Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Práznovszky Iván | |
| Született | 1883.december 12.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1971.április 1.(87 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | diplomata |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
Zarkafalvi és práznóciPráznovszky Iván (névváltozat:Praznovszky;Budapest,1883.december 12. –Budapest,1971.április 1.) magyarjogász,diplomata,nagykövet.
Középiskolai tanulmányait a budapestipiarista gimnáziumban végezte, majd a budapestiKirályi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Több külföldi tanulmányutat tett, kitűnően tudott németül és franciául, kezdetektől fogva érdekelte a diplomácia.[2] 1904-ben a király személye körüli minisztérium segédfogalmazója lett, majd 1908-tól a közös külügyminisztériumban dolgozott.[3] 1914-től osztálytanácsos. A Monarchia összeomlása után átkerült az önálló magyar külügyminisztériumba. ATanácsköztársaság bukása után fontos szerepet játszott a minisztérium újjászervezésében, 1919-ben miniszteri tanácsos lett.
1919 végén apárizsi békekonferenciára utazó magyar küldöttség főtitkárává nevezték ki. Feladatkörébe a békedelegáció utazásának, ellátásának és programjának megszervezése tartozott.[4] Atrianoni békeszerződés aláírása után isPárizsban maradt kezdetben ügyvivő, majd 1922-től párizsi követ és meghatalmazott miniszter lett, utóbb Spanyolországban is akkreditálva. Még 1922-ben hazatért, és a következő évben nyugdíjazták.[5]
Hazatérte után aktívan részt vett a közéletben és az üzleti életben, publicisztikai tevékenységet is folytatott. 1951-ben kitelepítették egyKamut környéki tanyára, ahonnan 1953-ban térhetett vissza a fővárosba. Nyugdíjasként fordított és nyelvórákat adott, így találkozott a nála 44 évvel fiatalabbDely Olivér György zoológussal, akivel életre szóló barátságot kötött.[2] 1971-ben hunyt el Budapesten.
Távoli rokonaPraznovszky Mihály irodalomtörténész.