Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rábagyarmat | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szentgotthárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Laczó András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9961 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 726 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,79 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 36″,k. h. 16° 25′ 20″46.94327,16.4221646.943270°N 16.422160°EKoordináták:é. sz. 46° 56′ 36″,k. h. 16° 25′ 20″46.94327,16.4221646.943270°N 16.422160°E | |||
  Rábagyarmat Pozíció Vas vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRábagyarmat témájú médiaállományokat. | |||
Rábagyarmat (szlovénül:Žormot,vendül:Žörmot,németül:Rupprecht)községVas vármegyében, aSzentgotthárdi járásban.
Oklevelekben először1157-ben szerepel. Későbbi előfordulások:1350 Gyrmath;1404 Gyarmath;1548-ban szerepel Alsó- és Felsőgyarmath,1576-ban Kis- és Nagy-Gyarmat;1593 Utraque Gyarmat;1620-ban Giarmath.
Szentgotthárdtól 12 kilométerre keletre, aRába termékeny völgyének déli peremén, aVasi-Hegyhát erdeinek tövében fekszik. A8-as főút közelében fekszik, ahonnanRátótnál letérve, a7461-es úton, mintegy 3 kilométer távolságban érhető el. A legközelebbi vasúti megállóhelyRátóton van, aSzombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon (Rátót megállóhely). A Rábagyarmat és Rátót közöttiRába-híd a20. században épült, addig csak néhány gázló és a vízimolnárok ladikjai biztosították az összeköttetést. Gazdasági kapcsolatok a falut szinte kizárólag csakSzentgotthárdhoz kötötték. A 20. század közepétől megindult autóbusz-közlekedés útvonala (Szentgotthárd vasútállomás - Rábagyarmat) is erre utal. Közigazgatásilag a19. századig aNémetújvári járáshoz tartozott,a Pallas nagy lexikona1895-ös vármegyetérképén már a Szentgotthárdi járás része. A 20. század második felében egy ideig aKörmendi járás része volt.
A földrajzi viszonyaira jellemző, hogy a Rábától délre fekvő falu főutcájának házai felkúsznak a két magaslat által közrefogott völgybe: jellegzetes völgyfalus (soros) településformát alkotva. A Rábától és a falutól délre, a folyóval párhuzamosan húzódó magaslat aVasi-Hegyhát,vízválasztó: a déli lejtőjén fakadó vizek aZalába és néhányan aMurába tartanak. AGyarmat főutcáján folyó patak és a környék minden vízfolyása a Rábát célozza meg. A Hegyhát déli részén terül el azŐrség, ami nem csak néprajzi egységet jelent. Egykor a terület lakói nemesi előjogokat kaptak cserébe a határok védelméért, őrizetéért. Az Őrség községei zárt közösséget alkottak egészen1848-ig. Aszabadságharc elbukása és az1867-eskiegyezés után a terület önállósága megszűnt, de különleges kultúrája tovább élt és a szomszéd vidékekre, így a Rába völgyére is hatással volt. A gyarmatiak nem ritkán őrséginek vallják magukat.
A két háború között sok fővárosi család nyaralt itt. A tájszubalpin klímája és a környék csendje vonzotta ide a városiakat. A mozgalmas életnek1950-ben a határsáv meghirdetésével együtt járó korlátozások bevezetése vetett véget.
Már azőskorban is lakott hely volt. Azókorban akelták lakták a vidéket, majd arómai hódítás után az1. századtól római őrhely. A templom 1960 utáni átépítésekor az Árpád-kori maradványok között találtak e korból datálható köveket. Állandóan lakott anépvándorlás óta.Nagy Károly frank birodalmának keleti, az avarokkal határos, túlnyomórészt szlávok lakta végein, a határok védelmére bajor és frank telepeket hozott létre. Ezek ahonfoglaló magyarok elől nyugat felé húzódtak, de - különösen a magyarság által el nem foglalt területeken -Bajorország irányából folyamatos volt a betelepülés. A honfoglalás után a nyugatigyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon. A történészek szerint a falu neve aKürt-Gyarmat honfoglaló törzsre vezethető vissza.
Rábagyarmatot először1157-ben említik, mint anémetújvári bencés apátság egyik birtokát. Aszentgotthárdi ciszterci apátság1183 évi alapító levelében, mint a birtok egyik legkeletibbmajorja szerepelt, s a 20. század közepéig a rend birtokolta a földesúri jogokat. Ez az oka annak, hogy nincs és nem is volt a faluban nemesikúria,udvarház,kastély. AIII. Béla által behívott, alapítócisztercieket utoljáraAnjou Lajos erősítette meg jogaikban1347-ben:…az apátság és annak apátjai, konventje és jobbágyai, mint saját közvetlen védnökük a király oltalma alatt állók, csakis az országbíró elé … idézhetők. A szövegben szereplő jobbágyok között voltak agyarmatiak, akiket minden egyéb igazságszolgáltatás alól kivont e királyi rendelet.
Amikor1777-benMária Terézia rendeletére megalapították aszombathelyi egyházmegyét, az apátság birtokai (köztük természetesen Gyarmat is) a ciszterciek kezelésében maradtak. A kiegyezés után,1877-ben az apátság beolvadt azirci központtal működő magyarországi egyesített ciszterciapátságba és azóta a gyarmati uradalom birtokosaZirc apátura. Amásodik világháború után az egyházi birtokok államosításával ez a jog csupán a templom és a parókia területére korlátozódik. Aplébánia jelenleg aszombathelyi püspökség irányítása alatt működik, s a plébánosa látja el a nemrég felépítettcsörötneki templom szolgálatát is.
A vidék a magyar megtelepedés határán,Stájerország ésBurgenland szomszédságában található, s a honfoglaláskor a német népességen kívülszlovén (vend) települések is voltak a vidéken. Későbbnémet,horvát betelepítések is történtek, s a viszonylag kis távolságra fekvő falvak között a házassági kapcsolatok, elvándorlások egy-egy községen belül is kevert népességet eredményeztek. A gyarmati anyakönyvekben vegyesen szerepelnek a különböző eredetre utaló családnevek: a szlovénDancsecs, Mesics, Ivancsics, Szukics illetve németPránder, Siklér (Schickler), Hujber (Huiber-Huibert), Köbli, Pencz és természetesen a magyarHuszár, Kovács, Dolgos, Pethő, Benczik (=Pencz?) stb. Igaz, a monográfiákRábagyarmatot mint magyar falut említik, de ilyenkor egyrészt a többségre utalnak, másrészt a népszámláláskor rögzített „vallomást” veszik alapul.Pável Ágoston neves vas vármegyei történész, nyelvész és néprajzkutató szerint avend nyelvet használó valamikor szlovén etnikum jelenléte a családnevek és falu szlovén neve alapján kimutatható. A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek szláv földművesekkel népesítették be a falvaikat. Pável és más kutatók szerint nyilvánvaló, hogy a szlovén területek a környéken kiterjedtebbek lehettek a mostaninál, ezért Rábagyarmat is éppúgy aVendvidék részének tekinthető, akárcsak más szomszéd települések, mintRönök, vagy Csörötnek. A magyarság-tudat azonban mind aviseletben, mind azépítészetben, anépszokásokban, anyelvhasználatban tetten érhető. Amillenniumi monográfiák szerint az iparosodás és a gotthárdi német lakosság szokásai azonban kivédhetetlenül begyűrűztek a falu és minden szomszédos település életébe. A második világháborút követően pedig a környék az ország többi részeihez hasonlóan beolvadt a nagyvilágba: amotorizáció, a farmer nadrág, a rágógumi, a hamburger, a Coca-Cola megtette hatását. A 20. század közepén még őrizte a falu a hagyományt, de egyfüstös konyha kivételével ma már minden lakóházat modernizáltak, apaticsfalú épületeket lebontották, a rakott tűzhelyeket rezsóra, a kemencéket, cserépkályhákat cirkóra, etázsra cserélték. A mezőgazdaságot gépesítették, a vidékre jellemzőbakhátas földművelést a modern agrotechnológia váltotta fel.
Vas vármegye az ország többi területéhez képest eléggé sűrűn lakott volt. A 19. században 70-80 lakos élt egy négyzetkilométeren, s ezzel a megye a 3. helyet foglalta el az országban. Az ugyancsak ebből az időből származó adatok szerint átlag kb. 600-an laktak községenként, így azok határa is igen csekély, átlag 9 négyzetkilométer volt. Ezért országos viszonylatban a megye úgynevezett aprófalvas térségnek számított. Az1880-as adatok szerint Gyarmaton 997 lakos élt a falu 179 házában. Összehasonlításul néhány környező település: Csörötnek 871 lakos/138 ház; Rátót: 205/32;Gasztony: 806/119;Magyarlak: 516/104;Kethely: 456/80;Vasalla: 552/78;Pinkamindszent: 791/119. Itt pedig az ismert népszámlálási adatok:
| Év | 1686 | 1785 | 1848 | 1869 | 1890 | 1910 | 1941 | 1960 | 1990 | 2005 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség: | 285 | 565 | 703 | 862 | 997 | 1105 | 1231 | 921 | 961 | 865 |
Rábagyarmat ma a műút és a vasút mellett fekvő Rátótról is megközelíthető a 20. sz. elején épült hídon. Aszentgotthárdi csata-t (1664) taglaló munkák említik, hogy aBécs felé törekvő törökök az átkelést a körmendi, a csörötneki és a gotthárdi hídon próbálták többször kierőszakolni, tehát akkor sem lehetett itt híd. Valójában ez az átkelés azaugusztus 1-jén elvesztett csata után történt, miután a keresztény erők a folyó áradása miatt nem üldözték a török fősereget, ezért azok kisebb csapatokkal egy kósza kísérletet tettek még a Rába-átjáró megszerzésére, melyet a keresztény hadvezetés is kisebb német és horvát erők bevetésével gátolt meg, de ezeknek a harcoknak nem volt már nagy jelentősége. Az átkeléshez helyet kereső török had portyázói Gyarmatot is felperzselték, s a lakosságot megtizedelték. Ezt korábban atatárok is megtették, s ezért biztos, hogy a mai vegyes névviselés nem a honfoglalás idején kialakult néprajzi összetételt tükrözi.
Az apátság gazdaságai között a Rába jobb partján vezető út biztosította a közlekedést, s ennek az útnak végállomása volt Gyarmat. A magisztrális úthálózat, még inkább a vasútvonalak kiépítése előtt nem sok értelme volt a jelentéktelen Rátóttal való összekötésnek, melyet ma is csupán a vasútállomás és az országos főútvonal tesz a gyarmatiak számára fontossá. A busz is a régi apátsági út nyomvonalán, Szentgotthárd és Rábagyarmat között közlekedik.
Azelső világháború után amagyarországi szlovén önállóság hívei szerettek volnaSzlovenszka krajina néven önálló területet szervezni a Vendvidékből, amely a föderális alapon megszervezett Magyarország része lett volna, vagy pedig kiszakad és tagállama leszJugoszláviának. A programot vezetőKlekl József nem kizárólag a szlovén falvakat akarta ebbe belevonni, hanem Szentgotthárdot és más környékbeli falvakat, amelyek történelmileg és egykori népességét tekintve kötődtek a Vendvidékhez. Ebbe Rábagyarmat is beletartozott. Az1919-ben proklamáltVendvidéki Köztársaság is területéhez kívánta csatolni a falut, de nem volt megfelelő fegyveres ereje. A politikai helyzet azonban a háború utáni zűrzavarokban mindig másképp alakult, s nem került sor a Szlovenszka krajina megteremtésére, így Rábagyarmat sem lett a krajina, vagy Jugoszlávia része.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 806 | 804 | 793 | 785 | 720 | 714 | 726 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,5%, evangélikus 0,4%, református 1,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 1,1% (15,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 1,4% szlovénnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,1% szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,6% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,7% református, 0,3% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (25,8% nem válaszolt).[12]
A Rátótról a faluba vezető úttal szembeni magaslaton áll a középkori alapokra épített templom és a parókia. Helyén feltehetően római kori épület állt, aminek anyagát az építéskor felhasználták. Valószínű azonban, hogy a13. század közepén épült román stílusú templom nem az első egyházi épület ezen a helyen. A gyarmatihoz hasonló majorság volt Rábakethely[13] is. Valószínűsíthető, hogy a barátok az itteni imádkozó helyeken rakták le egy-egy templom alapjait. Gyarmaton a középkori (keletelt) templom a mai bővített épület kereszthajóját alkotja. Csak a16. században lettplébánia, s egészen napjainkig a szomszédos, templom nélküli Csörötnek szolgálatát is ellátta. A gyarmati plébániához tartozott még a kétHuszászi major Csörötnek –Kondorfa között.
A templom régiségét mutatja védőszentjének ritkasága is. A maastrichti Szent Lambert (+705) kultuszátnémetújvári bencés szerzetesek hozták magukkal. Az egyhajós és félköríves szentélyű keletelt épületet téglából emelték, nyugati homlokzata előtt álló harangtoronnyal. Tetejét fazsindely fedte. A templom kapuja a déli oldalon nyílt.1664-ben a törökök felégették a templomot. A romos épületet a későbbiekben raktárnak és istállónak használták, majd helyreállították.1770-ben a hajó nyugati végfalát lebontvaklasszicista stílusban megnagyobbították, és a déli oldalra új sekrestyét építettek.1950-ben és1955-ben a templomot teljesen átépítették. A kibővített hajó oldalfalait lebontva latin kereszt alakban új szentélyt és hajót építettek hozzá. Ily módon a korábbi templom megmaradt részeit azóta kereszthajóként, illetve oldalkápolnaként használják.
Csíkmadaras,Románia, 2010.ASzentgotthárdi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
