Rónay György
Született	Morócz György 1913.október 8.[1][2][3][4] Budapest[5]
Elhunyt	1978.április 8.(64 évesen)[1][2][3] Budapest[5]
Állampolgársága	magyar[6]
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Radnóti Kornélia (h. 1936-1978)
Gyermekei	Rónay László
Foglalkozása	politikus író költő fordító irodalomtörténész irodalomkritikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő(1947. augusztus 31. – 1949. április)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem( – 1930-as évek)
Kitüntetései	Baumgarten-díj(1942) József Attila-díj(1967)
Sírhelye	Farkasréti temető(25-1-73)[7][8]
IMDb PORT.hu
AWikimédia Commons tartalmazRónay György témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rónay György (eredeti neve:Morócz György József) (Budapest,1913.október 8. –Budapest,1978.április 8.^[9])József Attila-díjas (1967) költő, író, műfordító, esszéíró, irodalomkritikus, irodalomtörténész, országgyűlési képviselő.

Szülei: Morócz István és Liebner Róza voltak. 1931-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait abudapesti tudományegyegyetem bölcsészkarán végezte, magyar–francia szakon. 1937-ben aRévai Könyvkiadóhoz került lektornak. 1943-banLovass Gyulával,Sőtér Istvánnal ésThurzó Gáborral alapítója és szerkesztője volt azEzüstkor című folyóiratnak. 1945-től aVigilia szerkesztőbizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője. 1947-1949 között aDemokrata Néppárt (DNP) országgyűlési képviselője volt. 1949-benSzegeden doktorált francia irodalomból és magyar történelemből.

ANyugat „harmadik nemzedék”-ének jellegzetes témái szólalnak meg első verseiben, melyek elsősorban világirodalmi kultúrájukkal keltettek figyelmet. ElsősorbanBabits Mihály költészete ösztönözte, de hatottak rá az ún. neokatolikus irodalom legnagyobb alakjai is (pl.Paul Claudel).Keresztút című regényének megjelenése után (1937) támadások pergőtüzébe került, és évekig különböző álneveken írhatott csak tanulmányokat a katolikus lapokban. Költői fejlődésére hatást gyakorolt a francia irodalom iránt érzett vonzódása.

Verseiben a világ szépségeire rácsodálkozó, azokért felelősséget érző ember hangja vált a legerősebbé, regényeiben pedig az önvizsgálat eleme uralkodóvá. Nemzedéktársaihoz hasonlóan újra meg újra visszatért amásodik világháború kérdésköréhez, igyekezett választ találni a túlélők felelősségére. Mint esszéíró, elsősorban aNyugat íróiról rajzolt portrékat mint kritikus.Az olvasó naplója címmel több mint egy évtizedig rendszeresen áttekintette a kor magyar irodalmának legfontosabb műveit, legjellemzőbb törekvéseit. Különösen nemzedéktársairól rajzolt érzékletes, hiteles arcképet.

Műfordítóként elsősorban francia, olasz és német írókat fordított.

Amásodik világháború elmúltával politikai szerepet vállalt. AzÚj Ember, aMagyarok majd aVigilia hasábjain megjelenő írásaiban, valamint vidéki előadásaiban is képviselte nézeteit. Csatlakozott aBarankovics István által vezetettDemokrata Néppárthoz. A párt Világnézeti Akadémiájának előadója, és rendszeres szerkesztője aHazánk című pártlapnak. Elvállalta a képviselő-jelöltséget is, és az1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon aBorsod megyei listáról bekerült azOrszággyűlésbe.

1936. június 21-én házasságot kötött Radnóti Kornéliával.^[10] Egy fiuk született:Rónay László (1937-2018).

• A tulipánok elhervadtak (1931)
• Híd. Rónay György versei; Merkantil Ny., Bp., 1932
• Szüzek koszorúja; Pázmány Irodalmi Társaság, Bp., 1936
• Te mondj el engem (1942)
• Ki hallotta már sírni a szívét...?; Bíró Ny., Bp., 1943
• Nyár. Versek 1938–1956; Magvető, Bp., 1957
• Fekete rózsa (1961)
• A város és a délibáb (1964)
• Tükör és tűz (1966)
• A holló és a róka (1967)
• A tenger pántlikái (1969)
• Téltemető (1973)
• Mérleg. Válogatott versek. 1931–1972; ill. Kass János; Magvető, Bp., 1974
• Kakucsi rózsák (1977)
• A kert (1979)
• Mondd, szereted az állatokat? Versek és műfordítások gyerekeknek; vál., szerk. Bárány László, ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1980
• Szérű. Összegyűjtött versek; összeáll. Rónay László; Szépirodalmi, Bp., 1981
• A vándor érkezése. Virág a feszület tövében (1986)
• A hajós hazatérése. Rónay György válogatott versei; vál., szerk., életrajz Vargha Kálmán; Kozmosz Könyvek, Bp., 1986(A magyar irodalom gyöngyszemei)
• Odysseus énekei. Válogatott versek 1931–1978; vál. Parancs János; Új Ember, Bp., 1997
• Tíz év. Versek a szorongattatás éveiből; Szt. István Társulat, Bp., 2015(Életműsorozat)

• Keresztút; Révai, Bp., 1937(Magyar katolikus könyvek)
• Lázadó angyal (1940)
• Fák és gyümölcsök (1941)
• Cirkusz (1942)
• Az alkony éve (1947)
• A nábob halála (1957)
• Képek és képzelgések (1960)
• Esti gyors (1963)
• A párduc és a gödölye (1978)

• Az ember boldogsága (1959)
• A szeretet bilincsei (1965)
• Idegenben (1968)
• Nem jött madár (1973)
• Júdás könyve /Júdás. Színjáték öt felvonásban /Utószó a Júdáshoz, vagy A hitelesség kérdései; Magvető, Bp., 1976
• Szeptemberi halászat. Összegyűjtött kisprózai alkotások; Magvető, Bp., 1983(Rónay György művei)
• Az ismeretlen Rónay György; vál., szerk. Rónay László; Vigilia, Bp., 2014

• A regény és az élet. Bevezetés a 19-20. századi magyar regényirodalomba; Káldor, Bp., 1947
• Petőfi és Ady között. Az újabb magyar irodalom életrajza. 1849-1899; Magvető, Bp., 1958
• Fordítás közben (1968)
• Jegyzetlapok, [1-2.] ; Magvető, Bp., 1969–1975
• A nagy nemzedék. A Nyugat első nemzedéke; Szépirodalmi, Bp., 1971
• Olvasás közben (1971)
• Kassák Lajos alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
• Fordítók és fordítások (1973)
• Kutatás közben (1974)
• Miért szép? Századunk magyar novellái elemzésekben; szerk. Rónay György, Vargha Kálmán; Gondolat, Bp., 1975
• Balassitól Adyig (1978)
• Triptichon. Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László; Kairosz, Bp., 2012

• Szentek, írók, irányok (1970)
• Zakeus a fügefán (1971)
• Hit és humanizmus (1979)
• A kereszt igazsága. Esszék; szerk., bev. Körmendy Zsuzsanna; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp., 1999
• Szentek, írók, irányok. Tanulmányok; Szt. István Társulat, Bp., 2014(Életműsorozat)

• Jegyzetlapok (1975)
• Júdás könyve (1976)
• Napló, 1-2.; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Reisinger János; Magvető, Bp., 1989(Rónay György művei)
• Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; vál., szerk., szöveggond., jegyz., névmutató, utószó Bende József; Vigilia, Bp., 2004(Vigilia-könyvek)
• Élet-mozaik. Glosszák, jegyzetek; Szt. István Társulat, Bp., 2005(Életműsorozat)

• Modern francia líra; ford. Rónay György; bev. Eckhardt Sándor; Vigilia, Bp., 1939
• Michelangelo versei; ford. Rónay György; Officina, Bp., 1940(Officina verseskönyvek)
• Új francia költők. Versfordítások; Révai, Bp., 1947^[11]
• Virginia Woolf: Flush (1947)
• Grimm legszebb meséi (1955)
• A francia reneszánsz költészete. Tanulmány és műfordítások; Magvető, Bp., 1956
• Anatole France: Bonnard Szilveszter vétke (1957)
• Rainer Maria Rilke: Rilke Kristóf kornétás szerelmének és halálának legendája (1957)
• Franz Kafka: Kastély (1964)
• Carlo Collodi: Pinocchio kalandjai (1967)
• Charles Perrault: Lúdanyó meséi (1967)
• Antoine de Saint-Exupéry:A kis herceg (1970)^[12]
• Századunk útjain (válogatott műfordítások) (1973)
• Novalis:Himnuszok az éjszakához. Válogatott versek; vál., ford., utószó Rónay György; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
• Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány (1976)
• A francia líra kincsesháza, 1-8.; vál., szerk., utószó Rónay György; Európa, Bp., 1961
• Francia költők antológiája, 1-2.; szerk., jegyz.Lakits Pál, Rónay György, Szegzárdy Csengery József, bev. Rónay György; Európa, Bp., 1962(A világirodalom klasszikusai)
• A klasszicizmus; bev., szövegvál., ford. Rónay György; Gondolat, Bp., 1963
• Az álruhás kalifa. Mesék az ezeregyéjszakából; vál., átdolg. Rónay György, ill. Bálint Endre; Szépirodalmi–Móra, 1965
• Égövek, ábrák, csillagok. Válogatás a világlírából; vál., szerk. Rónay György, ill. Szántó Piroska; Európa, Bp., 1965
• A holló és a róka. Állatmesék a világirodalomból; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1967
• Klasszikus francia költők; szerk. és jegyz. Lakits Pál, Rónay György, Szegzárdy-Csengery József; 3. bőv. kiad.; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1968
• Miért szép? A világirodalom modern verseiből; szerk. Rónay György, Vargha Kálmán, bev. Rónay György; Gondolat, Bp., 1970
• Mondd, szereted az állatokat? Versek és műfordítások gyerekeknek; vál., szerk. Bárány László, ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1980

• Baumgarten-díj (1942)
• Munka Érdemrend (1963)
• József Attila-díj (1967)
• AMunka Érdemrend arany fokozata (1973)
• Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984)
• Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz) (1995)
• Budapest díszpolgára (posztumusz) (2014)^[13]

A magyarWikidézetben további idézetek találhatóakRónay György témában.

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató KönyvekISBN 963-8607-10-6
• Tűz Tamás: Az ezüstkor lovagjai. Irodalmi Újság 1963/23.
• Tüskés Tibor:Rónay György; Akadémiai, Bp., 1988(Kortársaink)

• Rónay György aPORT.hu-n(magyarul)
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk.Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994.ISBN 963-05-6422-X 
• Kortárs magyar írók
• Országgyűlési almanach. 359-360.
• Rónay György szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István AlapítványArchiválva2016. március 4-i dátummal aWayback Machine-ben
• A hajós hazatérése. Rónay György emlékezete; vál., szerk., összeáll. Rónay László; Nap, Bp., 2001(Emlékezet)
• Sebők Melinda:Halálmotívum Rónay György és Pilinszky János tájköltészetében; Kairosz, Bp., 2010
• Vasvári Zoltán:Hultában egyre nő. Rónay György-tanulmányok; Vasvári Zoltán, Bp., 2010
• Rónay László:Szavak szárnyán az ég felé. A modern katolikus irodalomszemlélet kezdetei. Kállay Miklós, Sík Sándor, Rónay György és Pilinszky János; Kairosz, Bp., 2012
• Vasvári Zoltán: Mint kútmélybe kő. Rónay György-tanulmányok; Underground Kiadó és Terjesztő Kft., Bp., 2013
• Vasvári Zoltán:"Tartani a tollat mozdulatlan". Rónay György életműve, fogadtatása és utóélete. Tanulmányok és bibliográfia; Vigilia, Bp., 2016

• Magyar költők
• Magyar írók
• Magyar esszéírók
• Magyar műfordítók
• Magyar irodalomkritikusok
• Magyar irodalomtörténészek
• Országgyűlési képviselők (DNP)
• Országgyűlési képviselők (1947–1949)
• Nevet változtatott magyar személyek
• 1913-ban született személyek
• 1978-ban elhunyt személyek
• Baumgarten-díjasok
• József Attila-díjasok
• Budapest díszpolgárai
• Budapesten született személyek
• Magyar Örökség díjas személyek
• A Farkasréti temetőben eltemetett személyek

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval