Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Protaktínium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. október 22.

Pontosságellenőrzött

91tóriumprotaktíniumurán
Pr

Pa

(Uqu)
  
        
        
                  
                  
                                
                                
  
91
Pa
Általános
Név,vegyjel,rendszámprotaktínium, Pa, 91
Latin megnevezésprotactinium
Elemi sorozataktinoidák
Csoport,periódus,mező?,7,f
Megjelenésfényes, ezüstös csillogás
Atomtömeg231,03588(2)  g/mol
Elektronszerkezet[Rn] 5f² 6d1 7s²
Elektronokhéjanként2, 8, 18, 32, 20, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)15,37 g/cm³
Olvadáspont1841 K
(1568 °C, 2854 °F)
Forráspont? 4300K
(? 4027 °C, ? °F)
OlvadáshőΔfusH{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}12,34kJ/mol
PárolgáshőΔvapH{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}481kJ/mol
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetrombos
Oxidációs szám5
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás1,5 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 568kJ/mol
Atomsugár180pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Elektromos ellenállás(0 °C) 177 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 47W/(m·K)
CAS-szám7440-13-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk:A protaktínium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia(MeV)termék
230Pamest.17,4 dε1,310230Th
β-0,563230U
231Pa100%32760 aα5,149227Ac
233Pamest.26,967nβ-0,571233U
Hivatkozások

Aprotaktínium aperiódusos rendszer egyikkémiai eleme. VegyjelePa, rendszáma 91. Leghosszabb ideig megmaradó és a természetben legnagyobb arányban előfordulóizotópja a Pa-231, mely azurán-235 bomlási terméke, felezési ideje 32 760 év. Sokkal kisebb arányban található meg a rövid életű, metastabil Pa-234m izotóp, mely az urán-238 bomlási terméke. A Pa-233 atórium 233-as izotópjának bármilyen bomlásából előállhat.

Jellemzői

[szerkesztés]

A protaktínium azaktinoidák csoportjába tartozó fémes elem, élénk fémes fényű, amely tulajdonság levegővel való érintkezés során egy ideig megmarad.[1] A protaktínium 1,4 K alatti hőmérsékletenszupravezetővé válik.[2]

Története

[szerkesztés]

1890-benDmitrij Ivanovics Mengyelejev megjósolta egy elem létezését atórium és azurán között. Mivel az aktinoidák csoportja még nem volt ismert, az urán avolfrám alatt, a tórium acirkónium alatt helyezkedett el, így atantál alatti hely üresen maradt. Egészen az 1950-es évekig a periódusos rendszer így épült fel.[3] A vegyészek hosszú időn át egy bizonyos eka-tantált kerestek, melynek kémiai tulajdonságait a tantálhoz hasonlónak vélték, emiatt a protaktínium felfedezése szinte lehetetlen volt.

1900-banWilliam Crookes különítette el a protaktíniumot, mint radioaktív anyagot az urántól, de nem ismerte fel, hogy ez egy új elem.[4]

A protaktíniumot először 1913-ban azonosították, amikorKasimir Fajans ésOswald Helmuth Göhring(wd) az urán 238-as izotóp bomlási láncát vizsgálva rábukkant a rövid életű Pa-234m izotópra (felezési ideje kb. 1,17 perc). Az új elemnek abrevium nevet adták (a latinbrevis szó rövidet jelent).[5][6] 1918-ban, amikor két kutatócsoport (vezetőikOtto Hahn ésLise Meitner, illetveFrederick Soddy ésJohn Cranston) egymástól függetlenül felfedezte a Pa 231-es izotópját, a nevet megváltoztattákprotoaktíniumra, melyet később, 1949-ben protaktíniumra rövidítettek. A szó a görög protosz (πρώτος = első) és azaktínium összetételéből származik, a protaktínium ui. aktíniummá alakulradioaktív sugárzás közben. Az aktínium neve a görög aktisz-ból (ἀκτίς = sugár) származik.[7]

Felhasználása

[szerkesztés]

Ritkasága, erősradioaktivitása és mérgező tulajdonsága miatt csak tudományos kutatásban használják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. C. R. Hammond.The Elements, in Handbook of Chemistry and Physics 81st edition. CRC press (2004).ISBN 0849304857 
  2. R. D. Fowler et al. (1965). „Superconductivity of Protactinium”.Phys. Rev. Lett. 15, 860. o.DOI:10.1103/PhysRevLett.15.860. 
  3. Michael Laing (2005). „A Revised Periodic Table: With the Lanthanides Repositioned”.Foundations of Chemistry 7 (3), 203. o.DOI:10.1007/s10698-004-5959-9. 
  4. Emsley, John. Protactinium,Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 347–349. o. (2001).ISBN 0198503407 
  5. K. Fajans and 0. Gohring, (1913). „Über die komplexe Natur des Ur X”.Naturwissenschaften 14, 339. o.DOI:10.1007/BF01495360. 
  6. K. Fajans and 0. Gohring, (1913). „Über das Uran X2-das neue Element der Uranreihe”.Physikalische Zeitschrift 14, 877–84. o. 
  7. Fülöp József:Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 11 és 121. o.ISBN 963 8334 96 7 

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Protactinium
AWikimédia Commons tartalmazProtaktínium témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Protaktínium&oldid=28480902
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp