A kápolna síkmennyezetű. Az északi és a homlokzati falakba két ősi feliratos kőtöredéket építettek be. Kapuzata és ablakai gótikus stílusúak. Szent Andrást ábrázoló oltárképe 1893-ban készült.
