Ez a lap egy ellenőrzött változata
Apresbiter vagypreszbiter (agörög πρεσβύτερος preszbüterosz = idősebb szóból)[1] azőskeresztény közösségek vezetője, elöljáróinak neve volt. A maikereszténységben eltérő jelentésű cím. Akatolikus,ortodox,anglikán szóhasználatban apap szinonimája.[2] Másprotestánsfelekezetek szóhasználatában a presbiter nem a papság tagjára vonatkozik, hanem inkább gyülekezeti szolgálóra, vezetőre vagy "vén"re.
Pál apostol azAp. Csel. 14:23 alapján presbitereket szentelt fel az általa alapított gyülekezetekben.[3]Azősi keresztény közösségekben azizraelitazsinagógai működés mintájára elöljárókat választottak, akik bizonyos hatalmat nyertek, felügyeltek azistentiszteletnél az áhítatra, illetve kezelték a közösség ügyeit és felügyelték a hívek erkölcsi magaviseletét.
Arómai katolikus egyházban a preszbiter azáldozópap ritkábban használt neve. A preszbiteri rend apüspöki rend után következik, így a felsőbb rendekhez tartozóegyházi rend. A püspöki renddel együtt a sacerdotiumhoz (papság) tartozik; ez a két rend jogosít fel amisézésre.[4]
A protestáns egyházakban a presbiterek többnyire alelkész mellé választott,világiakból álló döntéshozó testület (presbitérium) tagjai.
Azevangélikus egyházban az egyházkormányzat minden fokán (egyházközség, egyházmegye, egyházkerület) meghatározott teendők elvégzésére szervezett szűkebb körű presbitériumok tagjai; részint lelkészek, részint nem-lelkészek.[5]
Areformátus egyházakban az egyházközségekben az egyházközség választásra jogosult tagjai közül bizonyos időtartamra (6 évre) választott egyházközségi tisztviselő, akinek feladata az egyházközség presbitériumának munkájában való részvétel, „az egyházközség szellemi és anyagi ügyeinek intézésében, az egyházi önkormányzat gyakorlásában és az egyházi fegyelem fenntartásában” való közreműködés.[6]
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap