IdősebbPieter Bruegel (eredetileg:Brueghel,kiejtéseⓘ)Breda,1525? –Brüsszel,1569.szeptember 9.[1]) a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja, a16. század legnagyszerűbb flamand festője.1559-ig Brueghelnek írta a nevét, később elhagyta a h-t, de a fiai megtartották az eredeti formát.
Valószínűleg Bredában született, aBrabanti Hercegségben, amely maHollandiához tartozik. Életéről sok adatot nem tudunk. Nem tudni, pontosan melyik évben született, kik voltak a szülei, milyen képzést kapott, kik voltak a mesterei. Születési helyeként Breda mellett Amberes is felvetődött. Azantwerpeni festőcéh1551-ben fogadta mesterré mintPieter Coecke van Aelst, az antwerpeni művész, szobrász, építész, szőnyegszövő és üvegfestő tanítványát. 1551 és1552 közöttItáliába utazott, hogy tökéletesítse festészetét. EgészenSzicíliáig eljutott, egy évet töltöttRómában, s eközben tájképeket készített.
1553-ban (vagy1555-ben) tért vissza Antwerpenbe, ahol tíz évig élt, majdBrüsszelbe költözött. Első hiteles, dátummal jelzett képe1558-ban készült.1563-ban feleségül vette Coecke van Aelst lányát, Maykent, a házasságból két fia született,ifjabb Pieter Brueghel ésid. Jan Brueghel, a két festő. Az esküvő után a felesége családjának kérésére költöztek el Brüsszelbe. Az áttelepülés okát többféleképpen magyarázzák. Az egyik vélemény szerint a spanyol udvarban gyanússá vált az a humanista műveltségű kör, amelyhez Bruegel tartozott, s ezért kényszerült távozásra. Más vélemények szerint a költözés oka, hogy így kerüljön közelebb aNémetalföldi Államtanács elnökének, Granvella kardinálisnak köréhez. Itt halt meg aránylag fiatalon, 1569-ben.
Bár ma már szinte csak parasztiéletképek művészeként ismerjük, Bruegel kortársainak elismerését elsősorban rajzolóként vívta ki. Életének szinte utolsó éveiig készítettrajzokat ésrézmetszeteket. Olykor szatirikus, máskor erkölcsi célzatú, groteszk vagy fantasztikus képeket rajzolt, amelyekről Hieronymus Cock, a híres rézmetsző készített metszeteket. Ezeket akkoriban nagyra értékelték, albumokban gyűjtötték. Bruegel rajzainak értéke ebben az időben elérteEurópa legjobb művészei munkáiét. Elsősorban bibliai és falusi jeleneteket ábrázolt. A falusi életről készített rajzok olyan részletességgel és realista módon elevenítik meg a 16. századiFlandriát, hogy történelmi dokumentumokként is felhasználhatók. HírnevétA hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg.
Ő fedezte felHieronymus Bosch művészetét, akinek stílusa erősen hatott rá. Brüsszelben bontakozott ki festészete, s az ösztönzést Bosch festményeinek tanulmányozásából merítette. Kapcsolata az Aelst családdal vonzotta BruegeltMechelen (Malines) vidékének művészi hagyományaihoz, amelyben legfőképp az allegorikus és a paraszti témák terjedtek el. Festményei, beleértvetájképeit és parasztiéletképeit, azabszurdot és avulgárist hangsúlyozzák a lendület és a finom részletek teljességében, miközben leleplezik az emberi gyengeségeket és ostobaságokat.
Eredeti művészeti stílust fejlesztett ki, témái változatosak, a hagyományos bibliai jelenetektől és Krisztus példabeszédeitől a mitológiai ábrázolásokig terjednek; vallásosallegóriák Hieronymus Bosch stílusában és társadalmiszatírák. De a természetben találta meg a legnagyobb inspirációt. Hegyi tájképeihez hasonló kevés van az európai művészetben.
Első ismert festményei népes csoportokat ábrázoló kompozíciók, mint aGyermekjátékok és aFlamand közmondások. Az egyik derűs és kiegyensúlyozott, a másikban minden mozdulat egy emberi fonákságra utal. A mitológiai jeleneteket is paraszti környezetbe helyezi, mintIkarosz bukását, amelyen csöndes derűvel mond ítéletet a felesleges hősködésről. Abibliai témákat is újszerűen ábrázolta.Bábel tornya címmel két változatot festett, az egyikRotterdamban, a másikBécsben található, újszerűen és kegyetlenséggel ábrázolja ezt a témát, emellett megfestette aBetlehemi népszámlálást és aA három királyok imádását, amely csendes falusi életkép, és amelyen a bibliai alakok szinte belevesznek a falusiak csoportjába.A Betlehemi gyermekgyilkosság című képen éppúgy, mint aPál megtérésén a katonák a gyűlölt spanyolzsoldosok ruháját viselik.Keresztút című festményén több száz alak jelenik meg egy eretnek kivégzésén;Lech Majewski lengyel filmrendező 2011-ben készültMalom és kereszt című alkotása egyenesen az életre keltett festménybe vezeti be a nézőt.
Képein az ember és a táj megbonthatatlan egységet alkot. Ez fordulatot jelentett a nyugati művészet történetében; az addigi tájképek mindig vallási témákhoz kötődtek. Bruegel az olasz reneszánsz elveit követve idealizmustól mentesen ábrázolta a tájat és a benne tevékenykedő embereket. Jó példája ennek leginkább az év szakaszait bemutató, hat képből álló sorozata, amelyből csak öt kép maradt fenn. Bruegel a dolgos emberek szemszögéből ábrázolja a világot, a paraszt munkája így a hónapok jelképévé válik. AzAratók elnevezésű képe például augusztust és szeptembert ábrázolja. A festmények a színek dinamikájára vagy az emberek lendületes mozgására épülnek. Az emberi tevékenység határozza meg a motívumok elrendezését, és az évszakok színvilága fokozza vagy tompítja az alakok színfoltjait.
Az évek múlásával a humort egyre inkább felváltja a keserű szatíra. A németalföldi politikai állapotokról mond kegyetlen kritikát aVakok és aKoldusok című képén, amelyeken egy párt, a politikai vezetés torzképét festi meg.
Utolsó éveiből három paraszti életképe maradt meg: aLakodalmas tánc, aParaszttánc és a közismertParasztlakodalom. A korábbi képektől eltérően a festményeken kevesebb alak látható, de közelebb jönnek; míg eddig az életük eseményeit festette meg, most a jellemüket ábrázolja. AParasztlakodalom átlós képszerkesztése nagyon közel áll az olasz kompozíciókhoz. A modern kompozíció és a színek töretlen, szinte a középkororra emlékeztető használata különös ellentétet képez, amely Bruegel művészetét oly eredetivé teszi. A pillanatnyi mozgás megragadása és a végsőkig egyszerűsített körvonalazás a legsajátosabb vonása festészetének.
Sajátos művészi alkata, ahogyan újraértelmezte Bosch festményeit, ahogyan önkényesen bánt az általánosan elfogadott formai törvényekkel, eltávolította korának és hazájának művészi környezetétől. A parasztok nem színpadon állnak mellékszereplőként, mint más festőknél, hanem élik mindennapjaikat, amelybe az egyik legfüggetlenebb szellemű festő segítségével nyerhetünk bepillantást, akinél mélyebb humorral és bölcsességgel nem ábrázolta senki a paraszti életet. S ennek köszönheti évszázadokon át használt melléknevét: Paraszt Bruegel. Művészetének megtermékenyítő hatása volt a paraszti életképeket ábrázoló17. századi holland és flamand iskolára.
Néhány műve nehezen megfejthető értelmű, például aBécsben találhatóFarsang és böjt harca vagy az antwerpeni Mayer van den Bergh Múzeumban található nagy képe, aDulle Griet (Bolond Margit).A halál diadala című képe elborzasztó jeleneteivel és szimbolikájávalBosch vízióit idézi, kivételes erejű alkotás.[2]
.png)
_-_Google_Art_Project.jpg)
