Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Pella | |
| Vergina | |
 | |
| Alapítás | i. e. 5. század |
| Alapító | I. Arkhelaosz |
| Megszűnés | 1. század |
| Lakói | makedónok |
| Beszélt nyelvek | ógörög |
| Tszf. magasság | 38 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Pella Pozíció Görögország térképén | |
 é. sz. 40° 47′,k. h. 22° 25′40.783333333333,22.41666666666740.783333°N 22.416667°EKoordináták:é. sz. 40° 47′,k. h. 22° 25′40.783333333333,22.41666666666740.783333°N 22.416667°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazPella témájú médiaállományokat. | |
Pella (görög betűkkel Πέλλα)ókori város, melynek romjai a maiGörögországban,Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerintApollón isten nevéből származik, akit a szomszédosThesszáliában Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek. Apollón kultuszára utal avergina is, amely egy sugaras napkorongot ábrázol.
Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – példáulTitus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
Azi. e. 5. század első negyedébenI. Arkhelaosz makedón király alapítottaMakedónia fővárosaként a korábbiAigai (maVergina) helyett.II. Philipposz ésIII. Alexandrosz uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották.
Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt éltArisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt megEuripidész isi. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírási. e. 168-ban említi újra a várost, amikor is apüdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bári. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett.I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusáti. e. 27-benAugustus is megerősítetteColonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani,3-ban megszűnt a pénzverés is.
Azagora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készültperisztiliumos házak.
