Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Rénium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. július 30.

Pontosságellenőrzött

75volfrámréniumozmium
Tc

Re

Bh
  
        
        
                  
                  
                                
                                
  
75
Re
Általános
Név,vegyjel,rendszámrénium, Re, 75
Latin megnevezésrhenium
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport,periódus,mező7,6,d
Megjelenésszürkés fehér
Atomtömeg186,207(1)  g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f14 5d5 6s²
Elektronokhéjanként2, 8, 18, 32, 13, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)21,02 g/cm³
Sűrűség (folyadék) azo.p.-on18,9 g/cm³
Olvadáspont3459 K
(3186 °C, 5767 °F)
Forráspont5869K
(5596 °C, 10105 °F)
OlvadáshőΔfusH{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}60,43kJ/mol
PárolgáshőΔvapH{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}704kJ/mol
Molárishőkapacitás(25 °C) 25,48 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K330336144009450051275954
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám6, 4, 2, ‒2
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás1,9 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 760kJ/mol
2.: 1260 kJ/mol
3.: 2510 kJ/mol
Atomsugár135pm
Atomsugár (számított)188pm
Kovalens sugár159pm
Egyebek
Mágnesség?
Fajlagos ellenállás(20 °C) 193 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 48,0W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 6,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 4700m/s
Young-modulus463 GPa
Nyírási modulus178 GPa
Kompressziós modulus370 GPa
Poisson-tényező0,30
Mohs-keménység7,0
Vickers-keménység2450 MPa
Brinell-keménység1320 HB
CAS-szám7440-15-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk:A rénium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia(MeV)termék
185Re37,4%Restabil 110neutronnal
187Re62,6%4,35 E10 yα1,653183Ta
β0,003187Os
Hivatkozások

Arénium aperiódusos rendszer egy kémiai eleme. VegyjeleRe, rendszáma 75. Ez az ezüstfehér, nehézátmenetifém a periódusos rendszer 7. csoportjában helyezkedik el.

Jellemzői

[szerkesztés]

Aföldkéreg egyik legritkább eleme, a földkéregben átlagos koncentrációja 1 ppb (1:1 000 000 000). A tiszta réniumolvadáspontja a harmadik legmagasabb az elemek között, csupán avolfrámé és aszéné magasabb. Kémiai tulajdonságait tekintve amangánra hasonlít, amolibdén- ésrézfinomítás melléktermékeként állítják elő.

A réniumot 1925-ben fedezték fel, így ez volt a legutoljára felfedezett, természetes előfordulású stabil elem (a legutoljára felfedezett elem afrancium, de az nem stabil). Nevét aRajnáról kapta.

Asugárhajtóművekben használt nikkel-alapú szuperötvözetek 6% réniumot tartalmaznak, így a sugárhajtómű-gyártás az elem legnagyobb felhasználója. Ezen kívül a vegyipar használjakatalizátor célokra. Az igényekhez képest alacsony előfordulása miatt a rénium az egyik legdrágább ipari fém, 2008-ban 1 kilogrammért 11 000 dollárt kellett adni,[1] a 2009-es átlagára meghaladta a kilogrammonként 6000 dollárt.

Előfordulása

[szerkesztés]
Molibdenit

A rénium a földkéreg egyik legritkább eleme, átlagos koncentrációja 1 ppb;,[2] más források szerint 0,5 ppb, így a földkéreg 77. leggyakoribb előfordulású eleme.[3] A rénium a természetben valószínűleg nem található meg szabad állapotban (lehetséges természetes előfordulása bizonytalan), ugyanakkor amolibdenitben akár 0,2%-ban[2] is megtalálható, ez az érc a rénium legfőbb forrása, bár egyes molibdenit mintákban koncentrációja elérte az 1,88%-ot.[4]Chilében vannak a világ legnagyobb rénium lelőhelyei, ez az elem itt rézérc mellett fordul elő. 2005-ben Chile volt a legnagyobb rénium termelő ország.[5] Nemrégiben (1994) a réniumot szulfid vegyületként (ReS2) is megtalálták az oroszországiKuril-szigetek Kudrjavi vulkánjánakfumarolájában.[6] Ezt a ritka ásványt a gyűjtők nagyra értékelik,[7] gazdaságosan kitermelhető forrást viszont nem jelent.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. nol.hu[halott link]
  2. abWoolf, A. A. (1961). „An outline of rhenium chemistry”.Quarterly Review of the Chemical Society 15, 372–391. o.DOI:10.1039/QR9611500372. 
  3. Emsley, John. Rhenium,Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 358–360. o. (2001).ISBN 0-19-850340-7 
  4. Rouschias, George (1974). „Recent advances in the chemistry of rhenium”.Chemical Reviews 74, 531. o.DOI:10.1021/cr60291a002. 
  5. Anderson, Steve T: 2005 Minerals Yearbook: Chile (PDF). United States Geological Survey. [2011. június 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  6. Korzhinsky, M.A., Tkachenko, S. I.; Shmulovich, K. I.; Taran Y. A.; Steinberg, G. S. (2004. május 5.). „Discovery of a pure rhenium mineral at Kudriavy volcano”.Nature 369, 51–52. o.DOI:10.1038/369051a0. 
  7. The Mineral Rheniite. Amethyst Galleries. [2012. augusztus 29-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rhenium
AWikimédia Commons tartalmazRénium témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rénium&oldid=28292354
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp