Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Réziai nyelv rozajanski langač/lengač | |
| Beszélik |  Olaszország |
| Terület | Resia,Resia-völgy,Udine megye,Friuli-Venezia Giulia régió |
| Beszélők száma | 1500[forrás?] fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád balti-szláv nyelvek szláv nyelvek délszláv nyelvek szlovén nyelv |
| Írásrendszer | latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | (szlovénként) |
 AWikimédia Commons tartalmazrozajanski langač/lengač témájú médiaállományokat. | |
 | „Resia” lehetséges további jelentéseiről lásd:Resia (egyértelműsítő lap). |
Aréziai nyelv vagyréziai dialektus (saját nevénrozajanski langač vagylengač,szlovénül:Rezijanščina, Rezijansko narečje,olaszul:Dialetto resiano,friuli nyelvenRosean) aszlovén nyelv egy kisebb, jelentős önállóságot mutató dialektusa, amitÉszakkelet-Olaszországban beszélnek az ott élőszlovénok. A réziai avend mellett a szlovén másik különleges dialektusa.
A réziai nyelvet ma 1500 ember beszéli aResia-völgy(wd) területén (OlaszországFriuli-Venezia Giulia régiójában,Udine megyében), de nagyon hasonlít rá aTengermellék (Primorska) régióban beszélt szlovén tájszólás is. A nyugati szlovén nyelvjárásokra elsősorban azolasz nyelv hatott különösképpen, de a réziaiban az olasz mellett megtalálhatóakfriuli jövevényszavak is, ezek szókészletét nagyban befolyásolják.
A réziai nyelv kialakulása izoláltságának következménye, amely hasonlóan ment végbe aMuravidéken is. Míg a legtöbb a szlovén tartományosztrák kézben volt, addig Réziát aVelencei Köztársaság birtokolta. A standard szlovéntól a réziai fonetikája is nagyon különbözik. Részben ez is sztenderdizált, ábécéje a W-t is használja. A réziai is őriz archaikus elemeket.
A réziai nyelv első írott szövege aréziai miatyánk, ami a18. századból maradt fenn, amitSan Giorgióban találtak meg. A20. században rengeteg vers, ének, tánc, mese és történet született réziaiul, legtöbbjük kézzel írt szöveg, amely szűk körben terjedt. Viszonylag kevés nyomtatott réziai könyv van, az egyik ilyen korai könyvJozef Cramaro oseaccó-i plébános katekizmusa1927-ből, aTo kristjansko učilo.
A nyelvvel többen is foglalkoztak a20. századtól, többek közöttAldo Kumar. Televíziós gyermek-műsort is készítettek a nyelven,Zverinice iz Rezije címmel.
Az első tudós, aki foglalkozott a réziai nyelvvel, a részbenlengyel származásúJan Niecisław Baudouin de Courtenay volt, tudományos módszerekkel próbálta igazolni, hogy a réziai önálló nyelv, azonban nem zárta ki, hogy ne lenne a szlovén származéka. A tudós nevéhez számos tévedés is kötődik, így például kelta eredetet feltételezett olyan szláv nyelveknél, nyelvjárásoknál, amelyben jelen van azü betű, így a vend nyelvet is elszlávosodott kelta nyelvnek tartotta. A réziai nyelvvel kapcsolatban is számos feltételezés kapott lábra, így de Courtnay kutatásai révénOroszországban olyan állítás született, mely szerint a Rézia lakói valójában nyugatra vándorolt katolizáltkeleti szlávok lennének. A réziai témával foglalkozó kutatásokat ma már többen, így SzlovéniábanJožef Toporišič nyelvész isrezianológiá-nak nevezi.
Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak, némelyek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják[forrás?]. A réziaiak nehezen értik az irodalmi szlovént, ezért2007-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei tanulnak. Toporišič és más nyelvészek szerint az effajta regionális nyelvek tanítása helytelen egy ilyen rendkívül kisszámú nép esetében. Miután a csökkenő tendencia fennmaradt, a réziai irodalmi nyelv használata aligha lehet praktikus, ez csak annál jobban elszigeteli aréziaikat. Toporišič szerint két lehetőség van, vagy azonosulnak a szlovén irodalmi nyelvi normákkal, vagy az olaszt használják, ez pedig egyet jelentene a réziaiak teljes beolvadásával.
Afasiszta Olaszországban előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén tájnyelv, és a beszélői sem szlovénok, így akarták megosztani a szlovén kisebbséget, és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót aSzerb–Horvát–Szlovén Királyság magának szerezze meg, jóllehet Réziát1945 után sem csatolták el Olaszországtól.Napjainkban az olasz neofasiszták ésnacionalisták is magukénak vallják e nézetet, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén asszimilálására.
Nacionalista olasz magyarázat szerint a réziai nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel[forrás?], csupán szlávosodottrétoromán nyelv. Azzal próbálták alátámasztani állításaikat e vélemény hívei, hogy a Rézia völgy csak Olaszország felé nyílik, míg Szlovénia oldaláról elzárják a hegyek, tehát a lakosság nyugatról, itáliai területről jött újlatin etnikum lehetett. Viszont tény, hogy a réziaiban a szórend, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége egyértelműen szláv jellegre utal. Az latinizmus a szókincsben (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni. Amellé a földrajzi elhelyezkedés sem bizonyíték, mert a szláv területek nagyobb helyet foglaltak el, miután a szláv népek a kora középkor folyamán betelepültek a Balkán, a Kárpát-medence, illetve a Visztulán inneni területekre, s valószínűleg Észak-Itália keleti régiójában is nagyobb helyet foglalhattak el[forrás?].
Ljubljanában ésMariborban is van a réziairól elnevezve utca(Rezijanska ulica).
A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap