Pražnica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Pučišća
Jogállás	falu
Irányítószám	21424
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	309 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	396 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 19′ 15″,k. h. 16° 41′ 50″43.320833333333,16.69722222222243.320833°N 16.697222°EKoordináták:é. sz. 43° 19′ 15″,k. h. 16° 41′ 50″43.320833333333,16.69722222222243.320833°N 16.697222°E
AWikimédia Commons tartalmazPražnica témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

PražnicafaluHorvátországban,Split-Dalmácia megyében. KözigazgatásilagPučišcához tartozik.

Splittől légvonalban 29 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 13, közúton 30 km-re délkeletre, a Brač-sziget keleti részén fekszik.

Pražnica ősi középkori település, mely már a12. században is létezett.1184-ben a povljai oklevélben említik először. Neve az ószláv„pražiti” (sütni, égetni) igével lehet összefüggésben és égetéssel történő erdőirtással kialakított települést jelölhet. Környéke rendkívül gazdag legelőkben, így lakói hagyományosan állattartásból éltek. A település magja egy központi tér körül főként kis kőházakból és gazdasági épületekből alakult ki. Szinte vele egy időben a településtől keletre álló Szent György templom körül alakult ki Straževnik település is, melyet szintén a 12. századtól említenek. A kalózok fokozódó támadásai később arra késztették a tengerparti Pučišća népességét, hogy a sziget belsejébe húzódjanak vissza. Így Stipanksa Luka lakói Straževnikre, Pučiški Dolac lakói pedig Pražnicára települtek át. Pražnica Szent Antalnak szentelt plébániatemplomát1461-ben építették fel.1420 után békésebb idők következtek a tengerparti területek számára, miután Velence megtörte a kalózok tengeri uralmát. Ekkor a népesség ismét leköltözött az öbölbe. Ez az áttelepülés Pražnica és Straževnik nagy arányú népesség csökkenéséhez vezetett. Straževnik a16. században meg is szűnt mint lakott település, utolsó említése egy a század végén végzett egyházlátogatás jegyzőkönyvében történt. Márton nevű utolsó plébánosa Pražnicára költözött.

A településnek 1637-ben mintegy 200, 1681-ben 220, 1705-ben 230, 1738-ban 290, 1763-ban 274 lakosa volt. A velencei uralomnak1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába.1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század békésebb időszakában erősödött a horvát nyelv terjedése. A lakosság hagyományos megélhetését az állattartás, a szőlő- és olajbogyó termesztése biztosította.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején az egész falu leégett, kiégett a plébánia és az iskola épülete is. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Leégett középületeit újjáépítették. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 371 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településen két kőbánya és néhány kőfaragó műhely is működik. Négyosztályos iskolájába a 2012/13-as tanévben 27 tanuló, óvodájába mintegy 20 gyermek járt. A településnek postája, vendéglője van. A vízellátást vízvezeték biztosítja, a környező falvakkal autóbuszjárat köti össze.

(1921-ben lakosságát Pučišćához számították.)

• Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma^[4] 1461-ben épült. 1766-ban bővítették, 1802-ben Angelo Pietro Galli püspök szentelte fel. 1855-ben újra bővíteni kellett. A templomnak öt oltára van, a hatodik a márványból készített szembemiséző oltár. Értékes abarokk főoltár, melynek kődomborművén felül a Szent Család, alul Szent Antal és Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Alkotója Nikola Firentinac (Giovanni Fiorentino) iskolájához tartozott. A jobb oldali mellékoltár kődomborműve Szent Jeromost ábrázolja barlangjában, a kagyló alakú oromzaton egy 16. századi alkotás, a Szűzanya gyermekével látható. Ikonográfiai elemei alapján Andrija Alesi (Andrea Alessi) művének tartják, aki gyakran járt az itteni kőbányába, hogy dalmáciai munkáihoz a köveket kiválassza.
• Mindenszentek tiszteletére szentelt templom^[5] a Selo nevű településrészen áll. A bejárata feletti felirat szerint1638-ban építette Antun Mihovilović, 1767-ben megújították. 17. századi román-gótikus építészeti elemek fedezhetők fel rajta. A homlokzat felett kis harangtorony áll.
• ASzent Ciprián temetőkápolna^[6] a 13. században épült a falu temetőjében, melyhez magas ciprusokkal szegélyezett állé vezet.1467-ben készült kődomborműve jelentős helyet foglal el Dalmácia művészettörténetében, ugyanis ez a Brač-sziget legrégibbreneszánsz kődomborműve. A dombormű egy három részből álló kisméretű poliptichon. Középső része az áldást osztó Krisztust ábrázolja kezében a nyitott Szentírással, a bal oldalon Szent Antal, a jobb oldalon pedig Szent János látható zsákvászon ruhában. Felettük a gyermekét tartó Szűzanya látható. Alkotójának Nikola Firentinacot tartják.
• A straževnikiSzent György templom^[7] a 12. században épült, első írásos említése1111-ben történt. Körülötte alakult ki a középkori Straževnik falu, mely a 16. században pusztult el. Bejárata 16. századi gótikus alkotás. A harangtornya abból a kőből épült mint maga a templom. A legrégibb ismert pengefalú harangtorony egész Dalmáciában. A templomban egy értékes 15. századi dombormű található, melynek felső része a Szűzanya gyermekével, alsó része pedig a megkínzott, térdelő Krisztust, valamint a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázolja. A domborműnek ez az alsó része Nikola Lazanić alkotása.
• A Klinja glaván az egykori straževniki temetőben áll a Szent Kelemen kápolna,^[8] melyet öreg, magas ciprusfák öveznek. A templomban található dombormű a fiatal Kelemen pápát ábrázolja, rajta a készítés évével 1534-gyel.
• A régi iskola épülete

• Pučišća község hivatalos oldala(horvátul)
• Pučišća község turisztikai irodájának honlapja^{[halott link]}(horvátul)
• Brač sziget információs portálja(horvátul)
• Pučišća története és nevezetességei^{[halott link]}(angolul)

Prostorni plan uređenja općine Pučišća – Pučišća község rendezési terve.

• Split-Dalmácia megye települései
• Brač települései

• Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
• Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 novemberéből
• Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 áprilisából
• Lapok térképekkel