Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Piski(Simeria) | |||
| A modern piski városközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Simeria | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Emil-Ioan Rîșteiu (független), 2012 | ||
| Irányítószám | 335900 | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| SIRUTA-kód | 87665 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 9035 fő(2021. dec. 1.)[3]+/- | ||
| Magyar lakosság | 175 (2%, 2021)[4] | ||
| Község népessége | 11 268 fő(2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | [5] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,75 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Piski weboldala | |||
![]() | |||
AWikimédia Commons tartalmazPiski témájú médiaállományokat. | |||
Piski,1890 és1900 közöttPiskitelep,1890-igPiski vasúti telep (románulSimeria) városRomániában,Erdélyben,Hunyad megyében,Dévától 8 km-re délkeletre aMaros bal partján.
1866-banszentesi,hódmezővásárhelyi éscsongrádikubikusok munkájával kiépült az ún.déli vasút (Első Erdélyi Vasút)Dévától idáig tartó szakasza. Ekkor épült a későbbi település első épülete, a ma is álló állomás. Eleve vasúti csomópontnak szánták.1868-ban nyitották meg a vasutat a forgalom előtt.1869-ben megkezdték a vasúti műhelyek építését és felépítették a tizenhat házból álló ún.Kis Kolóniát (a mai Str. Aurel Vlaicu).1870-ben adták át aPetrozsényig vezető vasútvonalat, amely jelentőségét a zsil-völgyi szénbányászat fellendülésének köszönhette.1883-ra elkészült avajdahunyadi szárnyvonal is.
Az új településÓpiski ésSárfalva községek területén, a Barcsay és a Csáky család földjein jött létre. Lakóinak többsége amásodik világháborúig a vasútnál, a vasúti műhelyekben és a rendezőpályaudvaron dolgozott. Zömük kezdetben német, cseh és olasz anyanyelvű volt, később az első lakosok elmagyarosodásával és újak beáramlásával túlnyomóan magyar többségűvé vált. (A vasúttársasági iskolanémet tannyelvét1875-ben váltották föl magyarral.)1873-ban emeletes házakból megépült az ún.Nagy Kolónia. Kereskedők is beköltöztek, kertes házakból utcasorok jöttek létre.1869-től hetipiacot tartott.1874-benDédácshoz csatolták, majd1890-benPiskitelep névenkisközséggé szervezték.
1884-ben államosították a vasutat, ami új lendületet adott a helység fejlődésének. Továbbfejlesztették a javítóműhelyet, kis altiszti lakótelepet építettek.1885-ben gyógyszertár nyílt benne.[6]1886-ban megszervezték arómai katolikusplébániát.1887-ben itt építtetett magának nyaralótLönhart Ferenc erdélyi püspök, akit1898-ban itt is temettek el.1886-ban iparosiskola létesült,1911-ben pedig átadták a helyi kórházat.1900-ban az addigi Piskitelep megkaptaPiski nevét, Piskit pedigÓpiskivé nevezték át.
A vasutasok1920-ban sztrájkba léptek a román hatalom ellen. Ezután lakosságának többsége hamar lecserélődött, a magyar vasúti alkalmazottakat románok váltották fel.1925-ben hozzácsatoltákDédácsot, amelyet az1928 után az Ocskay-birtokból kisajátított területen kialakított száz új házhely fizikailag is összekötött a településsel.1926–1930-ban átmenetileg járási központ is volt.1933-ban utcai tüntetések zajlottak le az elektromos áram magas ára miatt.1940-ben lakói közül 4800 volt munkás és iparos, 300 hivatalnok, 250 magánzó, 160 paraszt és négy szabad értelmiségi. Egy brit–amerikai légitámadás során1944.június 2-án 150 bombát dobtak le rá. Hét helybeli meghalt, a vasúti szerelőműhely és a pályatest egy szakasza megsemmisült. Egyoldalú közlekedési csomópont jellege a II. világháború után szűnt meg, amikor megalapították a ma (2008) 540 főt foglalkoztatómárványfeldolgozó üzemének elődjét.[7]1952-ben várossá nyilvánították.1953-től líceum működött benne.1955–56-ban újabb háromszáz házhelyet osztottak ki a munkásoknak az egykori Ocskay-birtok területén.1962 és1992 között új blokkházas negyed épült a régi telep és Dédács között.