Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zászlaja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története a nevében említett három régivármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmiUng ésUgocsa vármegye históriáját is. Földrajzilag a terület aNagyalföld északkeleti részén a maiKárpátaljához csatlakozik.
Már azújkőkor embere birtokba vette a terület gazdag természeti erőforrásait. Ahonfoglalás ezen a tájon kezdődött, a kor leleteinek nagy része itt került elő. Az államalapítás utánI. István három királyi vármegyét hozott létre ebben a régióban,Szabolcs,Borsova ésSzatmár néven. A török nemhódoltatta meg a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta a gazdasági életet. Hasonló hatása volt annak, hogy a vidék egyben aHabsburgok uralta királyi Magyarország ésErdély ütköző zónájában is feküdt, és rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak.
A 16. században az itteni megyék amagyarországi reformáció egyik központját adták, majd ettől nem függetlenül, aHabsburg-ellenes függetlenségi harcok bázisai közé tartoztak. A függetlenségi küzdelmek bukása utáni béke idején, a 18. században szerény gazdasági fejlődés indult a térségben.
A 19. század derekán, ajobbágyfelszabadítás és aTisza szabályozásával együtt járó nagy természetátalakító munkák során alapvetően megváltozott a térség társadalma is. A birtokszerkezet átalakult, a külterjes gazdálkodást folytató új nagybirtokok nem tudták felszívni a fölös munkaerőt. Az elégedetlenség gyakran öltött erőszakos formákat.
A két világháború között sem sikerült javítani az életkörülményeken. Az új háború előtt és annak első szakaszában abécsi döntések révén jelentősen változott az ország és ezzel a megye területe is, de ez nem volt tartós.
Amásodik világháború után a megyében is megtörtént akommunista hatalomátvétel. Itt is sor került a mezőgazdaság erőltetettszövetkezetesítésére. Az ipari fejlődés csak az 1960-as években indult meg, addig a megye munkaerő-feleslege az ország más vidékein vett részt a nagy ipari építkezéseken, elvándorlás vagy ingázás révén. A nyolcvanas évek elejére már jelentős létszámú munkásság és első generációs értelmiségi réteg alakult ki a megyében is.tovább a cikkre