Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Pat (egyértelműsítő lap). |
| Pat | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bata Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8825 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 201 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,33 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 26′ 27″,k. h. 17° 11′ 00″46.440861111111,17.1834546.440861°N 17.183450°EKoordináták:é. sz. 46° 26′ 27″,k. h. 17° 11′ 00″46.440861111111,17.1834546.440861°N 17.183450°E | |||
  Pat Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Pat weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazPat témájú médiaállományokat. | |||
PatközségZala vármegyében, aNagykanizsai járásban.
Zala vármegye keleti szélén,Nagykanizsától mintegy 25 kilométerre keletre található, aNemesdéd-Miháld közti6817-es út mentén. A szomszédos falvakMiháld és a márSomogy vármegyéhez tartozóVarászló. Pat központjától alig 300 méterre található a megyehatár.
Először1332-ben említik a települést, akkori Potoch alakban, a pápai tizedjegyzékben. A 16. században aKanizsai család birtokaihoz tartozik, de1445-46 környékén eladták várnagyuknak, Bakonoki Török Lászlónak, aki felvette a Pati előnevet.1486-banMátyás király elvette a birtokot Török Lászlótól és aTolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta, aki Mátyás királynál kegyelmet eszközölt ki Török Lászlónak, és a föld egy részét sikeresen visszaadta.[3]
1776-ban a településVrancsics Pál ezredes ésTahy Imre birtoka. A18. század közepén elzavartszlovén (vend) evangélikus családok települtek le a faluban. Atürelmi rendelet érvénybe léptével sok szlovén visszatért hazájába, mások itt maradtak és a19. századra beolvadtak a magyar népességbe.[3]
1832-ben grófFestetics Miklós ésFestetics Imre, valamintZichy Károly is tulajdonosa Patnak.1863-ban a helyi lakosok evangélikus templomot építettek. A századfordulón 300 római katolikus, 285 evangélikus és 10 református élt itt. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt ekkoriban Patnak.A gyermeklétszám csökkenése miatt1976-ban megszűnt az iskola.1988-ban építették fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, majd1997-ben községi művelődési ház épült.1995-ben faluház létesült. Az evangélikus templomot1988-ban renoválták.1998-ban új imaház épült, majd2000-ben harangot szenteltek. A községben1990-ben sportpálya létesült öltözővel.[3]
A településnek közös fenntartású általános iskolája és napköziotthonos óvodája vanMiháld ésSand községekkel.[12]
A helyi kultúrházban könyvtár működik.[12]
A településen énekkar tevékenykedik.[13]
Júliusban evangélikus ifjúsági tábort tartanak, 60 gyermek részvételével.[13]
A településen a munkanélküliek aránya1994-ben 13,9%-ra, 1997-ben 18,9%-ra tehető.[13]
Az aktív korú népesség létszáma 1994-ben 144 fő,1997-ben 111 fő.[13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 226 | 208 | 182 | 206 | 205 | 197 | 198 | 201 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 2,5%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 18,9% evangélikusnak vallotta magát (10,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% németnek, 1% horvátnak, 0,5% cigánynak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt római katolikus, 15,1% evangélikus, 1,5% református, 0,5% izraelita, 0,5% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[15]
| Zalaszentjakab | Zalakomár | Nemesvid,Somogysimonyi |
| Miháld |
| Varászló,Nemesdéd |
| Sand | Inke | Varászló,Nemesdéd |
.svg)
.svg)
.svg)
