Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Punat | |
 | |
| Punat látképe az öböl felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Punat |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mladen Juranić |
| Irányítószám | 51521 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1900 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 50 m |
| Terület | 34 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 36″,k. h. 14° 37′ 48″45.01,14.6345.010000°N 14.630000°EKoordináták:é. sz. 45° 00′ 36″,k. h. 14° 37′ 48″45.01,14.6345.010000°N 14.630000°E | |
| Punat weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazPunat témájú médiaállományokat. | |
Punatfalu ésközség HorvátországbanTengermellék-Hegyvidék megyében. Punat község két településből tevődik össze: Punatból és délebbre a kicsinyStara Baškából.
Krk sziget déli felén az azonos nevű, 3 km hosszú öböl keleti oldalán található, szűk tengerparti területen. Punat a szigetre vezető hídtól 32 km-re található. A településtől Kornić északra, 3 kilométerre, Stara Baska délre, 9 kilométerre, Krk nyugatra 8 km-re, Vrbnik 9 km-re, Krk sziget északi oldalán található. A település két különböző jellegű részből áll. A régi településrészből Puntából, a település északi részén régi kőházakkal és az új településrészből (Buka) a déli oldalon, mely a turizmus révén jött létre és fejlődött a második világháborút követően. A településen egykor tésztagyár működött.
A helyi hagyomány szerint a település neve a latin „pons” (híd), vagy az olasz „ponte” (híd) főnévből származik, mivel a római korban híd ívelt át Krk városa felé a Punati-öböl bejárata felett. A legenda szerint a híd az öböl bejáratánál levő oszlopokon állt. Valójában ma is látható itt két nagy oszlop maradványa, melyek egykor világítótoronyként működtek és amelyeket a nép "Baba" és "Deda" néven emleget. 1892-ben az öböl mélyítése során a hajók nagy darab vasakat emeltek ki az öböl vizéből, melyeket egy híd alapjaiként azonosítottak. Ez alapján megállapították, hogy egykor valóban állt itt egy híd abból a célból, hogy a szomszédos Krk város polgárai lerövidítsék az utat a mai Buka területére, ahol egykor megművelt földjeik voltak. Ezt a területet ugyanis azelőtt csak a teljes öböl körbejárásával lehetett megközelíteni. A híd megépítése mindazonáltal régen könnyebb volt, mert a tenger szintje abban az időben mintegy másfél méterrel lejjebb volt a mainál, így az öböl mélysége is két méternél kevesebb volt. A Krkről a Prnba-félszigeten át Bukába vezető út mentén három kápolna is állt Szent Vid, Szent Tamás és Szent Dániel tiszteletére szentelve.
Punat első írásos említése1377-ben „Villa di Ponte” alakban történt. A feljegyzések szerint a krki hercegek a Frangepánok azért telepítettek ide lakosságot, hogy a Punati-öböl felett átívelő hidat, egyúttal a Krki öblöt megvédjék. A település legrégibb része a tengertől biztonságos távolságra a mai Glavačica-dombra épült. A Frangepánok krki uralma1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy aMátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A mai településközpont helyén a15. században említik Kolina falut, ennek az emlékét őrzi a mai Kolušina név. A 15. század második felében két falut, Punatot és Kanajtot említik itt. Kanajt az öböl északi részén feküdt és már1419-ben említik Szent Péter templomával együtt. A16. századra a település megszűnt, csak egy nagyobb épület maradt itt, melyet a17. században püspöki nyaralóvá építettek át. Szőlőhegy, gyümölcsös és olajfa ültetvény is tartozott hozzá. Ma a Hotel Kanajt működik benne. A rendhagyóan két apszissal épült Szent Péter templomot nemrég feltárták, falait konzerválták és kijavították.1797-ben anapóleoni háborúk egyik következménye aVelencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után1813-ban Krk osztrák kézre került. A település a 19. századig földművesek, halászok faluja volt. Ezután kezdődött el a turizmus és a hajóépítés fellendülése.1867 és1918 között azOsztrák–Magyar Monarchia része volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település aSzerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Punatot1921 és1942 közöttI. Sándor jugoszláv király tiszteletére Aleksandrovonak hívták. A név használata különösen az angolszász nyelvterületen a mai napig fennmaradt, gyakran Aleksandrovo-Punat alakban használják.
Punat mindig tipikus tengerparti falu volt, azonban a turizmus fellendülésének hatására arculata kissé megváltozott. Mára a település régi és új része meglehetősen eltér egymástól. A régi Punat a település északi részét foglalja magában egészen a szállodáig, mely egykor tésztagyár volt. Az új Punat a szállodától délre fekvő rész, melynek legnagyobb részét Bukának hívják. A régi és új rész között a parti fenyvesben található a Pila autóskemping, mely tisztán láthatóan elkülöníti a település két részét egymástól. A régi részben zömében kicsi kőből épített házak állnak. Buka amásodik világháború után, főként az1980-as években épült, többnyire új házakból áll, melyeket szálláshelyekként alakítottak ki. Ezek az év tíz hónapjában többnyire üresen állnak, de infrastruktúrájuk sokkal kedvezőbb, mint a régi településrészen álló házaknak. Újabban sok helyi fiatal költözik át Bukára, így a két településrész közötti problémák valamelyest enyhültek. 2011-ben a falunak 1841, a községnek összesen 1953 lakosa volt.
Punat a középkor folyamán egyszerű falu volt, a családok főbb megélhetési forrásai a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés, az olajbogyó termesztés voltak. A lakosság számának növekedése miatt a 19. század végére és a 20. század elejére Punat a sziget legnagyobb falujává vált. Hogy a sokszor tíz főnél is népesebb családok megélhessenek birtokaik az akkori falu határain túlra, a Vrbniki mezőig, sőt Krk városán túlra Šotoventóig is kiterjedtek. A punatiak által megművelt, legnagyobb szőlőterületek közé a Krk városától nyugatra fekvő Picika, a három oldalról is tengertől körbevett, Punat és Krk között elterülő Prnibi-félsziget és a Punattól északnyugatra levő, magasabb részen fekvő Runtele tartozott. A legjelentősebb olajfákkal beültetett területek a Punati-öböl mentén, illetve a szomszédos Kornićtól Krk városáig terjedő részen voltak. Legtermékenyebb mezőgazdasági területük a falutól délre elterülő Sus mező, a Vrbniki mezőtől kisebb, de termékenyebb földterület volt, ahol főként gabonát, kukoricát, burgonyát termesztettek. Ma ez a mező teljesen elhagyatott. Jelentős mezőgazdasági tevékenység volt még a halászat és a juhtenyésztés is. A mezőgazdaságon kívül a 19. századtól a punatiak hajóépítéssel is foglalkoztak. Ma az 1964-ben alapított Marina Grupe Punat hajóépítő cég főként jachtok és kisebb hajók felújításával, javításával foglalkozik.
Ma a punatiak legnagyobb bevételi forrása a turizmus. A településen egy nagyobb és két kisebb szálloda mellett két kemping is működik. Ezeken kívül több család is rendelkezik kiadó szálláshelyekkel. Az egykor jelentős mezőgazdaságból mára a halászat és az olajbogyó termesztés maradt. Amikor ahorvátországi háború idején a turizmusból származó bevételek kiestek, a punatiak az évtizedek óta elhanyagolt ültetvényeket felújítva a viszonylag nagyobb bevételi forrást jelentő olajbogyó termesztésre tértek vissza. A jó minőségű és egészséges olívaolaj időközben világszerte olyan keresetté vált, hogy a termesztés a háború után is folytatódott, sőt még növelni is kellett. A kereslet növekedésével az olívaolaj ára is megnőtt. Az olajbogyó feldolgozásához használt olajprésből a kezdeti egy helyett ma már kettő is működik a településen. Mára a kiváló minőségű punati olívaolaj a határokon kívül is keresett lett. Ezen kívül Punaton többen dolgoznak az iparban, a szolgáltatások területén és a kereskedelemben, a település a sziget legnagyobb kereskedelmi központja. 2009-ben légiszállító céget alapítottak itt, mely anyarepülőterén az Omišalj melletti rijekai repülőtéren három géppel rendelkezik.
A legutóbbi népszámlálás alapján, 2011-ben. Punaton 1841 lakos élt. Valójában télen 1200-1400 fő tartózkodik a településen, nyáron pedig a turisták miatt a létszám 10.000 fő fölé emelkedik.
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1241 | 1363 | 1667 | 2120 | 2372 | 2447 | 2626 | 2320 | 1958 | 1917 | 1635 | 1390 | 1546 | 1696 | 1784 | 1841 |
_na_Buki_(Punat)_2.JPG)
.jpg)
Tomičić, Željko: Sv. Juraj - Mala Krasa kraj Punta na otoku Krku, sakralno-cemeterijlni kompleks. Hrvatsko arheološko društvo 1988.
Horvátország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Földrajz-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap