Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Puszan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. július 31.

Pontosságellenőrzött

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavakátdolgozott latin betűs és magyaros átírása közöttide kattintva szabadon lehet választani.
Puszan (Busan)
Puszan (Busan) emblémája
Puszan (Busan) emblémája
Puszan (Busan) zászlaja
Puszan (Busan) zászlaja
Helyi elnevezés
Hangul부산광역시
Handzsa釜山廣域市
Átdolgozott
átírás
Busan gwangyeoksi
Magyaros
átírás
Puszan kvangjoksi
Közigazgatás
Ország Dél-Korea
RégióJongnam
Rangtartományi jogú város (광역시)
Kerületei15
PolgármesterPak Hjongdzsun (박형준, Park Heong-joon)
Irányítószám600-010, 619-963
Körzethívószám(+82) 051
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség3 453 198 fő(2018)[1]
Népsűrűség4494 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület767,35[2] km²
IdőzónaKST,UTC+9
Hivatalos jelképei
Virágkamélia
Fakamélia
Madársirály
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 10′ 48″,k. h. 129° 04′ 30″35.18,129.07535.180000°N 129.075000°EKoordináták:é. sz. 35° 10′ 48″,k. h. 129° 04′ 30″35.18,129.07535.180000°N 129.075000°E
Puszan (Busan) weboldala
AWikimédia Commons tartalmazPuszan (Busan) témájú médiaállományokat.

Puszan (Busan) (koreai: 부산, angol: Busan, egyéb magyar átírással: Buszan, Pusan)Dél-Korea második legnépesebb városa a fővárosSzöul után.[3] Lakossága közel 3,5 millió fő volt 2018-ban. Puszan Délkelet-Koreában található a Japán-tenger partján és e terület gazdasági, kulturális és oktatási központja.[4] Kikötője rendkívül forgalmas, Dél-Korea legforgalmasabb kikötője és a világ hatodik legforgalmasabb kikötője Puszan.[4] Puszan valamint a környező települések alkotják Dél-Korea legnagyobb ipari területét.[4] Nevének magyar jelentése:üsthegy

Földrajz

[szerkesztés]

Elhelyezkedés

[szerkesztés]

Puszan a Koreai-félsziget délkeleti csücskében, a Japán-tenger partján fekszik.[4]

Domborzat

[szerkesztés]

A város domborzata nyugaton leginkább 300-700 méter magas dombokból áll, keleten pedig síkságokból.[4]

Éghajlat

[szerkesztés]

Köppen éghajlati besorolása szerint Puszan mérsékelt éghajlat és meleg párás éghajlat keverékével rendelkezik. Az átlag hőmérséklet januárban 3,6 °C, augusztusban pedig 26,1°C. Ez a terület Dél-Korea egyik legmelegebb része. A város térségében sűrűn esik az eső, télen viszont kevés a hó.[4]

Demográfia

[szerkesztés]

Puszan lakossága 2018-ban 3 453 198 fő volt, ez kicsivel kevesebb, mint a 2015-ben mért 3 517 491 fő. Puszanban problémát jelent a gyorsuló elöregedés, a lakosság közel 15%-a 65 év feletti, ez azt okozza, hogy a város lakossága mindig kicsivel kisebb lesz az évek elteltével. 1963 óta Puszan lakossága 2000-ben volt a legnagyobb közel 3,9 millió fővel, és a legnagyobb ugrás a népességet tekintve 1970 és 1980 között volt, amikor 1,8 millió főről 3,1 millióra bővült a lakosság száma. Vallást tekintve a lakosság nagy részeateista, kisebb számbanbuddhista éskeresztény.

2018
3 453 198

Történelem

[szerkesztés]

Őskor

[szerkesztés]

Emberek eleinte apaleolitikum-korban kezdtek a mai város területén élni.

Ókor és Középkor

[szerkesztés]
Puszan az 1900-as években

Puszan területét eleinte a Silla Királyság irányította, a három Koreai Királyság egyike. A város első neve Geochilsanguk volt, majd Dongnaehyeonra változtatták. A Csoszon-dinasztia idején nyitották meg Puszan kikötőjét, és már ekkor is fontos városnak számított a Japánhoz való közelség miatt. A 15. század óta kereskedtek a koreaiak és a japánok, emellett a japánok házakat építettek Puszanban, ezzel segítve a város fejlődését.[4]

Újkor

[szerkesztés]

Korea Japán gyarmata lett 1910 és 1945 között, így Puszan is Japán gyarmatosítás alá került. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború idején Puszan Dél-Korea ideiglenes fővárosa volt. Mivel ezt a területet nem hódította meg Észak-Korea, sok másik dél-koreai költözött Puszanba. A Korea Times szerint közel 500.000 menekült tartózkodott Puszanban. ENSZ csapatok szálltak meg Puszan partjainál, hogy a koreaiakat megvédjék a kommunistáktól.[4]

Koreai háború után

[szerkesztés]

A város 1963-ban elváltDél-Kjongszang tartománytól és Dél-Korea első közvetlenül kormányzott városává vált.[4]

Gazdaság

[szerkesztés]
Seomyeon
Kikötő Puszanban

Puszan tengeri logisztikai csomópont. Kikötője a hatodik legnagyobb a világon. A város gazdaságát elsősorban a szolgáltatóipar, a feldolgozó ipar és az építőipar jellemzi. Puszan a tengertudomány kutatásának központja is, számos intézmény található a tengertudománnyal kapcsolatban (pl. Koreai Tengerészeti Intézet). A város a pénzügyek fontos központja is, a város két legnagyobb üzleti negyede Seomyeon és Gwangbok-dong.[4]






Kultúra és látnivalók

[szerkesztés]
Tengerpart Puszanban

Múzeumok: Puszan számos múzeummal rendelkezik (pl. Puszan Városi Művészeti Múzeum).[4]

Nampo-dong: A Nampo-dong egy bevásárló- és kávézónegyed, ez a negyed vonzó a fiatalok számára, számos étterem, bár és kávézó található itt.[4]

Strandok: Puszant néha Korea nyári fővárosának tekintik, több strandja is van, ezzel vonzva Korea lakosságát nyáron.

Daejeo park
Beomeosa templom

Leghíresebb strandja Puszannak a Haeundae strand.[4]

Parkok: A Yongdusan Park egy 17 hektár területű park, itt található a Puszan-torony, a Yongdusan Művészeti Galéria és a Puszani Akvárium. A park körülbelül 70 fafajtával rendelkezik és egész évben kulturális eseményeket tartanak itt.[4]

A Daejo Ökológiai Park egy 2,66 km² területű park, ahol veszélyeztetett fajok élnek, mint vándormadarak és tüskés tavirózsák. A parkban sportlétesítmények is vannak, valamint fesztiváloknak is helyszínt ad.[4]

Vallási helyek: A városban találhatóak buddhista és keresztény templomok, erődök és szentélyek is.[4]

Fesztiválok: Puszanban egész évben tartanak fesztiválokat, mint a Puszani Tengeri Fesztivál, vagy a Puszani Nemzetközi Filmfesztivál.[4]


Közigazgatása

[szerkesztés]
NévHangul,Handzsa (Hanja)Terület (km²)
[5]
Népesség
(2015)[6]
Kerület
Puk-ku (Buk-gu)북구; 北區39,36299 182
Puszandzsin-ku (Busanjin-gu)부산진구; 釜山鎭區29,70376 321
Tong-ku (Dong-gu)동구; 東區9,7389 202
Tongne-ku (Dongnae-gu)동래구; 東萊區16,63262 154
Kangszo-ku (Gangseo-gu)강서구; 江西區181,5092 628
Kumdzsong-ku (Geumjeong-gu)금정구; 金井區65,27249 444
Heunde-ku (Haeundae-gu)해운대구; 海雲臺區51,47409 037
Csung-ku (Jung-gu)중구; 中區2,8345 377
Nam-ku (Nam-gu)남구; 南區26,81283 741
Szaha-ku (Saha-gu)사하구; 沙下區41,75334 762
Szaszang-ku (Sasang-gu)사상구; 沙上區36,09240 709
Szo-ku (Seo-gu)서구; 西區13,93111 996
Szujong-ku (Suyeong-gu)수영구; 水營區10,21173 069
Jongdo-ku (Yeongdo-gu)영도구; 影島區14,15129 515
Jongdzse-ku (Yeonje-gu)연제구; 蓮堤區12,0820 527
Megye
Kidzsang (Gijang)기장군; 機張郡)218,32148 073

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti

[szerkesztés]
Bővebben:Puszani metró

Légi

[szerkesztés]
Bővebben:Kimhei nemzetközi repülőtér

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://kosis.kr/statHtml/statHtml.do?orgId=101&tblId=DT_1B04005N&conn_path=I2
  2. Busan: Population and area of Administrative units. Dynamic Busan: Busan Metropolitan City. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  3. (2022. április 4.) „Dél-Korea városai” (magyar nyelven).Wikipédia. 
  4. abcdefghijklmnopq (2024. május 8.) „Busan” (angol nyelven).Wikipedia. 
  5. Area and Number of Administrative Units. Statistics Korea. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  6. Population, Households and Housing Units (By administrative divisions(eup, myeon, dong) (Total levels 3)). KOSIS, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források

[szerkesztés]
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona
  • www.busan.go.kr

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Dél-Korea régiói ésközigazgatása
Régiók
Dél-Korea zászlaja

Dél-Korea címere
Tartományok
Független igazgatású tartomány
Jogilag létező tartományok
Különleges igazgatású város
Független önkormányzatú város
Tartományi jogú városok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Puszan&oldid=28296592
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp