Ez a lap egy ellenőrzött változata
Akommunizmus (alatin communis szóból, jelentése: 'közös, egyetemes) olyan filozófiai, gazdasági és politikaiideológia,baloldali eszmerendszer, amely atermelési eszközök társadalmi tulajdonára épülőtársadalmi rendszert kíván létrehozni, és elutasítja az emberek közötti osztálykülönbségeket, illetve a kommunizmus fogalmába tartozik még az atársadalmi mozgalom, amely ennek a társadalmi rendszernek a létrehozására irányul. Célja egy kommunista társadalom megteremtése, a közös tulajdonlás köré összpontosuló társadalmi-gazdasági rend. A termelés és a javak elosztása ebben az elképzelt rendszerben a „mindenki képességei szerint vesz részt a termelésben, mindenki szükségletei szerint részesül a létrehozott javakból” elv alapján történik. Az eszményi kommunista társadalom amagántulajdon, a társadalmi osztályok és végső soron apénz és azállam eltűnésével járna.
Marx Károly ésEngels Frigyes1848-asKommunista kiáltványának kiadása óta a kommunizmus kifejezés elsősorban az általuk leírtosztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött (marxista) politikai ideológiát ésmozgalmat jelenti.
Karl Marx, elterjedt magyaros formábanMarx Károly (Trier,1818.május 5. –London,1883.március 14.) németfilozófus,közgazdász,szociológus, akommunistamunkásmozgalom teoretikusa, egyben amarxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult atársadalomtudomány fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Művei közül kiemelkedik aKommunista kiáltvány (1848) ésA tőke (1867–1894), melynek csak első kötete jelent meg életében, a további köteteket barátja,Friedrich Engels rendezte sajtó alá.
ANemzetközi Munkásszövetség (Working Men’s International Association,London, 1864. szeptember 28. – Philadelphia, 1876. július), későbbi közkeletű nevénI. Internacionálé amunkásosztály nemzetközi politikai tömegszervezete volt, mely reprezentálta az 1850-es évtized munkásmozgalmi apályát követő időszakosztályharcának fellendülését.
Kezdeményezőinek elsődleges gyakorlati célja az volt, hogy az egyes országok nemzeti keretei között folytatott osztályküzdelmeinek eredményeit (rövidebb munkanap, magasabb bérek, jobb munkafeltételek) ne lehessen más országokból importáltsztrájktörő vagy pusztán olcsóbb munkaerő segítségével semmissé tenni. Ezen szakszervezeti jellegű célok mellett kezdettől fogva szerepelt a leginkább a proletariátust sújtó háborúk, illetve a demokratikus mozgalmak elleni külföldikatonai beavatkozások nemzetközi tömegakciókkal való megakadályozásának szándéka is.
Antonio Gramsci (Ales,Szardínia,1891.január 22. –Róma,1937.április 27.)olaszmarxista filozófus, nyelvész, újságíró, író és teoretikus, azOlasz Kommunista Párt egyik alapítója, parlamenti képviselő, azOrdine Nuovo című hetilap alapítója és szerkesztője. Hevesen kritizáltaJoszif Visszarionovics Sztálin politikáját és asztálinizmust, filozófiai alapokon utasította el a sztálini típusú politikát, valamint a Szovjetunión kívül elsőként ismerte fel a veszélyt azSZKP-n belül dúló hatalmi harcokban és Sztálin egyeduralmi törekvéseiben.
