Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 83–71 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||
 AProtoceratops rekonstrukciója. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 AWikifajok tartalmazProtoceratops témájú rendszertani információt.  AWikimédia Commons tartalmazProtoceratops témájú médiaállományokat ésProtoceratops témájú kategóriát. |
AProtoceratops (jelentése 'első szarv arc' azógörög πρωτο- /proto- 'első', κερατ- /kerat- 'szarv' és -ωψ /-opsz 'arc' szavak összetételéből)[1] aceratopsianövényevődinoszauruszok egyikneme, amely akéső krétakorcampaniai korszakában élt, a maiMongólia területén. AProtoceratopsidaecsaládba, a fejletlenebb ceratopsiák közé tartozott. A későbbi ceratopsiáktól eltérően nem rendelkezett jól fejlett szarvakkal, viszont megmaradtak nála azok a kezdetleges jellegzetességek, amelyek a későbbi nemeknél nem találhatók meg.
AProtoceratopsnak nagy csontgallérja volt, amely a nyakat védhette, tapadási pontként szolgálhatott a nyaki izmok számára, vagy a figyelemfelkeltés eszköze lehetett, de az is elképzelhető, hogy mindezen funkciókat ellátta. Az állatról elsőként Walter Granger és William King Gregory készített leírást, akik eleinte úgy vélték, hogy azészak-amerikai ceratopsiák őse lehet. Jelenleg két faja ismert, aP. andrewsi és aP. hellenikorhinus, melyek főleg testméretükben különböznek egymástól.
Az 1920-as évekbenRoy Chapman Andrewsfosszilistojásokat fedezett fel Mongóliában, amelyeket kezdetbenProtoceratops tojásoknak hittek, de később kiderült, hogy valójában egyOviraptorhoz tartoztak.
Anégy lábon járóProtoceratops kifejlett egyedének hossza körülbelül 1,8 méter, vállmagassága mintegy 60 centiméter,[2] tömege pedig körülbelül 82,7 kilogramm lehetett.[3] Mivel nagyszámú fosszíliáját találták meg csoportosan, valószínűsíthető, hogy aProtoceratops csordákban élt.[2]
AProtoceratops aránylag kistestű, nagy fejjel rendelkező dinoszaurusz volt. Bár növényevőként élt, azállcsontjai azt sejtetik, hogy erős harapásra lehetett képes. Az állcsontokban a durva növényzet felaprítására alkalmas fogak tucatjai ültek.[2] A koponya masszívcsőrben végződött és négy pár nyílás volt rajta. A legelső, az orrnyílás lényegesen kisebb volt, mint a későbbi nemek orrlyukai. A szemnyílások nagyok, mintegy öt centiméter átmérőjűek voltak.[4] Mögöttük egy kisebb nyíláspár, az infratemporális koponyaablak helyezkedett el.
AProtoceratops a koponyája hátsó részén egy nyaktaréjt viselt, melyen további két nagy (falcsonti) nyílás volt, az archoz pedig nagy járomcsontok tartoztak.[5] A nyaktaréj mérete és formája egyedenként változott: egyeseknél viszonylag rövid volt, másoknál pedig a koponya hosszának majdnem felét tette ki. A taréj nagyobb részét a falcsont, kisebb részét pedig a squamosális csont alkotta. Egyes kutatók, például Peter Dodson[4] e csontok különböző méretét anemi kétalakúság jelének tulajdonították, illetve annak, hogy a méret az egyed életkorával együtt változott.
Az elsőProtoceratops példányt az amerikai fotográfus, James B. Shackelford fedezte fel aGóbi-sivatagban, abelső-mongóliai Ganszuban, ahol egy amerikai expedíció tagjaként, 1922-benősemberek nyomai után kutatott. A Roy Chapman Andrews vezette expedíció nem bukkant ősember maradványokra, de atheropodák közé tartozóVelociraptor ésOviraptor, valamint aceratopsidákat képviselőPsittacosaurus leletek mellett aProtoceratops több fosszíliáját is megtalálták.[4]
Atípusfajt Andrews tiszteletére Granger és Gregory 1923-banP. andrewsi néven sorolta be. A fosszíliák egykori gazdái a Djadochta-formációban, a késő kréta kor campaniai korszakában élhettek (83,5-70,6 millió évvel ezelőtt). A kutatók azonnal felismerték a lelet jelentőségét, és aProtoceratopsot aTriceratops „régóta keresett őseként” üdvözölték.[4] A fosszíliák kitűnő állapotban őrződtek meg, egyes példányoknál még a (szemet körülvevő)szklerotikus gyűrűk is megmaradtak.[4]
1971-ben, Mongóliában egy olyan fosszília került elő, amely egyProtoceratops és egy, a csőrével megragadottVelociraptor maradványait tartalmazta. A feltételezés szerint a két állat együtt, harc közben pusztult el, mikor egy hirtelen kitörő homokvihar vagy egy homokdűne összeomlása mindkettejüket betemette.[6]
1975-ben a két lengyel őslénykutató Teresa Maryanska és Halszka Osmólska leírást készített aProtoceratops második, szintén a campaniai korszakbeli Mongóliából származó fajáról, mely aP. kozlowskii nevet kapta.[7] Azonban a fosszíliák egy fiatal példány hiányos maradványaiból álltak, és jelenleg aBagaceratops rozhdestvenskyiszinonimájaként ismertek.[8]
2001-ben nevezték el a második érvényes fajt, aP. hellenikorhinust, amely a Bayan Mandahu-formációból, Kína belső-mongóliai részéről, a késő kréta kor campaniai korszakából származik. Ez az állat jóval nagyobbra nőtt, mint aP. andrewsi, a nyakfodra egy kissé eltért, a járomcsontja pedig sokkal robusztusabb volt. Az orrlyukai feletti csontboltozaton két kisebb orrszarv helyezkedett el, a pofája elülső részén pedig nem voltak fogak.[9]
Az 1920-as években Roy Chapman Andrews fedezte fel az első ismert dinoszaurusz tojásokat a mongóliai Góbi-sivatagban. A tojások hossza körülbelül 20,3 centiméter volt, az újszülött fiókák hossza pedig a becslés szerint elérte a 30 centimétert is. AProtoceratops maradványainak közelsége és bősége alapján ezeket a tojásokat ehhez a nemhez kapcsolták.
A kortárs theropodáról, azOviraptorról azt hitték, hogy aProtoceratops tojásaival táplálkozott, mivel az egyik csontvázát egy fészek közelében találták meg. A koponya összetört, feltehetően egy olyan sérülés következtében, amit a fészket a ragadozóktól védőProtoceratops anyaállat okozott.
Azonban 1993-ban Mark Norrell és szerzőtársai felfedeztek egy embriót aProtoceratopsénak tulajdonított tojások egyikében. Az embrióról az alaposabb vizsgálat során kiderült, hogy valójában egyOviraptorhoz tartozott.[10][11] Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti lelet valójában egy olyanOviraptor maradványa, amely a saját fészkén ült, és nem a tojásokat próbálta elrabolni.
|
AProtoceratops volt az elsőként elnevezettprotoceratopsida, a Protoceratopsidae család névadója, egy olyan csoport tagja, amelybe apsittacosauridáknál fejlettebb, de a ceratopsidáknál kezdetlegesebb növényevő dinoszauruszok tartoztak. A csoport a Ceratopsidae családdal közös tulajdonságokkal rendelkezett, de tagjainak láb arányai a futáshoz adaptálódott állatokéhoz álltak közelebb, a nyakfodruk általában kisebb volt és nem rendelkeztek nagy orrszarvakkal.
1998-ban, Paul Sereno a Protoceratopsidae csoportot szár-alapúkládként definiálta, ide sorolva „minden coronosaurust” (ceratopsiát), amely közelebbi rokonságban áll aProtoceratopsszal, mint aTriceratopsszal. ABagaceratopsot, aBreviceratopsot, aGraciliceratopsot, aLamaceratopsot, aMagnirostrist, aPlatyceratopsot és aSerendipaceratopsot egyes tanulmányok a Protoceratopsidae családban helyezik el, de Peter J. Makovicky és Mark A. Norell 2006-ban egy új törzsfejlődést jelentetett meg, ami több nemet is eltávolított a családból; emellett pedig más törzsfejlődések is ismertté váltak.
Lehetséges, hogy aBainoceratops aProtoceratopsszinonimája.[12]
Adrienne Mayor aStanford Egyetem néprajzkutatója és tudománytörténésze felvetette, hogy aProtoceratops és más csőrös dinoszauruszok különösen jó állapotban megőrződött fosszíliái, melyekre aKözép-Ázsiában, aTien-san és azAltaj-hegység területén aranyat bányászószkíta nomádok bukkantak rá, lehetnek az alapjai a mitológiaigriffmadárról alkotott képnek. A griffeket oroszlánméretű, négy lábon járó, nagy karmokkal és ragadozómadárszerű csőrrel rendelkező állatokként írták le, melyek a földre rakták le a tojásaikat.
A görög írók i.e. 675 körül kezdtek írni a griffről, abban az időben, amikor először találkoztak a szkíta nomádokkal. A griffeket a száraz dombokban és a vöröshomokkő formációkban levő aranylelőhelyek őreiként írták le. Mongólia és Kína területe, ahol sokProtoceratops fosszíliát találtak, a szomszédos hegyekből lesodródó aranyban gazdag, ami hitelt ad annak az elméletnek, ami szerint ezek a fosszíliák szolgáltak a griff mítosz alapjául.[4]
Ezzel szemben azonban aknósszoszi palota tróntermében található i.e. 1200-ból származó, griffeket ábrázoló képek arra utalnak, hogy aminósziak már jóval azelőtt is ismerték a mítoszt, mielőtt a szkíta nomádokkal találkoztak volna.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap