A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta (1338 m). A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.
A mezőgazdaság terjedése miatt a természetes erdőtakaróját szinte teljesen kiirtották, de a Luquillo-hegység fáit az ÉK-i részen nemzeti parkban védik.[4]
A fő sziget Puerto Rico, amelyhez tartozik még a szomszédos két fontosabb sziget,Vieques ésCulebra, amelyek aVirgin-szigetekhez tartoznak, továbbá kisebb szigetek is, például aMona-szigetek.
Kolumbusz második útja alkalmával1493.november 19-én kötött ki a szigeten, s az általaSan Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkorSpanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosításaJuan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki1508 és1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A17. század végén és a18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. Anapóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett aCortesbe.
1897-ig bezáróan több felkelés is zajlott a szigeten, hogy elérjék Puerto Rico függetlenségét Spanyolországtól, ám legtöbbjüket leverték.[5]
1898-banSpanyolország aspanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta azAmerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, azelső világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz.
A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az USA tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A politikai státusról tartott eddigi ismétlődő népszavazások eredményei azt mutatták, hogy lakóinak nagy része nem akar változtatást.2012-ben is tartottak egy népszavazást, amikor is a szavazók 61 százaléka döntött a teljes jogú tagállammá válás igénye mellett. Az amerikai kongresszus azonban nem foglalkozott a sziget referendumának eredményével.[6]2017 júniusában újabb népszavazást tartottak arról, hogy azUSA tagállamává váljon-e. Alacsony részvétel mellett a többség igennel voksolt.[6]
2022 májusában a Puerto Rico területi státuszának és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyának megoldásáról versengő törvényjavaslatokat támogató kongresszusi képviselők összefogtak, hogy új jogszabályt vezessenek be, amely mindkettőt egyesíti. A javasolt jogszabály egyesíti azon állampárti törvényjavaslat elemeit, amelyet Darren Soto (D-Fla.) és Jenniffer Gonzalez, Puerto Rico szavazati joggal nem rendelkező kongresszusi tagja és republikánus terjesztett elő, valamint a képviselők Puerto Ricó-i önrendelkezési törvényét. Alexandria Ocasio-Cortez és Nydia Velázquez, mindketten New York-i demokraták. A jogszabálytervezet szerint 2023. november 5-én népszavazást kell tartani Puerto Rico politikai státuszának eldöntésére.[1]
Puerto Rico államformája elnöki köztársaság, státusza társult állam. Mint azAmerikai Egyesült Államoktársult állama, viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, de nem választ saját elnököt, hanem az Egyesült Államok többi államához hasonlóan, itt is kormányzót választanak. Az elnöki köztársaság vezetője tehát a kormányzó, illetve közvetetten azAmerikai Egyesült Államok elnöke, jelenlegDonald Trump.
Lakossága 3,2 millió fő volt 2020-ban.[7] A Puerto Ricó-iak amerikai állampolgárok és sokan vándoroltak ki az USA-ba. Ma is a fiatalok jelentős része az USA-ban keres munkát.[8]
A sziget két hivatalos nyelve aspanyol és azangol. A spanyol a többségi nyelv, de főként a nagyvárosokban és turisták által látogatott területen sokan beszélnek angolul is. Az angol nyelv tanítása az általános iskola megkezdésétől a középiskola befejezéséig kötelező. Egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint a lakosság 97,8%-a spanyol anyanyelvű és mindössze 82 000-en tartották magukat angol anyanyelvűnek.
A mezőgazdaság fő ága a tejtermelő szarvasmarhatenyésztés.[4] Főlegcukornádat,dohányt,kávét és trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb) termesztenek.
Főbb iparágak: gyógyszeripar, elektronikai- és ruházati ipar, élelmiszeripar, idegenforgalom (turizmus).[8]
Az amerikai kormány támogatta az ipar fejlesztését, hogy Puerto Ricónak más bevételi forrása is legyen. Az adókedvezmény és a relatív olcsó munkaerő különféle amerikai vállalkozásokat ösztönzött itt befektetésre.[4]
A szigeten mintegy 1600 mobiltelefon-adótorony volt, ám a 2017. szeptember 20-án lecsapóMaria hurrikán 1360 tornyot ledöntött. A vezetékes telefonhálózat is jelentős károkat szenvedett a vihar során, amely miatt a hálózat mintegy 85 százaléka nem elérhető. A szigetország 78 közigazgatási körzetéből 40 körzettel szakadt meg a telekommunikációs kapcsolat a hurrikán pusztítása miatt.[12] A kapcsolat az elmúlt években a legtöbb helyen helyreállt, bár még nem érte el a hurrikán előtti állapotot.
A hurrikán az elektromos hálózatot is súlyosan megrongálta. A szigeten heti rendszerességgel előfordul néhány órás áramkimaradás, főleg a vidéki területeken. Ebben az időszakban akinek lehetősége van, generátorral biztosítja az áramot magának.
A puerto ricói konyha spanyol, afrikai és tainó keveredésből jött létre. Végleges formáját a19. században nyerte el.[13] A főzési mód leginkább a spanyol és dél-amerikai konyhára hasonlít, de az összetevők és a főleg a fűszerek miatt egyedülállónak számít.
A tainó őslakosoktól származik a különböző gyökerek és gumók használata. A tainók már a gyarmatosítás előtt hasznosítottak olyan növényeket, mint atápióka, agyökérzöldségek, jamsz, malanga vagy azédesburgonya és azeller.[14]
A spanyol gasztronómiából főleg édességek származnak, mint azarroz con dulce[15] nevűrizspuding és aflan nevű tejkaramella, amely készülhet kókusszal[16] és tökkel is.[17]
Puerto Rico sok turistát vonz remek tengerparti strandjaival, szörf helyeivel, hegyvidéki tájaival; és nem utolsósorban azokat, akiknek hobbijuk a horgászat. Sok minden őrzi még a spanyol gyarmati idők emlékét, így sok 16-17. századi épület. A fővárosban található egy 16. századi erőd, amely uralja a San Juan-öböl kikötőjét Amerika legrégebbi erődjeként, mivel a sziget volt nagyon sokáig Amerika kapuja az európai hajósok számára. Az áramlatokkal érkező felfedezők itt találhattak először mély kikötőt és édesvizet, így hamar nagy katonai és gazdasági jelentőségűvé vált.
_(Americas_centered).svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
