Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Paul Celan | |
.jpg) | |
| Élete | |
| Született | 1920.november 23. Csernovic,Románia |
| Elhunyt | 1970.április 20. (49 évesen) Párizs |
| Sírhely | Cimetière parisien de Thiais |
| Házastársa | Gisèle Celan-Lestrange |
| Gyermekei | Eric Celan |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései |
|
 | |
| Paul Celan aláírása | |
| Paul Celan weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazPaul Celan témájú médiaállományokat. | |
Paul Celan, eredetilegPaul Antschel (Csernovic,Románia,1920.november 23. –Párizs,1970.április 20.) romániai születésű zsidó német költő, műfordító, irodalomkritikus, amásodik világháború utáni európai líra sokak által legkiemelkedőbbnek tartott alakja. 1960-banBüchner-díjjal tüntették ki.
Paul Celan 1920-ban született abukovinai Csernovicban, Paul Antschel néven, német anyanyelvű zsidó családban. Családját aholokauszt következtében elvesztette, ő azonban csodával határos módon túlélte a20. század egyik legnagyobb történelmi tragédiáját.Svájcban járt egyetemre, majd Párizsban telepedett le. Már életében kora Európájának egyik legnagyobb hatású költője és irodalomtudósa volt, a lírai nyelv megújítására és a holokauszt tragédiájával való szembenézésre törekedett. Publikációiban a Celan írói álnevet használta, mely eredeti vezetéknevének anagrammája. Feldolgozni mégsem tudta a holokauszt okozta traumát, 1970 áprilisában öngyilkos lett – aSzajnába vetette magát.
Paul Celan költészetének alapvető jellemzői a fragmentáltság, a kihagyásos szószerkezetek, a szikár, hagyományos német grammatikai szerkezetektől eltérő nyelvezet, a bibliai szóhasználat, a különös szóösszetételek és a helyenként nehezen követhető asszociációs rendszer. Korai versei viszonylag könnyen érthetőek, nem egyet formában, hagyományos eszközökkel írt, kései lírájára azonban egyre inkább jellemzővé vált a rövid terjedelem, a nyelvi minimalizmus, a szándékos töredezettség, a költői nyelv mintegy összezúzása és újraalakítása. Kései versei általában sokféleképpen értelmezhetőek, és talán a több értelmezési lehetőségnek egymás mellett is van létjogosultsága, hiszen a szerző tudatos költői program keretében alakította líráját olykor bizarr módon szikárrá, áttétessé, csontvázszerűvé. Celan szinte minden versének, ha sokszor csak áttételesen is, de meghatározó eleme, motívuma a holokauszt, az emberirtás, a kollektív halál, szinte alig van olyan költeménye, melyben az ezáltal kialakuló baljós, sejtelmes atmoszféra ne lenne jelen. Fő motívumai a hamu, a füst, a száj, a szem, a kéz, a kristály, a hang, a hó, a kő, a lélegzés. AhogyanLator László írja róla az általa fordított válogatáskötet zárszavában:"A lélegzet (Celan lírájában az egészség, a létezés, a költészet szinonimája) akadozik, (…) veszedelmes örvények fölött lebeg. Celan önmaga "legmélyébe szorulva" már nem a szenvedésből, hanem magából "lépett ki". Lírája (s nyilván élete) utolsó színterei borzongató, kopár világ végi tájak, amelyek egyszerre áthatják a dermesztő határtalanság és az egyre szűkülő tér hangulatát. Fiatal korában még sok színnel, vonallal, dallammal rajzolta körül versei magvát. Később egyre szűkszavúbb lett, kiszikkasztotta verseiből a kötőanyagot, szinte csak a vázuk maradt meg. Bele kell nyugodnunk, hogy nem mindig tudunk értelmükig hatolni. De ha elfogulatlanul olvassuk, többnyire megérezzük a súlyt sötéten fénylő szavaiban."
Celan lírájának szokatlansága és nyelvi nehézsége számos költő-műfordító is irodalomtörténész szerint felveti azt a kérdést is, hogy lehetséges-e egyáltalán a szerző műveit fordítani, vagy a fordítások minden nyelven csupán halvány árnyképei lehetnek annak az elsöprő kreatív nyelvi erőnek, amit a szerző a német nyelven belül létrehozott. A magyar irodalom szempontjából bizonyítottan nagy hatást gyakorolt azÚjhold költőire, közöttükPilinszkyre,Nemes Nagy Ágnesre vagyLator Lászlóra, de az ennél fiatalabb költőnemzedékre, pl.Simon Balázsra,Oravecz Imrére,Marno Jánosra vagySchein Gáborra is. Magyarra ezidáig Lator László, Marno János, Oravecz Imre, Simon Balázs, Schein Gábor ésKántás Balázs fordította nagyobbszámú versét. A fordítások közötti eltérések is mutathatják, hogy minden fordítás egy-egy újraolvasás is, tehát az eredetit hűen visszaadó fordítás lehetősége valóban kétségesnek látszik. Monografikus igénnyelBacsó Béla ésKiss Noémi irodalomtörténészek írtak könyvet Celan költészetéről, továbbá Schein Gábornak jelent meg számos tanulmánya a saját maga által készített fordítások mellett. Magyarországon ezidáig három önálló válogatáskötet jelent meg a szerző költészetéből, Lator László (Halálfúga, 1981.) és Marno János (Paul Celan versei Marno János fordításában, 1996.) interpretációjában, a harmadik, legfrissebb válogatáskötet (Nyelvrács – Paul Celan válogatott versei, 2009.) pedig Kántás Balázs munkája.
