Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Porga | |
| horvátok fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 7. század első fele – | |
| Utódja | ismeretlen |
| Elődje | nincs |
APorga (ógörögül:Ποργά) vagyPorin (ógörögül:Πορίνου) ahorvátok első ismert fejedelme, akiHérakleiosz bizánci császár uralkodásának idejében keresztelkedett meg. NevétVII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császárDe administrando imperio című művéből ismerjük. Ő volt a fejedelem a horvátok megkeresztelkedése idején.
VII. Konstantin (913-959) fent említett műve szerint a PorgaHérakleiosz császár (610-641) uralkodása alatt keresztelkedett meg. A 30. fejezet 2.10-ben ez áll: „Attól kezdve függetlenek és önállóak maradtak, és szent keresztséget kértekRómától, mely püspököket küldött, hogy megkereszteljék őket Πορίνου (Porinou) arkhónjuk idejében.[1] A 31. fejezet 1.4-ben ezt mondja: „Ugyanezeknek a horvátoknak Ποργα (Porga) apja volt akkori arkhónjuk”,[2] az 1.5-ben pedig „Hérakleiosz császár papokat kért és hozatott Rómából, és egy érseket és püspököt, valamint presbitereket és diakónusokat, és megkeresztelték a horvátokat. Akkoriban ezeknek a horvátoknak Porga volt az arkhónjuk.”[3]
A keresztség azonban csekély hatással volt, mivel afehér horvátok végül újra megkeresztelkedtek, ezúttal Rómában, miután677-ben legyőzték az avarokat, és lerázva a frank fennhatóságot Dalmácia tartományban telepedtek le .[4] A honfoglalást öt testvér vezette: Kloukas (Κλουκας), Lobelos (Λόβελος), Kosentzis (Κοσέντζης), Mouchlo (Μουχλώ), Chrobatos (Χρωβάτος), és két nővér, Touga (Τουγά) és Bouga (Βουγά).[5]
A korai történészek, mint az angolHenry Hoyle Howorth, úgy gondolták, hogy Porga aFehér-Horvátországot elhagyó öt fehér horvát testvér egyikének a fia. Azt is megállapították, hogy a név valószínűleg nem szláv eredetű.[6]Pavel Jozef Šafárik szlovák történész a Purgas névhez hasonlította a nevet, amely egy1229-ben említett mordvin vezér neve volt. Howorth úgy vélte, hogy a horvátok „idegen, talánavar származású fejedelmeknek” voltak alárendelve.[6]Franjo Rački horvát történész úgy vélte, hogy a Porga a Borko szláv név idegen átírása lehetett.[7][8]Vladimir Mažuranić azon az állásponton volt, hogy ez egy valódi személynév, amelyet a középkoriHorvát Királyságban legalább a12. századtól, valamint aBánságban és a Boszniai Királyságban a13. századtól „Porug” alakban használtak.[9]
A közelmúltban Tibor Živković szerb történész azzal érvelt, hogy a név az iráni pouru-gâo kifejezésből származik, amelyet "marhákban gazdagnak" fordítottak.[10] Ante Milošević horvát történész és régész új tézist vetett fel, miszerint a De administrando imperio 30. és 31. fejezetében szereplő névbeli eltérések a néphagyomány eltéréseiből fakadnak. Milošević szerint a 30. fejezet alongobárdok hagyományára emlékeztet, akiknek első legendás uralkodói (Godin, Peron és Klafon) nem valódi történelmi személyek voltak, hanem a skandinávOdinnal és a balto-szlávPerunnal egyenértékű istenségek. A 30. fejezetben Porin - akárcsak longobárd Peron, bár valószínűleg Porgának szánták - nem uralkodói név volt, hanem a szláv Perun istenséget jelölte.[11][12] Ezért a Porin és Porga Perun istenség két különböző változata volt, és nem egy vagy két különálló történelmi uralkodó neve.[13] A tézist később Denis J. Alimov támogatta, aki megjegyezte, hogy a 13. századi mordvin főnök, Purgas neve Purginnak, a mennydörgés istenség nevéből ered, a 10. századiKijevi Ruszban pedig Perun lett az uralkodóhoz kötődő legfőbb istenség.[13]
Živković rámutatott, hogy Porga nem lehetBorna (810–821) vagyBranimir (879–892), akikkel a tudósok régebbi generációja próbálta azonosítani[14] A személynevek változása, amely az irániból (vagy más eredetű nyelvből) szlávra váltott, egyszerűen nem történhetett meg néhány generáció alatt.[15] Így fehér horvátok honfoglalásának idejét a7. századra és nem a9. századra teszik.[15] Az időrend ismeretének hiányában a 19. századi tudós, Henry Hoyle Howorth úgy vélte, hogy Porga a 30. fejezetben említett azon öt testvér egyikének a fia, akik elhagyták Fehér-Horvátországot. Ezen a feltételezésen továbbmenve Ivo Omrčanin horvát történész úgy vélte, hogy Porga kb.660 és680 között, míg apja kb.635 és660 között élt.[16] Živković szerb történész ezért megjegyezte, hogy mivel a horvátok érkezésének legkorábbi időpontja kb.630,[17] a keresztelésnek638 előtt kellett történnie, amíg Hérakleiosz még jó viszonyban volt a pápával. Ez azonban azt jelentené, hogy a horvátok két arkhónnal rendelkeztek Hérakleiosz idején, és hat-hét évig uralkodtak volna, ami nem valószínű.[17] Živković a De Administrando Imperio alapján úgy véli, hogy a horvátok megkeresztelkedéseII. Konsztanszhoz (641–668) köthető, mint az az esemény, amely megkülönbözteti Porga atyját (I. Heraclius) Porgától (Hérakleiosz Konstantin).[18]
Horvátország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap