Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rádfalva | |||
| református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kasza Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7846 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 191 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,88 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
AWikimédia Commons tartalmazRádfalva témájú médiaállományokat. | |||
RádfalvaközségBaranya vármegyében, aSiklósi járásban.
Harkány nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a szomszédos települések: északkelet felőlDiósviszló, délkelet felőlDrávaszerdahely, dél felőlDrávacsepely, délnyugat felőlDrávapiski, nyugat felőlKórós, északnyugat felől pedigHegyszentmárton.
Csak közúton közelíthető meg, az5814-es út felől Diósviszlón át az 58 117-es számú mellékúton. Kóróssal és az5804-es út drávacsepelyi szakaszával változó minőségű, alsóbbrendű önkormányzati utak kötik össze.
Rádfalva (Rád, Drávarád) nevét1077-ben említették először az oklevelek,Drawa, Draua formában.
I. László király 5 birtokon 200 háznépet (mansionses) adott apécsváradiapátságnak. Ezek egyike aDráva síkságán feküdt, s határát leiratták. Az oklevél határleírásában szereplőRádtartója (Radtorloua) ésRadó hida helynév a falunak nevet adó Rád (Radó) nevét tartotta fenn, aki azonos lehet az1057-ben a megyében birtokos Radó nádorral. A kémesi uradalom1177 évi határjárásában ugyancsak aSzent Benedek, azaz a pécsváradi apátság birtokának mondják.
A településen 2013. május 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 187 | 192 | 190 | 169 | 166 | 194 | 184 | 187 | 191 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,4%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (27,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 10,4%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 4,2% (41,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 13,9% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[14]