Ahidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt1947 és1991 között, amelyet a kétszuperhatalom, azAmerikai Egyesült Államok és aSzovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett. A szó szoros értelmében vettháború nem tört ki a két ország között – a hidegháború amásodik világháború két nyertes nagyhatalmánakideológiai,kulturális,gazdasági,politikai összecsapásából állt. Ebben az időszakban volt kézzelfogható anukleáris fenyegetés és ekkor indultfegyverkezési verseny és azűrverseny is, a propaganda mellett. A hidegháború fogalmaWalter Lippmantól származik, továbbá ő mondta, hogy ez nem más mint két vak dinoszaurusz viaskodása egy gödörben. Semmiképp sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ez aháború csak az északi/nyugati országok számára volthideg : az időszakot aharmadik világban több száz fegyveres konfliktus jellemezte (elsősorban a kétszuperhatalom által támogatottpolgárháborúk), összességében milliós nagyságrendű áldozatokkal.

Az1956-os forradalomMagyarország népének asztálinistadiktatúra elleniforradalma és aszovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a20. századimagyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Abudapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött1956.október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött beCsepelennovember 11-én.

Az október 23-ibudapesti tömegtüntetés akommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd atöbbpártrendszer visszaállításához és az országdemokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, aVarsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjetpolitikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután anyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget,november 4-én a szovjet csapatokhadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

Az1953-as keletnémet felkelés a kommunista rendszer elleni első népfelkelés volt, ami azNDK-ban zajlott le1953 júniusában. Június 16-án közel ezren tüntettekBerlinben a létfeltételek romlása miatt, és szabad választásokat követeltek. Az építőmunkások sztrájkja átterjedt az egész országra.Június 17-én több, mint 270 helyen zavargások törtek ki az NDK-ban. A 600 üzemben folytatottsztrájkokban közel 300-400 ezer ember vett részt.Kelet-Berlin mellettMagdeburg,Halle ésLipcse, valamint aBitterfeld,Merseburg ésLeuna közti iparvidék volt a sztrájkok központja. A tiltakozó tömegek szabad választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, ésNémetország egységének visszaállítását követelték. A megmozdulások ellen június 17-én 13 óra körül a szovjet megszálló hatalom kihirdette a szükségállapotot.Június 18-ra a helyzet normalizálódott. A megtorlás során mintegy 20 ezer személyt letartóztattak, 3 ezer főt börtönbüntetésre ítéltek. Közel 200 tüntető életét vesztette, 21 személyt pedig a statáriális bíróság ítélt halálra és kivégeztetett.

Li Szin Man (hangul: 이승만, szoros átírásban:I Szungman;1875.március 26. –1965.július 19.)koreai politikus,Dél-Korea első elnöke, amely pozíciót 1948 és 1960 között, három mandátum idejére töltött be. Japánellenes cselekményei miatt 1897-ben börtönbe zárták a japán uralom alatt álló Koreában, és 1904-ben engedték szabadon. Ezután azAmerikai Egyesült Államokban tanult. 1919 és 1925 között akoreai ideiglenes kormány elnöke. 1945-ben tért haza az Egyesült Államokból, és 1948-ban elnökké választották. Elnöksége idején vívta országa akoreai háborút; a konfliktust lezáró fegyverszünet aláírását megtagadta. Elnöki intézkedései mindmáig vita tárgyát képezik. Erősenantikommunista beállítottságú volt, uralma alatt betiltotta a baloldali pártok működését, és mintegy százezer kommunistagyanús személyt lövetett agyon az észak-koreai csapatok kiszorítása után. Az 1960-as vitatott választás után volt kénytelen a megmozdulások hatására lemondani, ésHawaiira emigrált, ahol haláláig tartózkodott. Miután meghalt, testét visszavitték Dél-Koreába és ott temették el.

AzM48 Patton közepes harckocsi, mely a harmadik, és utolsó tank volt, amelyGeorge S. Patton amerikai tábornokról lett elnevezve, aki a tankok harci használatának szószólója volt.

Az M48 Patton rendeltetése az volt, hogy lecserélje az előzőM47 Patton ésM4 Sherman tankokat. Habár nagyban hasonlított elődjére, az M47 Patton tankra, az M48 Patton egy új terven alapult. Egyes M48A5 típusú tankok az 1980-as években is kiválóan teljesítettek az amerikai hadseregben és több típusváltozatai szolgálatban maradtak a világ több országában. Az M48 volt az utolsó amerikai tank, amelyen 90 mm-es ágyú volt, az utolsó, M48A5 típusváltozatra 105  mm-esM68 sima csövű ágyút szereltek.

A világon aTörök Hadsereg használta a legnagyobb számban a M48 MBT típusú korszerűsített tankot, több mint 1400 állt szolgálatban.