Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ezt a szócikketát kellene olvasni, ellenőrizni a szöveghelyesírását ésnyelvhelyességét, a tulajdonnevekátírását. Esetleges további megjegyzések avitalapon. |
| Paul Kruger | |
 | |
| A Transvaal Köztársaság 5. elnöke | |
| Hivatali idő 1883.május 9. – 1902.május 31. | |
| Alelnök(ök) | Piet Joubert, Nicolaas Smit, Schalk Willem Burger |
| Előd | Búr Triumvirátus Paul Kruger (1825–1904) Marthinus Wessel Pretorius (1819–1901) Piet Joubert (1834–1900) |
| Utód | Schalk Willem Burger |
| A Búr Triumvirátus tagja | |
| Társtriumvirek | Marthinus Wessel Pretorius,Piet Joubert |
| Született | 1825.október 10. Steynsburg,Fokföld |
| Elhunyt | 1904.július 14. (78 évesen) Clarens,Svájc |
| Sírhely | Heroes' Acre |
| Házastársa | Maria du Plessis(1842–1846)Gezina du Plessis(1847–1901) |
| Foglalkozás | politikus |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Vallás | református |
 | |
| Paul Kruger aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazPaul Kruger témájú médiaállományokat. | |
Paul Kruger (teljes nevénStephanus Johannes Paulus Kruger) (Bulhoek,1825.október 10. –Clarens,Svájc,1904.július 14.) búr politikus, valamint aTransvaal Köztársaság elnöke volt.
Paul Kruger1825.október 10-én született a családi farmon. Őseiporosz származásúak voltak, és1713-ban érkeztek Dél-Afrikába. A Krüger családnak Dél-Afrikábanhugenotta,holland ésnémet gyökerei is voltak. Amikor Paul tízéves volt, családja az ország északi részére költözött,Cape tartományba. Itt találkoztak abúrok egyik vezetőjével,Hendrik Potgieterrel. Hamarosan csatlakoztak hozzájuk, és követték őketNatalba (ma:KwaZulu-Natal), végül pedig Transvaal tartomány délkeleti részén telepedtek le, létrehozvaPotchefstroom városát, amely ma az egyeteméről híres.
Tizenhat évesen korában Paul megvásárolta a Transvaal északi területén található Waterkloof nevezetű farmot, amely közel voltRustenburg városához. Egy évvel később,1842-ben megházasodott. Felesége, Maria és gyermeke azonban1846-banmaláriában elhunytak. Kruger 21 évesen újraházasodott. Második felesége Gezina du Plessis, első feleségének unokatestvére volt. Összesen 16 gyermekük született. Gezina igen mély nyomott hagyott Krugerben, mivel későbbPretoria egyik kerületét róla nevezte el.
1854-benRustenburg vezetőjévé nevezték ki, majd hat évvel később a Transvaal hadsereg parancsnoka lett.1877-ben azEgyesült Királyságannektálta (elfoglalta)Transvaalt és Paul Kruger – a békés megoldásban bízva –Londonba ment, hogy tárgyaljon a brit kormánnyal. Azzal érvelt, hogy az annexió erkölcsileg elfogadhatatlan abúrok számára. Érvei azonban hatástalanok maradtak és a kiábrándult Kruger visszatért Dél-Afrikába.
1880-banPiet Joubert,Marthinus Wessel Pretorius, valamint Kruger egyesítették erőiket és közösen ígéretet tettek a nemzeti függetlenség kivívására.1881-ben a búrok megnyerték azelső búr háborút, majd1883-ban Krugert az újonnan alakultTransvaal Köztársaság elnökévé nevezték ki. A transvaaliaranyláz következtében az állam kénytelen volt a vasúthálózatot és az utakat fejleszteni, valamint megfelelő szálláslehetőségeket biztosítani a fejlődő városokban, ennek hatására az országban infrastrukturális fejlődés kezdődött, és az elmaradott afrikai állam egyre inkább iparosodott „európai” állammá vált.1888-ban Krugert újraválasztották, de már nem olyan nagy különbséggel mint 1883-ban. Ebben szerepe volt annak is, hogy az általa kedvelt személyeket előnyben részesítette a gazdasági koncessziók adományozásánál. Az 1893-as választásokat csak szoros eredményekkel nyerte meg, mivel sokan úgy vélték, hogy politikája gazdasági összeomláshoz fog vezetni. Ravasz politikusként azonban visszaszerezte a választók bizalmát és elérte, hogy1898-ban ismét nagy többséggel, immár negyedik alkalommal elnökké válasszák.
1899-ben kitört amásodik búr háború, amelynek Kruger az emblematikus alakjává vált. Ugyanis az angolok szándékát felismerve, akik a búr állam annektálását tervezték, ő maga indított támadást a brit csapatok ellen. Ez azonban nem dönthette el a háború kimenetelét, így Kruger 1900-ban a brit előretörés következtébenEurópába menekült, aholHollandiában telepedett le.
Távollétében a britek annektálták, és aDél-afrikai Unióba olvasztották Transvaalt, megszüntetve ezzel elnökségét. Soha nem tért vissza hazájába, mert1904.július 14-én 78 évesen elhunyt asvájci Clarensben. Testét még ebben az évben hazaszállították és 1904. december 16-ánPretoriában helyezték örök nyugalomra a hősök parcellájában.
_welcoming_President_of_the_Transvaal_Republic_Paul_Kruger_(1825-1904)_to_the_Elysee_Palace%2c_in_Paris._Frontpage_of_French_newspaper_Le_Petit_Parisien._December_8%2c_1900.jpeg)
 | ||
Búrportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
