Ez a szócikk a Medulin községbeli Pomerről szól. Hasonló címmel lásd még:Pomer (egyértelműsítő lap).

Pomer
A pomeri kemping
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Medulin
Jogállás	falu
Polgármester	Goran Buić
Irányítószám	52203
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	491 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	6 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 49′ 24″,k. h. 13° 53′ 44″44.82333333,13.8955555644.823333°N 13.895556°EKoordináták:é. sz. 44° 49′ 24″,k. h. 13° 53′ 44″44.82333333,13.8955555644.823333°N 13.895556°E
AWikimédia Commons tartalmazPomer témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

PomerfaluHorvátországban,Isztria megyében. KözigazgatásilagMedulinhoz tartozik.

AzIsztriai-félsziget déli csücskén,Póla központjától 7 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra az azonos nevű öböl partján a Banjole – Medulin út mellett fekszik. Területén autóskemping és vitorláskikötő található.

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időktől fogva lakott. Ezt bizonyítják Kaštijun ókori erődjének maradványai és a kis Pomer-szigeten előkerült cseréptöredékek. A közelében feküdt erődített település lakói cölöpökön nyugvó házakat építettek ide. Igazi betelepülése a római korban történt, amikor területe a gazdag Aranum család birtoka volt. Akkor a „Pomoerium” nevet viselte és területén melegvízű luxusfürdő, akvadukt, különböző villák és gazdasági épületek voltak. A római kor emlékei a Munat-foknál található római villa romjai és a szőlőprés maradványai Sveti Andriján. A régi feljegyzések szerint néhány szarkofágot is találtak itt. Késő ókori építmény a Biškupiján található5. századi színes mozaikpadlós kora keresztény szakrális épületegyüttes is, mely azt igazolja, hogy ebben az időnben itt már jelentős hitélet folyt. A sveti ivani bencés kolostort1115-ben említik „Iohannes monacus Sancti Iohannis de Medilino” alakban. A kolostor a 14. században pusztult el. Később ezt a helyet „Fontanelle di San Giovanni” (horvátul Izvori Sv. Ivana) néven említik arról az ivóvízforrásról, amely ma is megtalálható a tengerparton. Pomer területe a pólai püspökséghez tartozott, ezért szerepel1149-ben azok között a helyek között, melyek Pólával együtt hűségesküt tettekVelencének. A velencei uralom a18. század végéig tartott. A 14. és a15. században súlyos járványok pusztították ki lakosságát.1561-benBolognából érkezett, majd1583-ban a török elől menekülőZára környéki lakossággal telepítették be. A 19. század eleji rövid francia uralom után százéves osztrák uralom következett, mely a település fellendülésének időszaka volt.

A falunak 1857-ben 220, 1910-ben 628 lakosa volt. AzI. világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián.1920-tól1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely1945-ig tartott. A háborút hosszas diplomáciai harc követteJugoszlávia ésOlaszország között az Isztria birtoklásáért. Az1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült.1991-óta a független Horvátországhoz tartozik.2011-ben 467 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (szőlő-, olajbogyó és zöldségtermesztés) és halászattal foglalkoztak. Ma már főként a turizmusból élnek és a közeli Pólára járnak dolgozni, ahol szintén a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek.

• Sarlós Boldogasszony (Pohođenja Bl. Djevice Marije) tiszteletére szentelt plébániatemploma a14. században épült, a 17. században (1632.) átépítették. Főoltárképe Mária látogatása Erzsébetnél J. Palma velencei mester alkotása a 17. század elejéről. A mellékoltáron álló fából faragott Mária-szobor aVeruda-szigeti mára megszűnt kolostorból került át ide.
• Szent Flóra tiszteletére szentelt temetőkápolnája^[4] egyhajós, eredetilegromán stílusú épület, félköríves apszissal. A 17. század végén átépítették. Apszisát belül három rétegben borítják freskók. A legrégebbi festés még az első,4. századi román stílusú templomból, a legújabb a 15. század végéről (1480.) származik. Értékes volt még a fából faragott gótikus oltár Szent Flóra szobrával, melyet ma a Szent Foska templomban őriznek. Két harangja közül az egyiket 1484-ben, a másikat 1578-ban Milánóban öntötték.
• Szent Foska tiszteletére szentelt temploma egyhajós épület barokk oltárral és gótikus szoborral.
• A sveti ivani bencés kolostor romjai. Bizánci stílusú épület, színes mozaikpadló maradványaival.
• Sveti Andrija római és kora keresztény temető maradványai.
• Biškupija régészeti lelőhelye Pomertől északkeletre a part mentén található. Ezen a helyen egy középkori templom és egy kis bencés kolostor állt. Az egyház létezését a12. század elejéről keltezett dokumentum említi. A templom egy mozaikpadlós5. századi római kora keresztény szakrális épületegyüttes alapjaira épült. A felszínen egy szakrális épület két fala és az apszis egy része látható, a falakban pedig római rétegek találhatók. A mozaikpadló részben a föld felszínén látható. A hely az ókortól a14. századig folyamatosan lakott volt.^[5]
• Ókori termálfürdő és római villák romjai.
• A Kaštijun-hegyen (Monte Castion) egy őskori erődített hegyi település helyén található Kaštijun-erőd, egy osztrák-magyar erődítmény, amely Póla város védelmi rendszerének szerves része volt.^[6] Az erőd, mely a 19. századi európai katonai erődépítészet értékes építészeti hagyományait képviseli 1881 és 1888 között épült a hagyományos építési technikával, finoman megmunkált kövekből. Az erőd egy alagsorból, a földszintből és platformból áll, védtöltésekkel és az ágyúk elhelyezésére szolgáló talapzatokkal és mellvédekkel. A védőárkot a sziklába vájták, a védtöltéseket pedig földből és kőből készítették. 1914-ben 17 ágyút, 8 géppuskát és 4 gépágyú volt a fegyverzete.

• Pomerska noć (Pomeri este) hagyományos helyi fesztivál mulatsággal és gasztronómiai kínálattal (augusztus 14.)
• Komolyzenei koncert a plébániatemplomban (augusztus 11.)

• Medulin község hivatalos oldala(horvátul)
• Medulin turisztikai irodájának honlapja(horvátul)
• Pomer az Istrapédián(horvátul)
• Pomer az Istarska enciklopédián(horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián(németül)
• Pomer története(horvátul)
• Rijedak višebojni mozaik iz rimske vile u Pomeru(horvátul)
• Kristina Džin: Rimske vile i uvjeti stanovanja na pulskom ageru(horvátul)

• Isztria megye települései
• Isztria települései

• Lapok térképekkel