Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Poljavnice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1297 fő(2013)[1] |
| Népsűrűség | 126,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 191 m |
| Terület | 10,22 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 27″,k. h. 16° 25′ 13″45.0742,16.420345.074200°N 16.420300°EKoordináták:é. sz. 45° 04′ 27″,k. h. 16° 25′ 13″45.0742,16.420345.074200°N 16.420300°E | |
 | |
Poljavnice (szerbül:Пољавнице), faluBosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina nyugati részén,Banja Lukától légvonalban 71, közúton 86 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északra, az Una jobb partján és a tőle keletre fekvő dombvidéken, 120 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Maga a település a Novi Grad - Kostajnica főút alsó részén fekszik, és a dombvidéken Una folyótól a néhány kilométerre keletre levő Mazić és Žuljevica településekig terjed. Több, kis településből áll. Áthalad rajta a Novi Grad – Kostajnica vasútvonal is.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] | Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1094 | 1274 |
| Bosnyák | 9 | 8 |
| Horvát | 2 | 3 |
| Jugoszláv | 21 | 0 |
| Egyéb | 11 | 12 |
| Összesen | 1137 | 1297 |
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Novi község részeként a településnek 80 háztartása és 461 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Novi járásba tartozó községben, Poljavnicán 112 háztartást és 710 ortodox szerb és 5 katolikus horvát lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 115 háztartása és 720 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap