Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Római híd, Trier | |
 | |
| Elhelyezkedése | Trier |
| Áthidalt akadály | Mosel |
| Anyag | kő |
| Teljes hosszúsága | 198 m |
| Átadás ideje | 2. század |
| Elhelyezkedése | |
  Római híd, Trier Pozíció Németország térképén | |
 é. sz. 49° 45′,k. h. 6° 38′49.75,6.633333333333349.750000°N 6.633333°EKoordináták:é. sz. 49° 45′,k. h. 6° 38′49.75,6.633333333333349.750000°N 6.633333°E | |
 | |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Világörökség-azonosító | 367-002 |
| Kritériumok | I, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1986 |
 AWikimédia Commons tartalmazRómai híd, Trier témájú médiaállományokat. | |
Trierben aMosel folyón átívelőrómai hídNémetország legrégebbi hídja,1986 óta aVilágörökség része. Nevezik egyszerűenMosel-hídnak is.
Az első fából készült rómaicölöphíd a Moselen már Kr. e. 17-ben létezett. A cölöpök korát1963-ban állapították megdendrokronológiai vizsgálatokkal.
Az első kőhíd 45-ben épült, kevéssel lejjebb arómaihíd jelenlegi helyétől. Apillérek részei alacsony vízállásnál ma is láthatóak.
A mai kőhíd pilléreit 144 és 152 között építették; ez volt a harmadik híd a Moselen a város alapítása óta. Vízállószádfalak segítségével faragottbazalt- ésmészkőtömbökből készítettek alapozást a pilléreknek. A pillérek a folyásiránnyal szemben hegyesednek, hogy jobban ellenálljanak az árvíznek és jégzajlásnak. A masszív pilléreken a római időkben egy fából épített híd állt, ami kb. 10 méteres szélességével jól kiszolgálta a forgalmat. Mivel a híd rendes vízállásnál kb. 14 méternyire volt a Mosel szintje felett, a hajókárbócait nem kellett többé leengedni, amikor lefelé haladtak. Felfelé az erős áramlat miatt vontatásra volt szükség.
A középkorban lebontott hídkapu, aPorta Inclyta a mai napig fejtörést okoz a tudósoknak, akik azon vitatkoznak, hogy aPorta Nigrához hasonló kapu a Mosel bal vagy jobb partján állt.
A kő boltívek csak a középkorban,1190 és1490 épültek, lehetséges, hogyLuxemburgi Balduin választófejedelem (1307–1354) uralkodása alatt. A kilenc római pillérből mára öt maradt meg. A korábbi feltételezés, hogy a kilencből kettőt 1717-18-ban felújítottak volna, már nem állja meg a helyét. A város oldalán fekvő első két pillér már egy római kori átépítés óta a parti töltésben rejtőzik.
1689-ben afrancia csapatok felrobbantották a hidat, 1716-18 között a trieri választófejedelem udvari ácsa,Johann Georg Judas újította fel a boltíveket. Ez alkalommal a nyugatról számított ötödik pillérre egy kereszt és egySzent Miklós-szobor került.1806-ban lebontották a nyugati hídkaput,1869-ben a keletit.1931-ben a hidat kiszélesíttették és ekkor kapta a mai kiugró gyaloghidat.
1945. március 2-án reggel az amerikai csapatok az érintetlen római hídon át bevonultak Trierbe. A német csapatok ismeretlen okból nem robbantották fel a hidat.
Amásodik világháború után, a Mosel csatornázási munkái során átfogó régészeti feltárásokat végeztek.
Világörökség-portál
Ókorportál
Németország-portál
A hidak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap