AKonáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot (orija: କୋଣାର୍କ ସୂର୍ଯ୍ୟ ମନ୍ଦିର,dévanágari:कोणार्क सूर्य मंदिर,hindi: Konárk Szúrja mandir.) a Ganga-dinasztiából származóI. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 közöttIndiában, azOrisza állambeliBhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A királySzúrjahindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot, amely három egységből áll: a főtemplom épületegyüttese, vagyis a hívek szentélye(dzsagamóhana, vagy pidadeul) a vele egybeépült belső szentéllyel(rékha deul) és a külön álló tánctemplommal(nátamandir); a feltehetően korábban épültVisnu-templom; valamint a Majádévinek (Szúrja egyik felesége) szentelt templom. Ezeket más épületek, például az adakozások csarnoka, abhogmandapa, illetve medencék egészítenek ki. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. Jellemzően azindiai művészetre, a komplexum minden eleme teljes felületén díszített, visszatükröződik benne az indiai nép hit- és gondolatvilága, mindennapjai. Építésekor a templom anágara (városi) templomépítészeti stílus csúcspontját képviselte, de mára a komplexum állapota romos, a 17. század óta már nem tölt be szakrális funkciót sem. AzUNESCO 1984-ben mint kulturális helyszínt vette fel avilágörökségi listára.
