Petele(Petelea)
Ortodox templom
Petele címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Petele
Rang	községközpont
Irányítószám	547460
Körzethívószám	0265
SIRUTA-kód	118806
Népesség
Népesség	2848 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	68 (2011)[1]
Népsűrűség	65,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,64 km²
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 48″,k. h. 24° 43′ 12″46.73,24.7246.730000°N 24.720000°EKoordináták:é. sz. 46° 43′ 48″,k. h. 24° 43′ 12″46.73,24.7246.730000°N 24.720000°E
Petele weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Petele (románul:Petelea,németül:Birk) faluMaros megyében,Erdélyben,Romániában.

Szászrégentől 6 km-re délre, aMaros bal partján fekszik.

Először1332-benPytula ésPycula,1348-banPechwle,1426-banPetele néven említették. Kiss Lajos véleménye szerintszláv személynévből ered (vö.csehPetula).Német nevenépetimológiával keletkezett aBirka- (eredetilegBelyken-)patak szintén szláv eredetű nevéből. Létrejöttét talán tudós etimologizálás is segítette, az első történeti névalak ugyanis alatinbetula 'nyírfa' szóhoz hasonlít (németBirke 'nyírfa').

Torda vármegyeiszászjobbágyfalu volt,1426 és1870 között agörgényi váruradalom része. A15. századbanoppidumként is említették. A16. század második és a17. század első felébenSzent Miklós napján tartott országos vásárokat, majd1676-ban és1731-benSzentháromság vasárnapján tartott vásárát is említették.^[2]1668 és1672 között örmények települtek be.1724-ben 47 jobbágy-, 25zsellér- és 19 egyéb jogállású (szabados) család lakta.1773-ban román és magyar nevű lakói beperelték aBornemisza családot, amiért nem tartja tiszteletben1615-benBethlen Gábortól kapott kiváltságaikat.1804-ben jobbágyai indítottak pert Bornemisza Lipót ellen a közerdők erőszakos foglalása miatt.

Szász lakói eladásra káposztát és hagymát termesztettek.1840-ben a pünkösdvasárnap előtti szombatra országos vásár tartására kapott jogot. Később aszászrégeni heti állatvásárt is áthelyezték ide.1848 őszénBerzenczey Lászlószékely tábora felgyújtotta.1865-ben 2774 hold szántó és 1660 hold rét tartozott hozzá.1876 és1950 közöttMaros-Torda vármegye részét képezte. A20. század elején a régeni felső járás leggazdagabb községe volt.1885-ben vasútállomást kapott.

1945-ben 220 evakuált és távollévő szász vagyonát kobozták el. A helyükreSzilágy ésKolozs megyei románokat és magyarokat,máramarosi ésdobrudzsai románokat éscsíki székelyeket telepítettek be. 1945 őszéig mindössze 117 szász tért vissza a faluba.^[3] A faluban élőcigányok ősei jóval korábban letelepültek és a szász gazdák napszámosaiként dolgoztak.1968-ban csatolták Maros megyéhez.

• 1850-ben 1786 lakosából 1155 volt német, 402 román és 224 cigány nemzetiségű; 1155 evangélikus, 557 görögkatolikus, 51 római katolikus és 23 református vallású.
• 1900-ban 1854 lakosából 1116 volt német, 461 román, 143 cigány és 134 magyar anyanyelvű; 1111 evangélikus, 575 görögkatolikus, 53 római katolikus, 51 református, 32 ortodox és 23 zsidó vallású.
• 2002-ben 2455 lakosából 1357 volt román, 944 cigány, 117 magyar és 36 német nemzetiségű; 2103 ortodox, 118 görögkatolikus, 67 református, 64 pünkösdista és 50 római katolikus vallású.

• Középkori eredetűevangélikus templomát1860-ban teljesen átépítették. Fennmaradtkéső román–kora gótikuskapuzata. Sekrestyéjét1966-ban elbontották.^[4]
• Ortodox (korábbangörögkatolikus) fatemploma1832-ben épült.

• A község website-ja(románul)

• Maros megye települései
• Maros-Torda vármegye települései

• Lapok térképekkel