Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rábaszentmiklós | |||
 | |||
| Az Árpád-kori eredetű Szent Mihály-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9133 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 143 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,01 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 60″,k. h. 17° 25′ 00″47.533333,17.41666747.533333°N 17.416667°EKoordináták:é. sz. 47° 31′ 60″,k. h. 17° 25′ 00″47.533333,17.41666747.533333°N 17.416667°E | |||
  Rábaszentmiklós Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Rábaszentmiklós weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRábaszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
RábaszentmiklósközségGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aTéti járásban található.
A község Győr-Moson-Sopron vármegye déli részén, aSokorói-dombság határán, aRábaközbe benyúlóMarcal-medencében fekszik,Tét várostól 9 kilométerre nyugat-északnyugatra. Talaja jobbára laza, meszeshomok, homokosöntésiszap, aMarcal és aRába között kötött,agyagos szerkezetű. Uralkodó széliránya az északnyugati. Felszínesíkság, melyet kisebb, lapos hátak tesznek változatossá: atengerszint feletti magassága 114–120 méter között váltakozik.
A település csak közúton érhető el, aRábaszentmihály-Mórichida közti8421-es úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség aGyőr–Sopron-vasútvonalEnese vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.
Aközséget fennállása során többféle néven említették az írásos források. AKisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg aKerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formájára, az azt övezőcinteremre, s az ezek köré épített házak elhelyezkedésére utal. Első okleveles említése1287-ből való, amikor isKun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. Atatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélkülipuszta volt.Temploma a 11. századból való.Nagy Lajos király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve atörökdúlás miatt lakatlanná vált. Egy 1701-es irat szerintKeresztély Ágostgyőri püspök nyolc bérlőcsalád letelepítésével népesítette be újra a falut. Azáradások gyakran tették tönkre a földeket. A 20. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott kör alaprajzú rotundát aközépkorban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza alóheréhez hasonló.
A 19. század legfontosabb eseménye atelepülésen ajobbágyfelszabadítás volt. Előtte, areformkorban beadványokkal próbálták régi szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az1848-49-es szabadságharcban Szabó István és Szőllősi János vesztették életüket.
1993-ban avatták fel azt az egyedi tervezésű, szép emlékművet, amely a község templom mögötti terén áll az első és második világháborús áldozatok emlékére. A község 1950-ig, atanácsrendszer kialakulásáig amórichidai körjegyzőséghez tartozott. A falu az 1960-as évektőlMórichida ésÁrpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önállóképviselő-testületet választott.
Közöskörjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással, melynek székhelye Mórichidán van. Atermelőszövetkezet1950-ben alakult meg, majd feloszlott.1957-ben ujjászervezték, majd a mórichidai Kossuth mg. termelőszövetkezethez csatoltak. Azóvodát és aziskolát Mórichidán a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A település leginkább az1960-as években fejlődött.1961-62-ben épült fel akultúrház, melyet2002-ben felújítottak. Azorvosi rendelőt1963-ban építették, majd az ezredfordulón felújították. A háziorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az önkormányzatszociális étkeztetést szervez néhány rászoruló részére. A község a legfontosabb vonalasinfrastruktúrákkal, rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon). A közeljövő tervei között szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése. A 80-as évek végéntörpevízműre csatlakozott. A község négy kis utcájának a portalanítása is megtörtént. A folyékony hulladék elszállítása tartálykocsival történik. A tavalyi évig a legközelebbi posta Mórichidán illetve Kisbabóton volt. A magyarPosta legújabb szolgáltatása, hogy úgynevezett mobilpostát üzemeltet a lakosság megelégedésére. Az időskorúak ellátására tervezik afalugondnoki szolgálat bevezetését. Elsősorban a fiatalok vándoroltak el kisebb részbenCsorna ésTét felé, nagyobb résztGyőrbe. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főlegosztrákok vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A település életét amezőgazdaság határozza meg. Avárosokról, aziparterületektől távol levőtelepüléslakosságát nem tudta megtartani. A falu lélekszáma1949-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A község lakói egy-két betelepülő kivételével rómaikatolikusvallásúak. A kultúrházban 3 ezer köteteskönyvtár van.Tűzoltó egyesülete nagy hagyományokkal rendelkezik. AVöröskeresztaktivistái tevékenykednek afaluban.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 135 | 138 | 140 | 139 | 135 | 140 | 140 | 143 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 3% bolgárnak, 4,5% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85%, református 0,8%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 2,3% (9,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 98,5%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,2% volt római katolikus, 3% evangélikus, 0,7% egyéb katolikus, 1,5% felekezeten kívüli (29,6% nem válaszolt).[12]
