Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rém | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Vármegye | Bács-Kiskun |
| Járás | Jánoshalmai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Papp Imréné (független)[1] |
| Irányítószám | 6446 |
| Körzethívószám | 79 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1156 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 32,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,93 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′,k. h. 19° 09′46.25,19.1546.250000°N 19.150000°EKoordináták:é. sz. 46° 15′,k. h. 19° 09′46.25,19.1546.250000°N 19.150000°E | |
  Rém Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |
| Rém weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazRém témájú médiaállományokat. | |
Rém (horvátul:Rim[3])községBács-Kiskun vármegyeJánoshalmai járásában.
Bajától mintegy 22 kilométerre keletre helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felőlÉrsekhalma, kelet felőlBorota, délkelet felőlFelsőszentiván, dél felőlCsávoly, nyugat felőlSükösd, északnyugat felől pedigNemesnádudvar.
A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 54 117-es számú mellékút vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az55-ös főút felől érhető el,csávolyi letéréssel, vagy az53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.
Vasútvonal nem érinti.
A korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepelRym néven a település mint puszta.
A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590–91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott.
Az 1828-as összeírás idején községeknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időbenBorota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21 000 hold határa volt Rémnek.
1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával.
1905-ben Borota önálló lett, így 14 000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7000 hold, mintegy 4000 hektár.
Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel.Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés.
Ma a község 546 házában 1437 lakos él.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1306 | 1287 | 1233 | 1184 | 1145 | 1149 | 1155 | 1156 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,7% (11,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]
A községtől körülbelül 6 km-re északnyugara van az Alföld legmagasabb pontja, azÓlom-hegy. (174 m)
