Aprotestantizmus név onnan ered, hogy midőn az1529. évispeyeri birodalmi gyűlésen a reformáció híveire hátrányos határozatot hoztak, amely szerint azok a rendek, amelyek addig awormsi ediktumot megtartották, azok ezentúl is tartsák meg, amelyek pedig nem tartották meg, azok minden további újítással hagyjanak fel és a misetartást engedjék meg. E határozat ellen a szász választó öt másik fejedelemmel és 14 birodalmi várossal együtt ünnepélyesen tiltakozott, protestált és ezen protestációban ügyüket a császár, az összehívandó egyetemes vagy német zsinat és minden részrehajlástól mentes keresztény bíró elé fellebbezték.
Adordrechti zsinat nemzetközi zsinat volt Dordrechtben, 1618–1619 között
Később a protestantizmus név alá befoglalták mindazokat, akik areformáció alaki és anyagi elveit elfogadták, vagyis akik elfogadták egyfelől azon nézetet, hogy a keresztény vallásnak egyedüli alapja a minden emberi tételtől és tekintélytől függetlenül magyarázandóSzentírás, másfelől ahit által valómegigazulás tanát, vagyis azon nézetet, hogy az üdv minden papi közvetítés nélkül, ingyen, Istenkegyelméből adatik.
Később mindkét egyház keblében ismét kisebb felekezetek és közösségek keletkeztek, de a protestantizmus valamennyi elágazása a következőkben tér el a katolicizmustól:
a római katolikus egyház csalhatatlan és egyedül üdvözítő voltának ellentmondanak (→extra Ecclesiam nulla salus)
az előbbiből következően elutasítják acsalhatatlan pápa és püspökök főhatóságát,
Németországban azóta, hogy1817-ben a lutheri és kálvini egyházak egy közös, országos szervezetet is létrehoztak, inkább azevangéliumi elnevezést használják a két nagy protestáns felekezet összefoglaló neveként. Magyarországon a protestantizmus szónak a két reformált egyházra vonatkozó használata csak a19. században lett szokássá.
A protestantizmus akereszténységnek a 16. századi, nyugat-európaireformáció újítóinak főként a közülük kiemelkedőLuther Márton ésKálvin János nézeteit, bibliaértelmezéseit hangsúlyozóvallási irányzata, több egymástól dogmatikában és egyházi gyakorlatban eltérőfelekezet gyűjtőfogalma.
A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függőüdvösség tanítását. Ezzel szemben aJézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő, kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. Egyedül aBibliát tekintik az az istenikinyilatkoztatás objektív hitforrásának. A katolikus egyház ezzel szemben a Szentírás mellé helyezi a "Szent hagyományt", mint azzal egyenértékű hitforrást.
sola scriptura („csak az Írás)”: csak aBiblia az alapja a keresztény tanításnak, az ún.szenthagyományok és különféle zsinati határozatok nem vehetők annak.
solus Christus („csak Krisztus”): csak Krisztus áldozata miatt van üdvösségünk, nincsenek más üdvözítő utak (szentek közbenjárása, rituális tettek).
sola fide („csak hit”): csak hit által tudja az ember megragadni Krisztus áldozatának lényegét és így az üdvösséget, nem üdvözítő tettek révén. A tettek mindig a hitből fakadnak.
Eleve elrendelés elve: a kálvinista egyházzal kapcsolatban az egyik legtöbbször idézett tanítás a predesztináció vagy eleve elrendelés. Kálvin egyik alaptétele volt.
Eredendő bűn: Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt az emberiség természete megromlott, ezért mindenki a fogantatása pillanatától kezdve bűnben van, majd bűnben születik meg. Ez az eredendő bűn eleve képtelenné teszi az embert a tettek általi üdvözülésre.
Megigazulás: nem lehetséges a hívő saját erejéből, érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet úgy, hogy az ember először is azt érti meg, hogy Krisztus felvitte az ember bűnét a keresztre, hogy elszenvedje a bűn következményét, a halált. Cserébe pedig odaadta a maga igaz voltát az embernek. Ezen „helyettes áldozat” miatt Isten igaznak tekinti a hívőt.
A protestánsoknál fontos szerepet tölt be azalkoholfogyasztás teljeskörű elutasítása, és azabsztinens,antialkoholista életforma támogatása. A 20. század elején a protestáns többségűészak-európai országokban és Észak-Amerikában aszesztilalom lendületének nagy részét a protestánsok alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.[5]
Azevangélikus kereszténységLuther Márton, a protestánsreformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor nevéhez kötődik. Kezdetben nem tartja magát önálló felekezetnek, hanem a keresztény egyház megtisztítását tűzi ki célul a Luther véleménye szerint idegen elemektől, mint például a szentek tiszteletétől. Kb. 72 millió evangélikus él ma a világon. Az irányzat legfőbb képviselője azevangélikus egyház, mely Luther Márton és azÁgostai hitvallás (augsburgihitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi.
A református egyházak Kálvin János ésUlrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház fő megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész.
Azanglikanizmus és az anglikán egyház nem számítanak a szó szoros értelemben vett protestáns egyháznak. Létrejötte inkább politikai és egyházszervezeti konfliktus eredménye, mintsem hitviták gyümölcse.Lásd még:Anglikán egyház
Azepiszkopálisok az anglikanizmusból kiszakadt egyház tagjai, korunkban azUSA-ban élnek nagy számban. Az episzkopalista egyház amásodik világháború után, az erőteljes misszionálás révénIndiában ésSrí Lankán is teret nyert.
Az anglikanizmus belső reformmozgalmaként indult ametodizmus. A18. században keletkezettAngliában egy teológus testvérpár,John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. Eredetileg csak egy belső mozgalom volt az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a komolyság és módszeres (metodikus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A18. század végén különült el az anglikanizmustól. A metodista egyházak pillanatnyilag mintegy 70 millió tagot számlálnak, az Amerikai Egyesült Államokban a második legnagyobb felekezet. Sürgetik a tiszta erkölcsöt, a jótékonykodást, a nyilvános bűnbevallást, a vasárnapi úrvacsorát. Angliában átmenetileg szakadás következett be soraikban, de1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak. Magyarországon 1898 óta folytatják munkájukat. Az anglikanizmustól való eltávolodása miatt gyakran nem az anglikán irányzathoz kötik, hanem önálló protestáns ágként veszik számba.
Egy fiatal angol pásztor és cipész,George Fox (1624–1691) alapította akvéker vallási közösséget egy1652-es látomása hatására. Üldöztetésekben és bebörtönzésekben volt része. Egyik bíráját arra szólította fel, hogy az Úr nevében reszkessen (angolul:to quake), ezért kapta a csúfnevet: "The Quaker". Egyik legkiválóbb tanítványa voltWilliam Penn (1644–1718), az USAPennsylvania államának – fővárosaPhiladelphia, a testvéri szeretet városa – megalapítója. A közösség legfőbb könyve a Biblia, amelyen kívül más tekintélyt nem ismer el, legfeljebb aSzentlelket, aki az Igét magyarázza.1937-ben mégis létrehoztak egy tanácsadó világtestületet. A közösség tagjai helyi vagy területi "ügyvezető üléseken" találkoznak, havonként vagy háromhavonként, a javak kezelésére és a területek igazgatására. Rendszeresen tartanak istentiszteletet, amely az Isten néma imádásából áll. Elutasítják a háborút, arabszolgaságot, ahalálbüntetést és egyáltalán a rabtartó rendszereket. Ma mintegy 400 000-en vannak.
Abaptista mozgalom a 17. század elején keletkezett, főleg akálvinizmus tanaira épülő protestánsfelekezet; számos egyházat alkotnak, a legjelentősebbek és legnépesebbek az Amerikai Egyesült Államokban találhatók, ahol ma abaptizmus a legnagyobb vallási felekezet. A modern korban erősen terjedtekKelet-Európában is. Nevüket onnan kapták, hogy csak felnőttet keresztelnek, akik képesek a személyes megtérésre. AMagyarországi Baptista Egyház a 19-20. század fordulóján jelent meg.
Azadvent mozgalom gyökerei elsősorban a 19. század első feléig, az Észak-Amerikában kibontakozómillerita mozgalomig nyúlnak vissza. Miután a várakozásoknak megfelelően Jézus Krisztus nem tért vissza, az adventizmus mozgalma több ágra szakadt, amelyből ahetednapi adventisták és aJehova Tanúi is létrejöttek. Mindkét felekezet erőteljes növekedést mutat.
A protestánsok aránya a világban 1710-benA protestánsok aránya a világ országaiban 1938-banA protestánsok aránya a világ országaiban 2010-ben. A protestantizmuson belül azúj vallási mozgalmak erőteljes növekedést mutatnak.
Apünkösdizmus az1900-as évek Amerikájában jött létre a protestáns kereszténységszentségmozgalmának keretein belül.A pünkösdiek felnőtt korban bemerítkezéssel keresztelkednek. Hisznek a Szentlélekajándékaiban (nyelveken szólás, gyógyítás).
Azevangélikalizmus vagy evangéliumi protestantizmus egy világméretű, felekezeteken átívelő mozgalom, amely azt állítja, hogy azevangélium lényege a Jézus Krisztus engesztelő áldozatába vetett hit által akegyelemből valóüdvösség tana.[6][7] Hisznek abban, hogy amegtérés vagy az „újjászületés” tapasztalata központi szerepet játszik az üdvösség elnyerésében, hisznek aBiblia tekintélyében, mint Istenkinyilatkoztatásában az emberiség számára, és erősen elkötelezettek azevangelizálás vagy a keresztény üzenet megosztása iránt.
Akarizmatikus mozgalom a pünkösdiekhez hasonló hitet és gyakorlatokat alkalmaz. A mozgalom a „lelki ajándékokat” hangsúlyozza. A protestánsok körében a mozgalom 1960 körül kezdődött. Több irányzata létezik.
Azanabaptizmus aradikális reformációra vezethető vissza. Bár egyesek ezt a mozgalmat a protestantizmus ágának tekintik, mások különálló mozgalomnak.[10][11] Ahutteriták ésmennoniták, majd az azamishok a mozgalom közvetlen szüleményei. A Schwarzenau Testvérek, a Bruderhof és az Apostoli Keresztény Egyház későbbi fejleményeknek számítanak az anabaptisták körében.
Nincs teljes egyetértés a vallási tudósok között arról, hogy melyfelekezetek alkotják a protestantizmust, így – a2010-es években – a protestáns hívők számát egy elég széles skálára, 800 millió és 1 milliárd közé teszik, vagyis az összes keresztény közel 40%-át adják.[12][13][14][15][16] Ebből a történelmi protestáns egyházak híveinek száma már a felét sem éri el, kb. 300-400 millió követővel.[17] Apünkösdi-karizmatikusok ma már a legnagyobb protestáns közösséget adják.[9][17][18]
↑Löffler, K. (1910),Pope Leo X,The Catholic Encyclopedia, New York: Robert Appleton Company, "The immediate cause was bound up with the odious greed for money displayed by the Roman Curia, and shows how far short all efforts at reform had hitherto fallen...Abuses occurred during the preaching of the Indulgence. The money contributions, a mere accessory, were frequently the chief object, and the "Indulgences for the Dead" became a vehicle of inadmissible teachings...(The pope) gave himself up unrestrainedly to his pleasures and failed to grasp fully the duties of his high office."
↑Gordon-Conwell Theological Seminary. „Christianity 2017: Five Hundred Years of Protestant Christianity”. „Protestants 559,258,000 Independents 437,418,000. If Independent churches are considered as offshoots of Protestantism, then the “wider” Protestants’ share of global Christians is even higher. For example, Protestants and Independents together represent more than 40 percent of all Christians in 2017”
Zoványi Jenő:A magyarországi protestantismus története 1895-ig, 1-2.; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004 (Historia incognita)
Albert András:Az erdélyi református egyház a 17-18. században. Fejezetek az erdélyi protestantizmus történetéből; METEM–Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2009
"Kálvini vonások a magyarok lelki arcán". A 2014. november 20-22. között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Teológia Tanszéke által szervezett Kálvin-konferencia előadásainak gyűjteménye; szerk. Pálfi József; HITEK DRHTE–Partium, Debrecen–Nagyvárad, 2015
Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia; szerk. Kovács Ábrahám; L'Harmattan–PKE SITTI, Budapest–Nagyvárad, 2016 (Magyar protestáns teológiatörténeti könyvtár. Tanulmányok)
Reformatio nostra – protestáns szellemi műhelyek. Tanulmányok; szerk. Gyulai Éva, Tasi Réka; MTA MAB, Miskolc, 2017
Wolfgang Reinhard:Felekezet és felekezetszerveződés Európában. A tudományos diskurzus fejleményei; ford. Forgó András; MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport–Gondolat, Budapest, 2017
A protestantizmus művelődéstörténeti szerepe, különös tekintettel a 19-21. századi oktatásügyre. Tudományos konferencia a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából. 2017. szeptember 7-8. Programfüzet; szerk. Vincze Beatrix; ELTE PPK–Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2017
Gaál Botond:A reformáció lényege. Újkori modellváltás a keresztyén gondolkodás történetében; Debrecen-nagytemplomi Református Egyházközség, Debrecen, 2017
Kovács Eleonóra:"Mi úgymond mennyei polgárok vagyunk...". Válogatás a magyarországi protestantizmus történeti emlékeiből a Magyar Nemzeti Levéltárban; Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018
A nők jelenléte és szerepe a magyar protestáns szellemiségben; szerk. Dienes Dénes, Kegyes Erika, Veres Ildikó; Hernád, Sárospatak, 2019
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme; ford. Ábrahám Zoltán, szerk., jegyzetek, utószó Hidas Zoltán; L'Harmattan, Budapest, 2020. (Ars Sociologica; ISSN 2063-5494), 283 o.,ISBN 9789634144168
Wolfgang Huber:Hitkérdések – protestáns szemmel; ford. Wagner Szilárd; Luther, Budapest, 2021
.svg)
.jpg)
.svg)
_-_Portr%25C3%25A4t_des_Martin_Luther_(Lutherhaus_Wittenberg).jpg)
%2c_geestelijk_vader_van_de_doopsgezinden%2c_Bestanddeelnr_935-0851.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
