Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Lásd még:Pesti Hírlap (egyértelműsítő lap) |
| Pesti Hírlap | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1878.december 25. |
| Megszűnt | 1944 |
| Főszerkesztő | Légrády Károly |
| Nyelv | magyar |
| Politikai ideológia | konzervativizmus |
APesti Hírlap1878-tól jelent meg1944-ig. Tulajdonosa a Légrády Testvérek cég, főszerkesztője 1896-igLégrády Károly volt. A mérsékelten konzervatív lap azelső világháború idején közel félmilliós példányszámot ért el.
1878. december 25-énLégrády Károly elindította az első egyértelműen üzleti alapon álló újságot. Az első héten még ingyen mutatványszámokat adtak ki (ezekben még nem szerepeltek apróhirdetések), az első tényleges száma1879. január 1-jén jelent meg. A pártpolitikától távol tartotta magát, hogy minél nagyobb olvasóközönséget szólíthasson meg. A lapalapításhoz a kaució egy részétTisza Kálmán tette le. Ekkoriban lett a lap a liberális polgárság kedvelt és színvonalas napilapja. Indulásától a századfordulóig megbízhatóan kormánypárti volt,Széll Kálmán miniszterelnökségétől kezdve viszont ellenzéki vizekre evezett.
APesti Hírlap legfőbb újdonsága az volt, hogy – szakítva a hagyománnyal – nem a szerkesztőség, hanem a kiadó laptulajdonos szabta meg a lap szellemét. Ez1881-ben vált világossá, mikor Légrády Károly felszólalt a fővárosi törvényhatósági ülésen, s a másnapi lapszámban nem engedett egy, az előző napi beszédével ellentétes szellemű cikket közölni. Erre válaszul a teljes szerkesztőség kilépett, s később ők alapították meg aBudapesti Hírlapot, mely elődjével rivalizált. Légrádyék pedig másik szerkesztőséget toboroztak. Az új főszerkesztőBorostyáni Nándor lett. Erről a változásról a hírlap soha nem írt érdemben semmit.A többi laphoz képest újdonság volt állandó rovatbeosztása, a kisebb, berlini formátum (47×32 cm) használata is. (A korabeli újságokhoz képest fele méretben és kétszeres terjedelemben – 8 helyett 16 oldal - és felvágva került az olvasókhoz). Az apróhirdetés is itt jelent meg először, ez valószínűlegifjabb Légrády Károly nevéhez kapcsolódik. APesti Hírlap a jelentős európai fővárosokban szerződtetett tudósítókat működtetett (Horn Gusztáv –London,Perlaky Elek –Berlin, Lafond úr –Párizs).
Viszonylag kevéssé ismert rovatvezetőket, ám a legnevesebb publicistákat és írókat (Mikszáth Kálmán,Tóth Béla,Molnár Ferenc,Herczeg Ferenc,Heltai Jenő stb.) alkalmazta aPesti Hírlap. Eleinte névtelenül vagy álnéven írták a cikkeket, majd a Budapesti Hírlappal való csatározás során kezdték szignálni írásaikat. VezércikkíróiEötvös Károly,Hoffmann Pál,Lukács Béla ésPulszky Ferenc voltak.1902-tőlMaróczy Géza nemzetközi sakknagymester vezetésével aPesti HírlapSakkrovatában közöltek elsőként sakkhíreket és diagramokat napilapban. Az1920-as,1930-as években aPesti Hírlap jobban fizette újságíróit és szerkesztőit, mint a többi lap. Ha azok felvették azörökös Pesti Hírlap stílust, örökös stallumuk volt. A korszak jeles írói voltak:Gulácsy Irén,Harsányi Zsolt,Márai Sándor,Hegedűs Lóránd,Herczeg Ferenc,Kosztolányi Dezső,Molnár Ferenc.Gáspár Margit is írt az újságba Gáspár Miklós álnéven. A Károlyi-kormánytól fogva egyre fontosabb szerepe volt a lapnálFehérvári Arnoldhangoskodónak, aki mindig az aktuális hatalomnak megfelelő meggyőződéssel írt.
1902. február 15-énfelmondtakJókainak. Az írót az egész sajtó védelmébe vette. Az ok valószínűleg Jókai második házassága miatt megtépázottnak tűnő népszerűsége lehetett.
Az1905-ös választáson az ellenzék nyert, a hírlap pedig azáltalános szavazójog, a munkásság és aszociáldemokraták ellen emelte fel szavát. Ennek eredménye volt az a tüntetés és sajtósztrájk, melyet aPesti Hírlap megtört. Erre tüntetők támadták meg a koalíciós szemléletűPesti Hírlap épületét, és a földszinten nagy pusztítást végeztek.
1906. január 2-án a Debrecenbe érkezőKovács Gusztávot,Hajdú vármegye frissen kinevezett főispánját a pályaudvaron rá váró csoportok meglincselték. Súlyosan sérüléseivel túlélte,[1] lemondott és visszatért a fővárosba. A hírlap örvendezve számolt be másnap az eseményekről, mire nagy felháborodás volt a válasz. Az események kivizsgálásáraBoda Dezső budapesti rendőrfőkapitány ment Debrecenbe, több századnyi odarendelt katona támogatásával.[2]
A békét1906-banWekerle Sándor koalíciós kormánya hozta el. Ez a kormány nagy fokú jóindulatot élvezett a laptól addig, amíg az ország meg nem csömörlött a koalíciós politikától. Ekkor újra megtalálták ellenzéki hangjukat.
Újabb botrányt jelentett, mikor 1919. január 23-án a munkásságról azt írták, nem dolgoznak, mert egyszerűbb segélyből élniük. Másnap tüntetés volt és betörtek a kiadóhivatalba, összetörtek a földszinten mindent.„Adjon kenyeret a Pesti Hírlap!” – kiáltozták.
Aharmincas évek újítása volt az országos napilapok nagy része által kiadott heti képes melléklet, amelyekhez az előfizetők kiadói kötéstáblákat is kaptak. Ezek a képes mellékletek a fényképezési technika nagyarányú fejlődését követően a fotóriporter-szakma kialakulását is elősegítették. Az ilyen mellékletekben bel- és külföldi képanyag is szerepelt, az újságok színezésükkel különültek el egymástól: aMagyarság melléklete zöld volt, aPesti Hírlapé kék színű. APesti Hírlap Képes Mellékletét, mely 1925-től jelent meg, Ifj. Légrády Károly szerkesztette. Ebben a mellékletben hemzsegtek a nagy nevek:Kosztolányi Dezső,Rákosi Jenő,Herczeg Ferenc,Kosáryné Réz Lola,Hegedűs Lóránt,Nagy Lajos,Zelk Zoltán.
1946. szeptember 1-jén mégHírlap néven rövid időre feltámadt aLégrády Testvérek tulajdonában levő újság. A szerkesztőbizottság elnökeNagy Ferenc volt, majdBónyi Adorján lett a felelős szerkesztő. A Hírlap aFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja volt, mely szellemében szolidnacionalizmusával aPesti Hírlaphoz hasonló maradt. Azállamosítást még túlélte, de a politikai eseményeket már nem tudta követni – 1949 augusztusában végleg megszűnt.