Azon országok egyike, ahol rendkívül magas a természetesbiológiai sokféleség;zoológiai ésbotanikai élőhelyei a csendes-óceáni régió száraz síkságaitól az Andok magas hegyvidéki területein át a trópusi Amazonas-medencéig terjednek.
Az országnak gazdagkulturális öröksége van, és óriási változatosságú természeti környezete.
Hajdan azInka Birodalom központja volt. ASpanyol Birodalom a 16. században hódította meg a régiót, ésalkirályságot hozott létre, amely a dél-amerikai területek jó részét magába foglalta, a fővárosa pedigLimában volt. Peru 1821-24-ben kikiáltotta a függetlenségét. A 20. században az országpuccsokat, társadalmi zavargásokat és belső konfliktusok időszakát élte át.
A 21. század elején a régió egyik legvirágzóbb gazdaságával rendelkezik.[6][7] A politikai válság, akorrupció és az egyenlőtlenség azonban komoly kihívások. A lakosság 1%-a birtokolja az összvagyon 30%-át.[8] 2022 végétől országos politikai tiltakozásra és zavargásra került sor Dina Boluarte elnök kormánya és a perui kongresszus ellen.[9][10]
A fő beszélt nyelv aspanyol, bár a peruiak jelentős része egymás között őshonos nyelveket (ajmara,kecsua stb.) beszél.
Feltételezések szerint Peru neve egy16. századi indián uralkodó,Birú nevéből származhat, aki a maiPanama területén uralkodott.[11] Amikor a spanyolok meghódították Panamát és környékét, úgy vélték, hogy elérték azÚjvilág legdélebbi részét.Francisco Pizarro expedíciójának azonban sikerült délebbre jutnia, de azokat a területeket is Birúként vagy Peruként kezdték emlegetni. A spanyol korona pedig azInka Birodalmat Peru tartományaként nevezte meg.[12]
A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km²-t foglal el. Egy „sivatagos” sáv, amely 3080 km hosszú és 5–170 km széles.
A hideg vizű, délről észak felé haladóHumboldt-áramlat miatt a partvidék kopár,sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek kihomokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlat azt is eredményezi, hogy azéghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően várható lenne.
Északon aPariñas-foknál kezdődik, délenFöldünk legszárazabbsivatagában, azAtacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad azAndok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa aMar de Grau, a keleti a szárazföld 800–1000 méteres magasságában húzódik.
Az ország keleti fele azAmazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majdtrópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja.
Itttrópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.
Az ország történelmét hagyományosan a következőképpen osztották fel:
Aspanyolok előtti korszak: Ez a perui történelem leghosszabb időszaka, amely az első ember Kr. e. 11 000 körüli megérkezésétől az 1532-es spanyol hódításig tart.
Spanyol hódítás: A spanyolok általi felfedezésével kezdődik, és az azt követő hódítási folyamat1532-től1572-ig tart.
Perui Alkirályság: az alkirályi kormányzat1542-es megalakulásával kezdődik és1824-ben ért véget, a királyi hadsereg Ayacuchónál elszenvedett vereségével.
Függetlenség: a 19. század elején a Tacna-lázadással kezdődött folyamat. A Spanyolországtól való függetlenségért folytatott küzdelem időszaka és 1824-ig tartott.
Köztársasági korszak:1821-ben kezdődött a Perui Köztársaság megalapításával, párhuzamosan a függetlenségi küzdelemmel. A korszak a mai napig tart.
AzInka Birodalom volt az utolsóindián állam, amely a 15. századra Dél-Amerika nyugati részének nagy részét uralta. A16. században a spanyolok meghódították Perut, majd a területet aSpanyol Birodalom alkirályságává alakították, amely gazdasága az ezüst és az arany kiaknázására szerveződött. 1821-ben a terület kikiáltotta a függetlenségét, majd az ayacuchói döntő csatát követően 1824-ben el is nyerte azt.
Az1990-es években egy neoliberális gazdasági modellt vezettek be, amelynek alapjai ma is működnek. Az elfogadott gazdaságpolitikának köszönhetően a21. század elején az ország jelentős gazdasági növekedést és szegénységcsökkenést mutatott fel, de a 2010-es évek feltárta a régóta fennálló társadalmi-politikai sebezhetőségeket, amelyeket súlyosbított a Kongresszus és aCOVID-19 világjárvány által kiváltott politikai válság és ez a 2022-ben kezdődő nyugtalanságok időszakát idézte elő.[14]
A végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A törvényhozó hatalom mind a kormánynál, mind a Kongresszusnál van. Az igazságszolgáltatás elvileg független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól.
AzEconomist Intelligence Unit 2022-ben Perut „hibrid rezsimnek” minősítette.[15]
Az elmúlt három évtizedben kivételesen sok perui elnököt meneszettek vagy börtönöztek bekorrupciós vádakkal az elmúlt három évtizedben.Alberto Fujimorit 25 éves börtönre ítélték.Alan García volt elnök (1985-1990 és 2006-2011) 2019 áprilisában öngyilkos lett, amikor a perui rendőrség megérkezett, hogy letartóztassa. Alejandro Toledo volt elnököt azzal vádolták, hogy a hivatali ideje alatt (2001-2006) kenőpénzt fogadott el a brazil Odebrecht építőipari cégtől. Ollanta Humala volt elnök (2011-2016) ellen szintén folyik vizsgálat, mert állítólag szintén kenőpénzt fogadott el. Humala utódja, Pedro Pablo Kuczynski (2016-2018) házi őrizetbe került. Martín Vizcarra volt elnököt (2018-2020) a Kongresszus menesztette, miután médiaértesülések szerint évekkel korábban kenőpénzt fogadott el, amikor regionális kormányzó volt.[16][17]
Peru területe 25 régióra oszlik, ebből 24 megye(departamento) és egy úgynevezett alkotmányos tartomány (Callao). Ezeket tartományokra(provincia) osztják, amelyek körzetekből állnak. Összesen 196 tartomány és 1874 körzet van Peruban.
A lakosság több mint fele a part menti sávban él, kb. harmada a hegyekben és azország több mint a felét elfoglaló amazóniai részen a lakosság alig több mint 12%-a lakik.
Északi tengerpart: Trujillo, Chiclayo (a Lambayeque terület központja; vallási eseményeiről híres), Piura
Északi hegyvidék: Huaraz, Chavín de Huántar, Cajamarca
Déli tengerpart:Pisco, Ica (a bortermelés központja és apisco nevű nemzeti italnak számítóborpárlat hazája),Nazca, Tacna
Déli hegyvidék:Cuzco (az Inka Birodalom egykori központja, Amerika régészeti fővárosa; a tengerszint felett 3400 m magasan fekszik), Urubamba,Machu Picchu, Arequipa (három tűzhányó magasodik körülötte, valamint itt található avilág legmélyebb kanyonja a Cañon del Colca), Puno, Ayacucho, Huancavelica
A lakosság rendkívül heterogén. 45% több mint száz különbözőkecsua törzshöz tartozó indián őslakos. 3%-nyi ajmara indián is él itt. Ezenkívül kisebb indián töredékek találhatók még az országban, akik a feketékkel,mulattokkal,zambókkal, és ázsiaiakkal együtt is csak mindössze 1%-ot tesznek ki. A mulattok fekete-fehér, míg a zambók fekete-indián keverékek. Külsőleg mindkét csoport tagjai a feketékre hasonlítanak. Az ázsiaiak többsége japán, kisebb része kínai. A lakosság 35%-a mesztic, vagyis indián-fehér keverék. A meszticek külsőleg az indiánokra hasonlítanak. A népesség fennmaradó 18%-a európai fehér a spanyol gyarmatosítók utódai.[18] Az országban jelentős azolasz illetőleg olasz származásúak aránya, számuk megközelíti a másfél milliót.
A hivatalos nyelv aspanyol, akecsua és azajmara. A spanyol nyelvet a perui lakosok kb. 90%-a ismeri. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, aTiticaca-tó környékén, illetve az ország déli részén lakó bennszülöttek az ajmara nyelvet beszélik.
Fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a bányászat, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a halászat, valamint olyan gyorsan növekvő ágazatok, mint atávközlés és abiotechnológia.[21]
A hegyvidékimezőgazdaság lehetősége a körülmények miatt igen korlátozott. Amazóniában atrópusi talajok gyors kimerülése miatt csak váltógazdálkodásra van lehetőség.
A 3000 km-es perui partok mentén évente 10 500 000 tonna tengeri halat halásznak, közvetlen emberi fogyasztásra 480 000 tonnát, a többit pedighalliszt előállítására. Peru a halászat terén a világon az ötödik helyen áll.
Fő ágazatok: bányászat; acél- és fémgyártás; kőolaj-kitermelés és finomítás, a földgáz kitermelés és cseppfolyósítás; halászat és halfeldolgozás, cement-, üveggyártás, textil- és ruházati ipar, élelmiszer-feldolgozás, sör-, üdítő-, gumi-, gépgyártás, vegyi anyagok gyártása.[22]
Export: réz, arany, ólom, cink, ón, vasérc, molibdén, ezüst; nyersolaj és kőolajtermékek, földgáz; kávé, spárga és egyéb zöldségek, gyümölcsök, ruházati cikkek és textiláruk, hal és halliszt, vegyszerek, fémtermékek
Import: kőolajtermékek, vegyszerek, műanyag, gépek, járművek, tévékészülékek, telefon és telekommunikációs berendezések, vas és acél, búza, kukorica, szójabab termékek, papír, pamut, gyógyszerek
Perunak nincs összefüggő vasúti hálózata. A vasút leginkább a közkedvelt turisztikai területekre szállít utasokat. Helyette egyrészt a számos – főleg magánkézben lévő – busztársaság, másrészt a Limából a főbb városokba rendszeresen közlekedő belföldi repülőjáratok szolgálják ki a távolsági közlekedés igényeit.
Apán-amerikai főútvonal az országot átszelve észak–déli irányban halad a part mentén, Tumbes (ecuadori határ) és Tacna (chilei határ) között. További fontos főutak aLongitudinal de la Sierra, amely északról délre halad a magas hegyvidéken belül; és aCarretera Central, amely LimábólPucallpáig vezet.
Vidéken sok parasztnak kicsiny földparcellája ad szegényes megélhetést. A városokban élelmiszert, zöldséget, ruházatot árulnak a piacokon, amelyek gyakran festőiek, de az eladóknak gyenge hasznot hoznak. Limában, a fővárosban nagyon sokanbarriádának nevezett bódénegyedekben laknak, állami földön illegálisan épült kunyhókban. AzAltiplanón, a bolíviai határ közelében keménykalapos indiánok legeltetik lámáikat és alpakáikat, ruhát készítenek ezeknek az állatoknak a gyapjából, eszik húsukat, és ha melegedni akarnak, a tüzet szárított trágyával táplálják. Peru minden része különbözik a többitől.
Marinera-táncosokGyerekek egy anyák-napi ünnepségenFesztiváli kép, Carnaval de JuliacaSámánSíp PerubólPerui férfi a zampoñán (siku) játszikCuzco-i zenészekIndián táncosokPoncsó, az őslakosok ruhadarabjaHagyományos tapay öltözet a Colca-folyó völgyének régiójában, Dél-PerubanAranyszobor1400-bólA gyarmatosítókCuzcóban az inka falakra építkeztek
Az ország történelme során számos népcsoport kultúrája váltotta egymást:
Chavín-kultúra (i. e. 1300 – i. e. 300) – templomai jellemzőek
Paracas-kultúra a déli partoknál (i. e. 750–380) – szőttesei híresek
Egy 2007-es felmérés szerint Peruban a lakosság 92,9%-a tekinthető műveltnek. Természetesen ez az arány a vidéki területeken alacsonyabb, mint a városi területeken.[25] A perui lakosok számára kötelező az általános iskola és a középiskola elvégzése (a tankötelezettség 16 éves korig terjed ki).[26][27]
Peru otthont nyújt azÚjvilág egyik legrégibb oktatási intézményének is. A San Marcos EgyetemLima városában található és 1551. május 12-én nyitotta meg kapuit. Az egyetem azóta is fogad diákokat, ezáltal a legrégibb folyamatosan működő egyetem az amerikai kontinensen.
AzAndok ősi kultúráját adja vissza a sípokon és dobokon megszólaltatott perui zene hangja, amely legalább annyira dél-amerikai jellegzetesség, mint az argentin tangó és a brazil szamba. Biztosra nem tudni melyik korból ered ez a műfaj, de a régészek kétezer éves sírokban is találtak már sípokat és dobokat.[29]
A legjellegzetesebb hangszer az egy- vagy kétsorospánsíp, azampoña vagy más névensiku. A modern korban a hangzást acharango (tízhúros lant vagy tatupáncélból készült mandolin) teszi teljessé.
A nemzeti hangszer acajón, egy olyanidiofon ütőhangszer, amelyet a zenész a tetején ülve szólaltat meg.
Peruban sok ismerős étel szerepel az étlapokon, főleg burgonyából, kukoricából,csilipaprikából készült fogások.
Az országban több ezer különféle burgonyafaj létezik és ugyanilyen sokféle formában szolgálják is azt fel: főzve, törve, pürésítve, sütve stb. Legtöbbször sajttal,ajíval,chilivel, fokhagymával, hagymával, tojással vagy lime-dzsússzal fogyasztják, illetve bármi mással, ami kéznél van. A másik leggyakoribb alapanyag a kukorica valószínűleg Mexikóból vagy Közép-Amerika más területéről származik, de az Andokban is több ezer éve termesztik. Ma a perui étrend egyik alapösszetevője és atamales legfontosabb hozzávalója. A peruiak gyakran rágcsálnak még sült kukoricamagot(canchas) de az is előfordul, hogy acevichébe keverik. Ugyancsak kukoricából készül achicha, az andoki bennszülöttek által fogyasztott enyhén alkoholos ital.
A modern perui fogások középpontjában legtöbbször valamilyen hús, szárnyas vagy hal áll. Rengeteg csirke-, marha- és sertéshúsból készült fogás kínálja magát. Az egyik legnépszerűbb étel alomo saltado, amely apróra vágott, jól átsütött marhahúsból készül fokhagymával, chilivel és burgonyával. További kedvenc étel apollo asado (sült csirke) és alechón (sertéssült) is. Mivel Peruban a többi dél-amerikai országhoz képest kevesebb a marha, a helyisteakek nem közelítik meg azt a színvonalat, amilyet például Argentínában találunk.[30]
Limában temérdek tengeri ételekre specializálódott étterem is kínálja fogásait. Az andoki és amazóniai peruiak körében is népszerűek a halételek, csak ott éppen a pisztráng és az óriásarapaima számít ínyencségnek.
különösen a hegyekben és Punóban ünneplik maszkos táncokkal (a La Virgen de la Candelaria Puno védőszentje is egyben, ezért ott február 22-ig ünnepelnek)
február utolsó hete
Fekete nyár
Verano negro
a rabszolgák felszabadítása után Chinchában maradt fekete és színes lakosság helyi ünnepe
.JPG)
.svg)
.svg)
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
