A matematika speciális,absztrakt tudomány, mely részben a többitudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből, differenciálódásából adódóan létrejött rendszereket, struktúrákat, azok közös tulajdonságait, összefüggéseit vizsgálja.
Ma már nemcsak az első, hanem a második álláspontot is túlhaladottnak tartják egyes didaktikai szakemberek. A matematikát nehéz pontosan meghatározni, mibenlétének kérdése még manapság is, sőt manapság különösen, vita tárgya, élő és nem lezárt tudományos probléma, mellyel amatematikafilozófia foglalkozik.
Amatematikában anégyszín-tétel azt állítja, hogy egy tetszőleges régiókra osztottsíkot, akár egy politikaitérképet egy ország megyéiről, ki lehet úgy színezni legfeljebb négyszín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos régió. Két régiót akkor nevezünkszomszédosnak, ha nem csak egy pontban, hanem egy határszakaszban érintkeznek. A régióknakösszefüggőeknek kell lenniük: tehát nem állhatnak különálló részekből, mint nem kevés ország, pl.Angola,Azerbajdzsán vagy azAmerikai Egyesült Államok.
Nemperiodikus csempézés alatt asíknak véges sokféle csempével (síkidommal) való, átfedés- és hézagmentes lefedését értjük úgy, hogy nincs olyan része a síknak, aminek ismételt eltolásával a végtelen sík mintázata megkapható lenne (azaz nincs két, a síkon értelmezett, nem párhuzamos eltolási szimmetria). Azokat a csempehalmazokat, amikkel nemperiodikusan lehet csempézni a síkot, de periodikusan nem, aperiodikusnak nevezzük.
2009.április 12-én felfedezték a 47. Mersenne-prímet, a 242 643 801−1-et, ami 12 837 064 jegyű, így 141 125 jeggyel kisebb a 2008. augusztus 23-i számnál.
Ha segítségre van szükséged a matematikai képletek szerkesztéséhez, akkor azt aWikipédia:Képletleíró nyelv lapon megtalálod. AMatematikai műhely a matematika iránt érdeklődő szerkesztőket gyűjti össze.
