Ez a lap egy ellenőrzött változata
Poroszka(Pruské) | |||
![]() | |||
A Szent Péter és Pál templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1244 | ||
Polgármester | Dr. Viliam Cíbik | ||
Irányítószám | 018 52 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2310 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 169 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 242 m | ||
Terület | 12,93 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Poroszka weboldala | |||
![]() | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazPoroszka témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Poroszka (1899-igPruszka,szlovákulPruské,németülPrusskau) faluSzlovákiában, aTrencséni kerületben, azIllavai járásban.Szavcsina ésVágpart (Podvázs) települések tartoznak hozzá.
Illavától 3 km-re északnyugatra, aVág jobb oldalán, a Váraljai-patak (Podhradský-potok) mellett fekszik.
A falu keletkezésének idejéről nincs írásos dokumentum. Amikor a18. század végén a régi templomot lebontották, a főoltárban egy feliratos követ találtak, mely szerint a templom1221-ben épült. Első írásos említése1244-ből származik„terra Pruska” alakban. A századok során„Presca, Prusca, Possessio seu villa Pruschene, Pruske, Prozka, Prwska, Possessio Prwzka, Pryska, Possessio Pruske, Prwsk” alakban fordul elő a neve a különféle írott forrásokban. Azoroszlánkői váruradalomhoz tartozott. Legrégibb birtokosa a Ludányi családból való Bogomir comes volt. Későbbi birtokosai a Ludányi, Jakusics, Königsegg családok. A középkori oklevelekben Poroszka„oppidium”-ként, azaz mezővárosként szerepel évi ötszöri vásárral.1642-ben az ellenreformáció idején birtokosa, Jakusics György veszprémi püspök – Oroszlánkő ura – ferences kolostort alapított itt.1780-ban felépült a későbarokk római katolikus templom,1787-ben sírboltjában temették elGavlovics Hugolin szlovák ferences rendi papot, egyházi írót.
A 18. század végénVályi András így ír róla:„PRUSZKA. Pruszke. Tót Mezőváros Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Königszeg Uraság, a’ kinek kastéllyával, ’s egyéb épűlete ivel díszesíttetik; lakosai katolikusok leginkább, fekszik Vág vize mellett, Puchohoz 1, Trentsénhez két mértföldnyire, jeles Szentegyházán kivűl, a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáknak is van itten Klastromjok, mellyet Jakusicz György, vólt Veszprémi Püspök, mintegy 1740-dikben építtetett. Kriptájokban vagyon Tersztyánszky Uraknak temetőhelyek. Ispotállya is vagyon; földgye termékeny, legelője, fája van, piatza külömbféle, kézi munkával is jó keresettyek van, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról:„Pruszka, tót m. v., Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján: 1050 kath., 67 zsidó lak. Szép kath. paroch. templom. Synagóga. Kastély. A sz. ferencziek klastromát Jakosich György veszprémi püspök alapította, mint az oroszlánkői uradalomnak, mellyhez Pruszka tartozik, akkori birtokosa. A kórházat pedig gr. Jakusich Imre, és felesége gr. Serényi Polexina alapitották 1684. Határa Pruszkának termékeny, első osztálybeli; fája bőven; Lakosi közt sok mesterember van. F. u. gr. Kőnigsegg Ferencz. Ut. p. Trencsén.”[3]
A 20. század elején a község a Nemsó-Lednicróna vasútvonal egyik állomása lett. Atrianoni békéigTrencsén vármegyePuhói járásához tartozott.
1942 és1948 között épült fel a régi alapiskola épülete.1950-ben felszámolták a szerzetesrendeket, így a ferenceseknek is távozniuk kellett Poroszkáról.1986-ban és1993-ban új iskolaépületeket emeltek.
Szavcsina,Széppatak,Vágbánya ésVágpart (Podvázs) településeket csatolták hozzá. Később Széppatak és Vágbánya újra önálló község lett.
1880-ban 1114 lakosából 971 szlovák, 101 német, 13 magyar, 1 más és 28 ismeretlen anyanyelvű volt.
1890-ben 1202 lakosából 1055 szlovák, 137 német, 7 magyar és 3 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 1244 lakosából 1140 szlovák, 84 német, 16 magyar és 4 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 1257 lakosából 1093 szlovák, 88 magyar, 62 német és 14 egyéb anyanyelvű volt. Szavcsina-Podvázsnak 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2089 lakosából 2055 szlovák volt.
2011-ben 2179 lakosából 2057 szlovák volt.
2021-ben 2310 lakosából 2179 (+4) szlovák, 1 (+1) magyar, (+5) cigány, (+1) ruszin, 18 (+4) egyéb és 112 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]