Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Paul Dirac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. április 7.

Pontosságellenőrzött

Paul Adrien Maurice Dirac
Életrajzi adatok
Született1902.augusztus 8.
Bristol
Elhunyt1984.október 20. (82 évesen)
Tallahassee
SírhelyRoselawn Cemetery
Ismeretes mint
Állampolgárságsvájci, angol
HázastársMargit Dirac
SzüleiCharles Dirac
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bristoli Egyetem,Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozatPhD
Munkahelyek
Cambridge-i Egyetemkutató
Szakmai kitüntetések
Fizikai Nobel-díj,Copley-érem
AWikimédia Commons tartalmazPaul Adrien Maurice Dirac témájú médiaállományokat.
Mellszobra Cambridge-ben

Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol,Anglia,1902.augusztus 8.Tallahassee,Florida,USA,1984.október 20.)britNobel-díjasfizikus, akvantummechanika egyik megalapozója,Wigner Jenő sógora.Arelativisztikus kvantummechanika alapegyenletének, aDirac-egyenletnek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésűantirészecskéjének. Eztpozitronnak nevezte el.

Élete

[szerkesztés]

Paul DiracAngliában született,Bristolban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált asvájciWallis kantonból, és foglalkozásszerűenfranciát tanított. Anyja eredetilegcornwalli volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Gyermekkora valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.

Diracvillamosmérnöknek tanult aBristoli Egyetemen,1921-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolbanmatematikai fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy acambridge-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. ACambridge-i Egyetemen kezdett el érdeklődni azáltalános relativitáselmélet és a születőben levőkvantummechanika iránt.Ralph Fowler irányításával dolgozott.

1937-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002),Wigner Jenő testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közülGabriel Andrew Dirac (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.

Dirac 1932-től 1969-ig a matematikaLucasian professzora volt aCambridge-i Egyetemen. Utolsó éveit aFlorida State Universityn (FSU) afloridaiTallahassee-ben töltötte. Itt is temették el.

Munkássága

[szerkesztés]

1926-ban kifejlesztette akvantummechanika egy olyan változatát, mely egybefoglaltaWerner Heisenberg „mátrixmechanikáját” ésErwin Schrödinger „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben aHilbert-térnek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben aPhD fokozatot.

1928-banWolfgang Pauli nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta aDirac-egyenletet, az elektron viselkedését leírórelativisztikus egyenletet. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta apozitront, az elektronantirészecskéjét. A pozitront fel is fedezteCarl David Anderson1932-ben akozmikus sugárzásban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, aspint nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött.1930-ban megjelentA kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics) című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be abraket-jelölést, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszerHilbert-térbeli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli abelső szorzatot. Dirac ugyanekkor vezette be aDirac-delta függvényt.1931-ben Dirac megmutatta, hogy magányosmágneses monopólusok léte elegendő lenne azelektromos töltés megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését.1933-ban megosztottfizikai Nobel-díjat kapottErwin Schrödingerrel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”.

Emlékezete

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Alapfogalmak
Fontos kísérletek
Alapegyenletek
Kifejlett elméletek
Interpretációk
Tudósok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Dirac&oldid=28027573
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp