Apiroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozóásványok. Szerkezetükben az [SiO4]4--tetraéderek (melyekben egy Si4+ iont négy O2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg2+, Fe2+, Ca2+, Mn2+, Li+, Al3+ és Na+ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az [Si2O6]4- négy negatív töltését.A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.
Az elnevezés a görög pyr (πυρ = tűz) és kszenosz (ξένος = idegen) összetételéből származik.[1]
Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésűizomorf sort alkot az Mg2Si2O6 és az Fe2Si2O6 között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO-ot 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó rombos piroxén. A vasban dús hiperszténtferro-hiperszténnek is nevezik. A rombos piroxének elsősorbanultrabázisos magmás kőzetekben:hiperszténitben,gabbróban,nóritban,melafirban ésdiabázban fordulnak elő, rendszerintolivin,spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hiperszténkiömlési kőzetekben (pl.andezitekben) is előfordul. ABörzsöny,Cserhát és aMátra hegységekben hipersztén andezit,Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.
A monoklin piroxéneket klinopiroxéneknek is nevezik.
aklinoensztatit-félék:
klinoensztatit Mg2Si2O6
klinohipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
klino-ferroszilt Fe2Si2O6
piegonit (Mg,Fe,Ca)2Si2O6
A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonitandezit ésdácitlávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységitholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.
adiopszid-félék:
diopszid CaMgSi2O6
hedenbergit CaFeSi2O6
johansenit CaMnSi2O6
spodumen LiAlSi2O6
jadeit NaAlSi2O6
egirin NaFe3+Si2O6
A diopszid összetételében az Fe2+ és Mg2+ iont Al3+, és Fe3+, esetenként Cr3+ is helyettesítheti. Tipikusanszkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagyüledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg-ionokat is. Amagnetit ércesedést kísérő,kontakt pneumatolizissel keletkezettásványtársulások jellegzetes tagja.Alkáli magmás kőzetekben is előfordul.Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na+ és Fe3+ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáligránitban,ijolitban,eleolitban,szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkálitrachitban ésfonolitban (Mecsektető).
és azaugit-félék:
fassait Ca8Mg6(Fe3+,Ti)Al(Si14Al2O48)
diallág Ca7Fe2+Mg6Fe3+Al(Si14Al2O48)
augit (Ca,Na)7Fe2+Mg6(Al,Fe3+,Ti)2(Si14Al2O48)
A fassaitkontakt metamorf ásvány. A diallág fontosmélységi magmáskőzetalkotó elegyrész:gabbrók,piroxenitek ésperidotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul.Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe2+ és Mg, valamint Al, Fe3+, és Ti is szerepel kationjai között.Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is.Apiroxéncsoport aIV. Szilikátokásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül[Si2O6]4--csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak.Általános képletük:ABZ2O6 aholA= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg aB= Al, Cr, Fe3+, Fe2+, Mg, Mn2+; ésZ= Al, Si.
