A fizika szoros kapcsolatban áll a többi természettudománnyal, kiváltképpen akémiával, amolekulák tudományával. A kémia a fizika sok területéből merít, különösképpen akvantummechanikából,termodinamikából éselektromágnességből. A fizikusok éskémikusok között széles az egyetértés afelől, hogy a fizika törvényei írják le a legalapvetőbb szinten az összes kémiai kölcsönhatást.
Kiemelt szócikk
Afelületi feszültség afolyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni, ha külső erőtér nem hat rájuk. Oka afolyadék részecskéi (atomok, egyszerű és összetettionok, molekulák vagy ezekből felépülő kisebb aggregátumok) között fellépőkohéziós erő. Ezért gömb alakú a lebegő folyadékcsepp, vagy aszappanbuborék stb. A felületi feszültség következménye, hogy bizonyos tárgyak és állatkák a vízben nem süllyednek el, a víz felületén maradnak, bár asűrűségük nagyobb, mint a folyadéké. Az összefüggő anyagi rendszerek határfelületi rétegében lévő alkotórészek más energetikai állapotban vannak, mint a tömbfázisok belsejében lévők. Ennek oka az, hogy a tömbfázis felületén (két kondenzált tömbfázis esetén a közös határfelületen) a kémiai és fizikai tulajdonságokat meghatározó mikrorészecskék aszimmetrikus erőhatások miatt nagyobb energiájú állapotban vannak, mint a tömbfázis belsejében elhelyezkedő azonos felépítésű, egymáshoz képest energetikailag kiegyensúlyozott társaik. Tiszta anyagok esetén a felületi réteg felett az anyaggőz állapotú részecskéi találhatók, amelyben a részecskék átlagos távolsága lényegesen nagyobb – a vonzóerők lényegesen kisebbek –, mint a tömbfázis belsejében. A szomszédos molekuláktól származó kohéziós erők a folyadék belsejében kompenzálják egymást, a felületen viszont ezeknek az eredője a folyadék belseje felé mutat, amint azt a mellékelt ábra szemlélteti. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós erő a felületi molekulákat a folyadék belseje felé igyekszik elmozdítani.
