Ez a lap egy ellenőrzött változata
Csehország (csehül:Česko,IPAˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevénCseh Köztársaság (csehül:Česká republika, IPAˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) egy szárazföldi országKözép-Európában. NyugatonNémetország, délenAusztria, keletenSzlovákia, északonLengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosúPrága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezekCsehország,Morvaország és részbenSzilézia. Éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség. Habár az országnak nincs tengerpartja, két innen induló folyó ömlik a tengerbe, azElba azÉszaki-, azOdera pedig aBalti-tengerbe. Csehország mindmáig bérli aversailles-i békeszerződés 363. cikkelyévelCsehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-esMoldauhafent ahamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (csehül:Národní knihovna České republiky, rövidítve:NK ČR)Csehország központi és vezetőkönyvtára, melynek székhelyePrágaóvárosában, egy egykorijezsuita kollégium épületében, aKlementinumban van. A Cseh Kulturális Minisztériumnak alárendelt intézmény az ország legnagyobb könyvtára, több mint 7 millió egységből álló állománnyal rendelkezik, mely évente mintegy 70 000 újonnan érkezett kiadvánnyal nő.
Az első cseh állam egy kis fejedelemség volt, amely a 9. században a mai Prága környékén jött létre, az akkoriNagy-Morva Birodalom közelében. A birodalom 907-es bukása után a hatalom központja Morvaország helyett aPřemysl-ház központja, Prága lett.929-ben aPřemysl-háziI. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése.
1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd1085-tőlII. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte.1092-től a cseh uralkodók azonban ismét fejedelmi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely aLuxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta aprágai érsekséget.1348-ban megalapította a prágaiKároly Egyetemet, aNémet-római Birodalom, és egyúttalKözép-Európa első egyetemét. Prága hamarEurópa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett ahusziták egyik fő követelése. Ahuszita háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.
AMoldva (csehülVltava)Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója. Az ország déli részén, a Šumavában eredő, 430 km hosszú folyóČeský Krumlov,České Budějovice ésPrága érintésével halad észak felé, majdMělníknél ömlik azElbába. A két folyó összefolyásánál a Moldva vízhozama nagyobb az Elbáénál, a folyó geográfiai jellegzetességei miatt azonban az alsó szakasz az Elba nevet viseli.
Csehország vasúti közlekedésében a legnagyobb szerepet aČeské dráhy(Cseh Vasutak, rövidítve ČD) tölti be, mely a járatok nagy többségét üzemelteti. Az ország vasúthálózatának hossza 9620 km, melyből 3041 km villamosított.
A České dráhy járatai
Magán vállalatok járatai:
.jpg)
AzFC Viktoria Plzeň acseh élvonalban szerepelő labdarúgóklub. SzékhelyePlzeň városában található, hazai mérkőzéseit aDoosan Arenában rendezi. Az 1911-ben alapított klub legnagyobb sikereit a 21. században aratta, a 2010-es kupagyőzelem után bajnoki címet ünnepelhettek 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban is. ABajnokok Ligája csoportkörébe eddig kétszer jutottak be, ám egyszer sem sikerült tovább jutniuk. AzEurópa-ligában kétszer jutottak el a nyolcaddöntőig.
A lista nem teljes, folyamatosan bővül.
A cseh konyha leggyakrabban kalóriadús ételekre épít, mint például a sertéshús, vagy a burgonya. Tipikus cseh étel aknédli sült hússal és savanyú káposztával (vepřo knedlo zelo). Közkedvelt édesség a bukta (buchty), mely kelt tésztából, gyakran gyümölcsös töltelékkel készül, különlegességét a régiónként eltérő receptek adják.
A csehek a kiadós ételek mellé gyakran sört isznak, itt a legmagasabb azegy főre eső sörfogyasztás a világon. Csehország világhírű a söreiről, melynek a történelme hosszú időkre nyúlik vissza. Az első, ismert sörgyárról 1118-ból maradt fenn említés. A nagyobb márkák (Pilsner Urquell,Budweiser,Staropramen,Kozel,Krušovice) mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Nem ritka az sem, hogy egy kocsmának saját sörfőzője van.Morvaországban a középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át itt termelik meg. Aszilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett aBecherovka gyógynövénylikőr is nemzetközileg ismert. AKofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint aCoca-Cola vagy aPepsi.
| Kroměříž kertjei és kastélya |  |
|---|---|
| Český Krumlov történelmi központja |  |
| Prága óvárosa |  |
| Telč történelmi központja |  |
| Holašovice |  |
| Szentháromság-oszlop (Olomouc) |  |
| Třebíč zsidó negyede |  |
| Kutná Hora | _11.jpg) |
| Lednice–valticei kultúrtáj |  |
| Litomyšl kastély |  |
| Nepomuki Szent János-zarándoktemplom |  |
| Tugendhat-villa |  |
AközigazgatásNUTS 3-as regionális egységeCsehországban a kerület. A szó jogi értelemben az elsőCsehszlovák Köztársaság óta létezik, azonban értelme többször jelentős változáson ment keresztül.A kerületek létrejötte1948-ban történt meg, amikor megszüntették a megyerendszert és aCsehszlovákia szövetségi felosztását (Csehország,Morvaország,Szilézia,Szlovákia). Jelenleg 14 kerület létezik:Hlavní město Praha (Prága főváros),Közép-csehországi (12 járással),Dél-csehországi (7),Plzeňi (7),Karlovy Vary-i (3),Ústí nad Labem-i (7),Libereci (4),Hradec Králové-i (5),Pardubicei (4),Vysočina (5),Dél-morvaországi (7),Olomouci (5),Zlíni (4),Morva-sziléziai (6) kerület. Jelenleg 14 kerület
Bohumil Hrabal 1914-benBrnóban született. Nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. Anymburki (más források szerintpolnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg.
Kifejező, rendkívül vizuális stílusban írt, gyakran nagyon hosszú mondatokban.Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Taneční hodiny pro starší a pokročilé, 1964) című könyve egyetlen hosszú mondat. Kedvenc karakterei gyakran fogalmaznak meg alapvető igazságokat a cseh kispolgár együgyű bölcsességével. Hősei egyszerre nevetségesek – primitív humoruk és kispolgári bujaságuk miatt – és testesítik meg a legnagyobb nehézségeket is túlvészelő életvidámságot és a legrosszabb körülmények között is boldogságra törekvést. Írásait főleg a naplószerű fogalmazás jellemzi, emlékeit valósággal kiömleszti az olvasókra, ezáltal a vizuális ábrázolás mellett rendkívül szuggesztív is.
Jaroslav Hašekkel ésKarel Čapekkel együtt a20. századi cseh irodalom (különösen szatíra) vezéralakjai. Műveit 27 nyelvre fordították le.
1997-ben galambetetés közben, a prágaiNa Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak tartják.
| Já jsem XY. – XY vagyok. | Ahoj! - Szia! (tegező alak) | Čus! (Na)zdar! Čau! - Szia! Csaó! (fiatalok közt) |
| Dobré ráno! – Jó reggelt! | Dobrý den! – Jó napot! | Dobrý večer! – Jó estét! Dobrou noc! – Jó éjszakát! |
| Na shledanou! – Viszontlátásra! (hivatalos) Sbohem! – Viszontlátásra! (közvetlenebb) | Děkuji (mnohokrát)! – Köszönöm (szépen)! | Dík/Díky! – Köszi! |
| Prosím! – Kérem! Szívesen! | Ano. – Igen. | Ne. – Nem. |
| Otevřeno – Nyitva Zavřeno – Zárva | Vchod – Bejárat Východ – Kijárat | Muži – Férfi Ženy – Női |
| Obsazeno – Foglalt Volno – Szabad | Autobusové nádraží – autóbuszpályaudvar Železniční stanice – vasútállomás | Mluvíte česky/anglicky? - Beszél csehül/angolul? |
| Promiňte. Nerozumím. – Elnézést. Nem értem. | Jízdenku do XY, prosím. – Kérek egy jegyet XY-ba. | Kde je nejbližší autobusu/tramvaje? – Hol a legközelebbi autóbusz/villamosmegálló? |
| Chtěla bych pivo, prosím. – Egy sört szeretnék. | Na zdraví! – Egészségedre! | Zaplatím(e), prosím. – Fizetni szeretné(n)k. |
| Csehország a Wikidézeten | Csehország a Wikikönyveken | Csehország a Wikiforráson | Csehország a Wiktiszótárban | Csehország a Wikiegyetemen | Csehország a Commonson | |
| Idézetek | Kézikönyvek és szövegek | Szabad forrásmunkák | Szótár és szinonimaszótár | Jegyzetek | Képek és médiaállományok | |
 |  |  |  |  |  |  |
