Ez a lap egy ellenőrzött változata
Horvátország (hivatalosanHorvát Köztársaság,horvátulRepublika Hrvatska)közép-európaiállam aBalkán-félszigeten. ÉszaknyugatrólSzlovénia, északrólMagyarország, keletrőlSzerbia, valamintBosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszonMontenegró határolja. Délnyugaton azAdriai-tenger alkotja természetes határát.
Fővárosa és egyben legnagyobb városa:Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben –Split,Fiume,Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.
I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyságIV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.
Magyarország ésHorvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy1102 és1918 között Horvátországperszonálunióban volt aMagyar Királysággal. AII. világháború utánJugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.
Dubrovnik régi magyar nevénRaguza (horvátul Dubrovnik,latinul:Rausium későbbRagusium,olaszul:Ragusa), város és kikötőHorvátországban, az ország legdélibb részén, azAdria partján.Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. AzAdria gyöngyének nevezett várost korábban aDélszláv Athénnek is titulálták. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt aRaguzai Köztársaság székhelyeként, hosszú ideig aVelencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a15. és16. században élte, amikor 40 000 lakosávalEurópa legnagyobb városai közé emelkedett.I. Lajos magyar király1358-ban megszerezteVelencétől, és egészen1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott. A város egyúttal a horvát művészet,nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak.Központja1979 óta aKulturális Világörökség részét képezi.
 |
Anépvándorlás korát megelőzően ahorvátok aKárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéketközépkori források mégFehér-Horvátország néven említik (a maiLengyelország délkeleti része,Krakkó környéke). A horvátokat a7. század végén telepítette leBizánc aBalkán-félsziget nyugati részén határőr funkcióban.
AzAdriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsekszláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre a 19-20. századi horvát történelemírás szerint:
 | Bővebben:Horvátország múzeumainak listája |
Horvátországgasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. Atörök, amagyar, azolasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.
| Bővebben:Horvátország gazdasága |
| Bővebben:Horvátország autópályái |
| Bővebben:Horvátország vasúti közlekedése |
Ez a szócikkHorvátországturizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Horvátországban aturizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.
Több módon is azHorvátország portál segítségére lehetsz:
Természeti: |Plitvicei-tavak
Kulturális:
Lásd még:Horvátország világörökségi helyszínei,Kategória:Horvátország világörökségi helyszínei
 | Wikihírek Horvátországi hírek angolul |  | Commons Horvát képek |  | Wikiforrás Szabad forrásmunkák angolul |
.gif)
.svg)
