Apillangósvirágúak(Fabaceae vagyLeguminosae) ahüvelyesek(Fabales) névadócsaládja mintegy 17 000 fajjal. Nevét alóbabot tartalmazóFabanemzetségről kapta, melynekfajait a modern leírások aVicia nemzetséghez sorolták át. A 'Leguminosae' a család régebbi elnevezése, ami azICBN Art. 18.5 (Vienna Code) szerint még mindig érvényes; az ide tartozó növények tipikustermésére, azaz a hüvelytermésre utal.
A pillangósvirágúak azárvatermők harmadik legnagyobb családja, csak akosborfélék(Orchidaceae) és azőszirózsafélék(Asteraceae) előzik meg fajszámban. AKirályi Botanikus Kertek leírása szerint 730 nemzetség több mint 19 400 faja tartozik a családba. A legnagyobb nemzetségek közé tartozik azAstragalus, több mint 2000 fajjal, azAcacia, több mint 900 fajjal és azIndigofera mintegy 700 fajjal. A nagyobb nemzetségek között van még a 600 fajosCrotalaria és az 500 fajt tartalmazóMimosa is.
Mimózaformák(Mimosoideae): 80 nemzetség 3200 faja tartozik ide. Többnyiretrópusi vagy melegmérsékelt éghajlaton fordul elő. Apró, sugarasan szimmetrikus virágaik tömött virágzatokat alkotnak. A sok, színes, a virágból hosszan kiálló porzón kívülnektár is csalogatja a rovarokat. Apollenszemcsék 4-8-16-32-es csoportokban együtt maradnak. Jellemző nemzetségei:Mimosa,Acacia,Albizia,Prosopis.
Lepényfaformák(Caesalpinioideae): 170 nemzetség 2000 faja.Kozmopolita elterjedésű. Erősenparafiletikus, ezért valószínűleg fel fogják bontani. Összetett leveleik vannak, sugaras virágaik néha enyhén vagy erősen bilaterális szimmetriába mennek át. Jellemző nemzetségek:Senna,Cassia,Gleditsia,Delonix,Caesalpinia.
Bükkönyformák(Faboideae): 470 nemzetség, 14 000 faj. Kozmopolita, de a mérsékelt égövön élő,lágy szárú fajok gyakoribbak. Az alcsaládszünapomorf jegye apillangós virág. A pártát egy felálló, néha különböző színű „vitorla”, több oldalhelyzetű „evező” és a valamelyest összenőtt „csónak” két szirma alkotja. Azigomorf szimmetria és a nektártermelés biztosítja, hogy amegporzást végzőrovarok (elsősorbanméhek) érintkezzenek a porzókkal és abibével. Az egyetlen termőlevélből fejlődő hüvelytermés változatos módon kialakulhat. Sok fajt számláló nemzetségek még:csüdfű(Astragalus),Lupinus (csillagfürt),Lathyrus (lednek),Vicia (bükköny). A fás szárú Faboideae-re példa aSophora (pagodafa),Genista (rekettye),Robinia (akác).
ACronquist-, aSoó- és aDahlgren-rendszer a fenti alcsaládokat család szinten kezeli (Cronquist és Soó:Mimosaceae, Caesalpiniaceae ésPapilionaceae, Dahlgren:Mimosaceae, Caesalpiniaceae ésFabaceae). Ennek a felosztásnak azonban ellentmondanak a 20. század végének, 21. század elejének az eredményei, melyek szerint aCaesalpinioideaeparafiletikus, ellenben a Fabaceaesensu lato (tágabb értelemben vett)monofiletikus.[1]
AFaboideae alcsalád megnevezésére aPapilionoideae név használatát is megengedi azICBN, ahogy a 'Leguminosae' név is használható aFabaceae 'sensu lato' leírására.
Bár aMimosoideae és aFaboideae alcsaládok nagyjából monofiletikusak, aCaesalpinioideae valószínűleg parafiletikusnak bizonyul,[1][2] aCercideae nemzetségcsoport pedig a család többi részének testvércsoportját képezi[1][3] (fák és liánok tartoznak ide, egyszerű, gyakran kétkaréjú levelekkel). Ezenkívül jó néhány nemzetség Caesalpinioideae-beli elhelyezése is vitatott (pl.Dimorphandra).
tenyeresen összetett. A levélkék kerekdedek, a levélkék széle általában ép. Nagyon jellegzetesek a levél- és a levélkekacsok, amik akár elágazóak is lehetnek. A lomblevelek hónaljában gyakoriak a fejlett pálhalevelek, amik pálhatövissé is módosulhatnak (például azakácnál). A tövisek (módosult hajtások) gyakran:
A virág kétivarú és sugarasan, vagy a differenciálódott sziromlevelek okán kétoldalian részarányos. Avirágban csaknem mindig egy termőlevél van, a takarólevelek száma 5-5, a csészelevelek többnyire összenőttek. Az eredetileg 5 sziromlevél változatos felépítésű, az alcsaládokra jellemző virágokat hoz létre: a jellegzetes pillangós virág abükkönyformák(Faboideae) alcsaládjában alakult ki. Virágzatuk általábanfürt, de lehetfejecske is:
Termésük felső állású magházból alakul ki. A termés jellemzően az összenövési vonal (hasi varrat) és a háti főér mentén a csúcstól az alap felé felnyílóhüvely. A hüvelytermés további változatai:
A család gyakorlatilag minden faja gomba-gyökér szimbiózisban él egyesmikorrhizaképző gombákkal. Amimózaformák(Mimosoideae) és abükkönyformák(Faboideae) kapcsolatavezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza (VAM); ezekgyökerein gyökérgümők képződnek – másfajta a trópusi fajokén, mint a mérsékelt égöv alatt élőkén. A gyökérgümős pillangósvirágúak a légköri nitrogén megkötésére képesRhizobia baktériumokkal léptekszimbiózisra. Anitrogénmegkötés képessége legalább háromszor kifejlődött a pillangósvirágúak családjában, de a családon kívül ritkán fordul elő.
Ez a szócikk részben vagy egészben aFabaceae című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑abcMartin F. Wojciechowski, Johanna Mahn, and Bruce Jones: Fabaceae. The Tree of Life Web Project, 2006 [2016. március 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)