Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Glina községben fekvő Prekopa településről szól. Hasonló címmel lásd még:Prekopa (egyértelműsítő lap). |
| Prekopa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44400 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 107 m |
| Terület | 1,71 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′,k. h. 16° 07′45.366666666667,16.11666666666745.366667°N 16.116667°EKoordináták:é. sz. 45° 22′,k. h. 16° 07′45.366666666667,16.11666666666745.366667°N 16.116667°E | |
 | |
Prekopa faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagGlinához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 23, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Glinát Sziszekkel összekötő 37-es számú főút mentén Glina ésKihalac között, aGlina folyó jobb partján, közvetlenül aMaja folyó torkolatánál fekszik.
Prekopa település első írásos említése1274-benIV. László király uralkodása idején történt. A Prekopa elnevezés eredetileg az itt átmenő fontos kereskedelmi útra vonatkozott, mely már a római kor óta vezetett a keletre fekvő Siscia (Sziszek) városába. Ez a vidék már12. század vége óta atemplomos lovagrend birtoka volt, akiknek mégIII. Béla király adományozta a Glina torkolatától nyugaton Prekopáig, keleten pedigPetrinyáig terjedő területeket.1205-benII. András magyar király acisztercita rendnek adományozta.Topuszkát és más birtokokat. Ezek többsége a Gvozd-hegységtől a Kulpáig terjedő térségben volt.1211-ben a ciszterciek kolostort is építettek Topuszkán, ahol kisebb megszakításokkal1480-ig maradtak.
A15. század második felében török seregek hatoltak be a térségbe nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti területen.1459-ben török uralom alá került Szerbia,1463-ban Bosznia,1482-ben pedig Hercegovina is. Horvátország területére1448 körül hatoltak be először Topuszka és Perna térségében. A támadások1491-ben és1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én akorbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget.1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez,1529-ben pedig már egészen Bécsig jutottak. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központjaKárolyváros volt.1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis1592,Bihács eleste után köszöntött.1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A horvátszábor a17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. Ezt követően megindult a török háborúk során pusztasággá vált Kulpa és Una közötti térség betelepítése.
Prekopa a környék számos településéhez hasonlóan a17. század vége felé népesült be.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 155, 1910-ben 251 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 155 | 174 | 168 | 251 | 253 | 251 | 254 | 235 | 192 | 201 | 184 | 179 | 207 | 187 | 161 | 143 |
A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
A település horvát közösségi házát a szomszédos Kihalaccal közösen építették fel Prekopán. A két település között szoros társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápolnak.
A településen NK Plavi 9 Prekopa néven labdarúgóklub működik.
